A daganatok jelentős része már krónikus betegségnek számít

Publikálás dátuma
2016.02.04. 12:27
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
A daganatos betegségek jelentős része ma már a krónikus betegségek közé tartozik, azaz jók a hosszú távú túlélési esélyek, gyakran még áttétel esetén is – mondja a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központjának megbízott igazgatója a Rákellenes Világnap alkalmából. Dr. Dank Magdolna szerint nagyon fontos a betegedukáció, hogy a páciens pontosan értse, mi történik vele, mi vár rá. A beavatkozások, kezelések mellett meghatározó az életigenlő hozzáállás és a család szerepe, valamint a stressz csökkentése –teszi hozzá az onkológus, hangsúlyozva, hogy hetente hozzávetőleg 160 beteget látnak el az osztályukon.

Számos új típusú gyógyszer jelent meg a klasszikusnak mondható kemoterápiás szerek és endokrin terápiák mellett, így például az úgynevezett célzott terápiák, amelyek a daganat jelátviteli rendszerébe „szólnak bele” – mondja az Onkológiai Központ megbízott vezetője. Az ide sorolható biológiai terápiák után napjainkban sokat beszélünk az immunrendszert hadba állító úgynevezett immun-onkológiai kezelésekről, amelyeket egyre több daganat esetében lehet alkalmazni. Az elért eredmények között vannak eltérések, néhány esetben kimagasló túlélések mutatkoznak, amelyeket korábban nem láttak – mondja az onkológus hangsúlyozva, hogy a hagyományos kezelési módokat sem fogják eldobni, hiszen az immun-onkológiai szerek kombinációja vizsgálat alatt áll sugárkezeléssel, kemoterápiával vagy akár célzott terápiával is.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

Egy szegény ország fizikusainak egyszerű ötletek kellenek

Publikálás dátuma
2016.02.03. 15:08
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Egy szegény ország esetén a legjobb, ha a fizikusoknak egyszerűen igazolható új ötleteik vannak, a finom munka elvégzése maradhat a gazdagabb országok kutatóira - mondta el a Gutmann Fórum szerdai ülésén Kroó Norbert fizikus, aki januárban elsőként vehette át Texasi A&M Egyetem által a tavaly elhunyt Nobel-díjas amerikai tudós, Charles Hard Townes emlékére alapított előadói díjat.

A tudományos életművéért és közéleti munkásságáért odaítélt elismerést Kroó Norbert csodálatos megtiszteltetésnek nevezte, kiemelve, hogy ritka az olyan amerikai alapítású díj, amelyet elsőként egy külföldi nyer el. Hozzátette: a texasi egyetem nagyszabású kvantumelektronikai konferenciáján átnyújtott elismerés nem csupán a saját kutatásainak, hanem az egész magyar tudománynak is szól.

A budapesti Gutmann Fórumon elhangzott Fényes új világ című előadásában az akadémikus a plazmonika, a felületi plazmonok - a fém felületén lévő vezetési elektronoknak a lézerfény segítségével gerjesztett hullámszerű mozgása - területén végzett kutatásait ismertette. Felidézte, hogy 1969 óta foglalkozik a fény, a lézer és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatával, amelynek eredményeként kutatótársaival sikerült létrehozniuk a világ első plazmonlézerét is, mindezt 1981-ben publikálták.
Mint Kroó Norbert fogalmazott, a felületi plazmonok egyfajta "új típusú fényt" alkotnak, amely a "rendes" fénytől eltérő tulajdonságai miatt hasznos lehet például a jövő kvantum számítógépeinek tervezésekor is.

A fizikus e téren végzett vizsgálódásainak újabb eredményei közül kiemelte: a plazmonok viselkedése alapján elsőként sikerült bizonyítani, hogy a kvantummechanika nem csupán a mikrovilágban hat, hanem nagyobb méretben - az összesűrűsödő plazmonokban akár ezerszeresére nőhet a tér - is működhet.

