Tutanhamon-maszk: bíróság előtt a rongálók

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:51
FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/HANNES MAGERSTAEDT
Egyiptomban nyolc ember ellen indítottak pert a Tutanhamon-maszk letört szakállának helytelen visszahelyezése, valamint az elkapkodott akció közben okozott károk miatt. A világhírű aranymaszk szakállát karbantartási munkálatok alatt törték le, majd epoxival gyorsan visszaragasztották. 

A baleset még 2014 nyarán történt, ám arra csak tavaly januárban derült fény. A nyolc perbefogott egyiptomit "súlyos gondatlansággal" és a "szakmai előírások megsértésével" vádolják. Az ügyészség meglátása szerint ráadásul az érintettek megpróbálták "álcázni" tettüket. A vádirat alapján a maszkra száradt epoxit egy éles szerszámmal próbálták lekaparni, aminek következtében karcolások keletkeztek a felbecsülhetetlen értékű műtárgyon.

A vádlottak között van az Egyiptom Múzeum akkori igazgatója és a restaurációs részleg vezetője is. Előbbi a botrány kirobbanásakor adott első nyilatkozatában cáfolta a műtárgyban keletkezett károkról szóló híreket. A maszk egy hónappal ezelőtt került vissza eredeti helyére, egy több mint kilenc héten át folyó restaurációs munka után, amelyet egy német szakértői csoport végzett el. Az aranymaszkot Howard Carter és George Herbert brit régész fedezte fel 1922-ben a fiatalon elhunyt fáraó csaknem érintetlen sírjának feltárásakor.

Szerző

A Lázár-rokonok félezer hektár földet vettek

Újabb és újabb Fideszes politikusokról derül ki, hogy maguk, vagy rokonságuk tetemes mennyiségű földet szerzett az állami területek most folyó privatizálásakor. A Blikk szúrta ki, hogy Csongrád megyében Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter rokonsága négy helyszínen 505 hektár földet vásárolt 753 millió forintért.

Az korábban is ismert volt, hogy a fideszes politikus édesapja, Lázár János 37,6 millióért, a nagybátyja és üzlettársa, Gyapjas Károly pedig 180 millióért licitált sikeresen földekre Hódmezővásárhelyen és Makón. Most újabb rokonok akadtak fenn a rostán. Lázár unokatestvére, Gyapjas Mária (Gyapjas Károly lánya) a Hódmezővásárhely melletti Óföldeákon 141 hektárt szerzett meg, a vele egy háztartásban élő Légrádi József pedig Makón, Hódmezővásárhelyen, Óföldeákon és Földeákon jutott összesen 234 hektáros birtokokhoz.

A rokonok láthatólag összehangolták a vásárlásokat, Makón például Gyapjas Károly 115 hektáros szántója szomszédos Légrádi József százhektáros birtokával, vagyis itt egy két margitszigetnyi, 215 hektáros összefüggő területet sikerült megszerezniük - írta a Blikk.

A Miniszterelnökség válaszolt a Lázár Jánosnak feltett kérdésre, hogy tudott-e rokonsága földvásárlásáról. A lapnak küldött válaszból kitűnt, hogy Lázár előtt nem volt ismeretlen a birtokgyarapítás szándéka, minthogy az sem, hogy a rokonok banki kölcsönt vesznek fel. A miniszter magyarázata szerint rokonai évtizedek óta mezőgazdasággal foglalkoznak, és minden feltételnek megfelelnek, hogy a liciteken részt vegyenek.

A Demokratikus Koalíció szóvivője hétfőn felszólította Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy számoljon el azzal a több mint 750 millió forinttal, amelyet rokonai az állami földek megvásárlására költenek. Gréczy Zsolt budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a bevásárlással a Lázár család lett Csongrád megye új földesúri dinasztiája, a földprivatizáció csak arról szól, hogy a fideszes kevesek és családtagjaik legyenek Magyarország új földesurai.

A vásárlásra, önrészre költött milliók eredetét másoknál is vizsgálná az ellenzék. Így L. Simon László, Mészáros Lőrinc, aki Orbán Viktor barátja, és a miniszterelnök veje, Tiborcz István családjánál is kutakodnának, miből tellett a több száz hektáros birtokok megszerzésére.

Szerző

Csak átmeneti lehet a CSOK-hatás

Publikálás dátuma
2016.01.26. 06:24
tömeglakásokkal szemben a családi házak építése futhat fel a CSOK hatására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Rövid távon jelentősen emeli a piaci keresletet a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK), de ezzel együtt a lakásárak is növekedni fognak. Az új szocpol eredményessége azonban a kívánatosnál csekélyebb lehet, mert mire az építőipar felfejlődik hozzá, kipukkadhat a buborék, a lakáskínálat lesz túl nagy.

