A törékeny művésznő egy pár hetes pihenés után most újra színpadon áll, és pont annyit dolgozik, mint a huszonéves kollégái.
– Gyakran sajog a kezem, amikor jönnek-mennek a frontok, de a koromhoz és a klinikai halálomhoz képest remekül vagyok – mondja nevetve a művésznő, majd folytatja: – Hallottam, hogy azt írták, nem vállalom el a Zsótér-darabban (Zsótér Sándor rendező) való szereplést, de ez nem igaz, biztosan félreértettek valamit. Most is éppen Trill Zsolttal és több remek művésszel közösen próbáljuk a Galilei élete című darabot. Ez az őrült Zsótér – én mondhatom ezt, mert nagyon szeretem – mindenre rávesz engem! Még erre is, most játszhatom el az öreg Galileit! – mesél a színésznő csilingelő hangon. – Én, kérem, sosem fogok visszavonulni, amíg a színpadon vagyok, addig élek, hiszen ez az életem.