A plazmonikai kutatások legutóbbi nagy áttöréseként említette Kroó Norbert, hogy előre nem látott módon szupravezetést tapasztalt a plazmonok gerjesztésénél. Korábban a szupravezetés jelenségét - amely során egyes anyagok nagyon alacsony, általában mínusz 200 Celsius-fok alatti hőmérsékleten elvesztik az elektromos ellenállást és kizárják magukból a mágneses mezőt - sosem sikerült szobahőmérsékleten előidézni.

"A fizika szépsége, hogy ott fedezel fel dolgokat, ahol a legkevésbé várod" - fogalmazott az akadémikus, aki saját bevallása szerint egyáltalán nem számított a szupravezetés jelenségére. Hozzáfűzte: jó jel, hogy sok kutató szeretne beszállni a kutatásba, több csapattal folytatnak megbeszéléseket az ügyben.

Kroó Norbert saját példáját említve hangsúlyozta, hogy a magyar fizikusok kitörésének lehetséges módja, ha egyszerűen és olcsón igazolható új ötleteket vetnek fel, a drágább felszereléseket feltételező finomabb vizsgálatokat pedig meghagyják a gazdagabb országok tudósai számára. Megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a drága műszerek le is szűkíthetik használóik gondolkodását, akik gyakran csak a megvásárolt berendezés által kutatható problémákat veszik sorra. Emellett fontosnak nevezte azt is, hogy a tudósok tanuljanak egymástól, ismerjék elődeik cikkeit, kutatásait.

Az Akadémiai Díjjal és Prima Primissima díjjal is kitüntetett akadémikus hozzáfűzte: a kémikusi, fizikusi pálya talán nem a legnépszerűbb napjainkban Magyarországon, de az igazán tehetségesek ma is megtalálják a helyüket a szakmában.
A Kroó Norbert előadásnak helyt adó Gutmann Fórum 2009-ben jött létre a gazdasági világválság okainak kutatására, a zárt körű alkalmakon mások mellett előadott korábban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Tulassay Tivadar akadémikus, Kopp Mária pszichológus és Batta András zenetörténész is.

Szerző

Elképesztő! Ritka középkori leletre bukkantak Kengyelnél

Publikálás dátuma
2016.01.30. 12:44
Illusztráció: Thinkstock
Késő középkori, minden bizonnyal a 14. században készült nehézlovassági kardot találtak Kengyel határában civil lakosok - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, hangsúlyozva: rendkívül ritka leletről van szó.

Kertész Róbert elmondta: az egyenes, kétélű vaskard földmunkák alkalmával egy mezőgazdasági művelés alatt álló területről került elő.  A kard pengéjének hegye letört, jelenlegi hosszúsága 615 milliméter, eredetileg azonban legalább 300 milliméterrel hosszabb lehetett, tehát meghaladta a 900 millimétert - tájékoztatott. 

A penge és a markolat közötti egyenes keresztvas teljes épségben megmaradt, a markolathoz és az annak végén található nyolcszögű markolatgombhoz hasonlóan - mondta a régész az 1,3 kilogrammos fegyverről. Kertész Róbert arról is beszámolt, hogy a nehézlovassági kardot másfélkezes kardnak is szokták hívni. Ennek oka, hogy eltérően a korábbi kardoktól, hosszú markolattal rendelkezett, amelyre két kézzel is rá lehetett fogni, mégis elég könnyű volt ahhoz, hogy egy kézzel is lehessen forgatni - jegyezte meg. Hozzátette: a Damjanich János Múzeum birtokában eddig egyetlen ilyen kard sem volt, csak egy ehhez hasonló, 13. századból származó. Kiemelte: köszönet jár a kard megtalálóinak, akik térítésmentesen ajánlották fel az elég jó állapotban levő fegyvert a múzeumnak. A restaurálás után a nyilvánosságnak is bemutatják a ritkaságot - tette hozzá.

Szerző