Az elmúlt hetekben nap, mint nap miniszterek, államtitkárok sokasága foglalkozott a CSOK nagyszerűségével. De mielőtt az érintetteknek módjuk lett volna arra, hogy megfontolják, az ismertetett feltételek mellett merjenek-e belevágni az új lakás építésébe, illetve vásárlásába, valamint végiggondolják, hogy hány gyerekük megszületését tartják reálisnak, addigra megváltoztak és azóta is változgatnak az állami támogatás feltételei. Azt azonban sikerült elérni, hogy a kormányzati handabandázás ellenére, ma aligha van olyan család, amely nem hallott volna a CSOK-ról.

Annak ellenére, hogy Lázár János kancelláriaminiszter ígérete szerint február 3-án végre megjelenik két rendelet az új, illetve a használt lakások vásárlásának, illetve építésének szabályozásáról, még sem lehetünk biztosak abban, hogy feltételeket "kőbe vésik". Az állandó korrekcióból a szakemberek arra következtetnek, hogy a kormány nem mérte fel előzetesen a CSOK költségvetési hatásait, illetve azt sem, hogy a megfelelő mértékű ipari kapacitás rendelkezésre áll-e.

A 10 millió forintos CSOK rövid távon jelentősen emelni fogja a keresletet, ám hosszabb távon ez csak "lufifújásnak minősülhet" - állapította meg Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) ügyvezetője lapunk érdeklődésére. Ennek az az oka - tette hozzá Romhányi, hogy az építőiparnak pár évre szüksége lesz ahhoz, hogy rámozduljon erre az igényre, ám mire elkezdik piacra "önteni" a CSOK-hoz a megfelelő új ingatlanokat, a tényleges kereslet már elfogyhat, vagyis óriási túlkínálat jöhet létre. Ez pedig ekkor már lefelé fogja mozgatni a lakásárakat.

A KFIB tanulmánya az első átfogó elemzés a CSOK-ról, abból indul ki, hogy az elmúlt esztendőkben csak évi 800 ezer négyzetméternyi lakás épült Magyarországon, és bár a 2000-es évek közepén 3,9 millió négyzetméter volt a kibocsátás, ez a csúcs csak folyamatosan, 1999-től kezdve tudott kiépülni. Romhányi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a CSOK-kal most is egy felfelé ívelő szakaszba léphet az építőipar, ám jelenleg nincs elég szakmunkás, a meglévő és újonnan alapuló építőipari cégek csak viszonylag lassan tudják felpörgetni a tevékenységüket. Az elvándorolt munkások várhatóan nem jönnek haza, a munka nélkül lévők bevonása sem segít érdemben, az iskolákból pedig csak folyamatosan, több év alatt kerül ki megfelelő mennyiségű új szakmunkás.

Arra kérdésre, hogy reálisan hány házaspár veheti igénybe a CSOK-ot, Romhányi Balázs utalt a 2011-es népszámlálás adataira, így hozzávetőleg 50-60 ezer olyan pár lehet, akiknek van már legalább három gyermeke, de csak kétszobás ingatlanban él, és ezért számukra a 10 milliós CSOK kézenfekvő megoldás lehet. Ha a befektetési céllal jelentkezőket is figyelembe vesszük, akkor összesen 150 ezren is igényelhetik a kedvezményes támogatást. Romhányi Balázs álláspontja szerint elsősorban a vidéki családi házak építésére hathat kedvezően a CSOK.

Ami a makrogazdasági hatásokat illeti, a KFIB szerint a GDP-t 0,7 százalékkal emelheti meg a kibővített lakástámogatási rendszer, mivel a jelenlegi évi 8-9 ezer darab új lakásátadás 15 ezer darabbal bővülhet, egy rövid időre. Az előrejelzés szerint 2019-től ismét alábbhagy a lakásépítés lendülete.

Ha a 10 millió forintos támogatás mellé minden érintett 15 éves futamidőre felveszi a kedvezményes kamatú, 10 millió forintos hitelt is, akkor a kamattámogatás - a KFIB számításai szerint - összességében idén csak 2 milliárd forintba kerül az államnak, 2020-ra azonban már 28 milliárd forintra nő. Hosszabb távon a hitelek kifutásáig évi 30 milliárd forintot költhet az állam a kamattámogatásra. Mindent egybevetve az intézkedéscsomag idén 52, jövőre 67, utána 85, 2019-ben 104, 2020-ban pedig 113 milliárd forint kiadást jelenthet a költségvetésnek.

Szerző