Elásták a csatabárdot

Megszületett ugyan a kompromisszum a német kormány pártjai között megtartott csütörtök esti válságcsúcson a menekültprogram vitás kérdéseiről, gyanítható azonban, hogy a kereszténydemokrata CDU, a keresztényszocialista CSU, valamint a szociáldemokrata SPD csak időlegesen ásta el a csatabárdot. A mostani megegyezés ugyanis aligha oldja meg a menekültválsággal kapcsolatos problémákat.

Jóllehet tavaly novemberben egyszer már megegyezés született a menekültprogramról a nagykoalíció pártai között, a családegyesítések kérdésében egészen csütörtökig megmaradtak a nézetkülönbségek. A kompromisszum értelmében, a CSU követelésének megfelelően, két évre felfüggesztik az oltalmazott státusban lévők családegyesítési jogát. Ez azt jelenti, hogy a szíriai menekültek nehezebben tudják német területre hozni családjuk többi tagját. Hogy a szociáldemokratáknak is tegyenek engedményt, ezért megegyezés született arról is: a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborból érkezettek esetében viszont törekednek a családegyesítések végrehajtására.

A megállapodás értelmében biztonságos országnak minősítették Algériát, Marokkót és Tunéziát, ezen országok állampolgárait tehát egyből vissza is küldhetik. Erre az intézkedésre a szilveszteri kölni események miatt volt szükség, amikor elsősorban észak-afrikai, algériai és marokkói menekültek bántalmaztak nőket, s rabolták ki többjüket. A megállapodásban kikötötték azt is, csak a súlyos betegségben szenvedők kitoloncolását függesztik fel. Megegyeztek továbbá arról, hogy a letelepedés feltételeként meghatározott integrációs kurzus összegét a bevándorlóknak kell fizetniük. Havi 10 euróról van szó.

Angela Merkel kancellár azt közölte, a megegyezés bizonyítja, hogy a kormány működőképes, s továbbra is felelős döntéseket hoz. Derűlátóan nyilatkozott Peter Tauber, a kereszténydemokraták főtitkára, aki szerint az intézkedéssel „érezhetően sikerül csökkenteni a menekültek számát”. Szinte szó szerint megismételte szavait Gerda Hasselfeldt, a menekültkérdésben a legradikálisabb álláspontot képviselő CSU frakcióvezetője, aki örömtelinek nevezte, hogy az SPD hajlamos volt a kompromisszumra a családegyesítések kérdésében. Horst Seehofer, a CSU elnöke „rendkívül elégedettnek” mondta magát. Jó megállapodásról beszélt Sigmar Gabriel, az SPD elnöke, aki szerint a menekültcsomag hamarosan a kormány elé kerülhet.

Angela Merkel megállapodott a tartományi miniszterelnökökkel arról, hogy szövetségi is tartományi képviselőkből munkacsoportokat hoznak létre, melyek feladata a menekültek társadalomba való hatékonyabb integrációjának elősegítése lesz. Jóllehet a tartományi kormányfők elsősorban több pénzt reméltek a kabinettől a menekültek elhelyezésére, Bréma polgármestere, Carsten Sieling újságírók előtt elmondta: anyagi kérdésekről nem esett szó.

A legnagyobb kérdés az, mennyire lesz tartós a csütörtöki megállapodás? A mostani kompromisszum inkább csak jelzés volt a közvélemény számára, hogy a nagykoalíció nem bomlik fel, s minden marad a régiben. Ez a megegyezés ugyanis még nyilvánvalóan nem jelent konkrét megoldást a menekültválságra. Ettől még nem jönnek sokkal kevesebben német területre, legfeljebb néhány tízezer személyről lehet szó. A német hatóságok 2014 januárja és 2015 októbere között 18400 vízumot bocsátottak ki a családegyesítések kapcsán. Nyilvánvaló ugyan, hogy ez a szám emelkedni fog, ám szakértők sem mertek jóslatokba bocsátkoznia arról, mégis, mennyivel. Annyi bizonyos, hogy idén januárban fordult elő először a menekültválság során: több nő és gyermek érkezett az EU területére, mint férfi, ők főként a család férfitagja után utaztak a családegyesítés keretében.