Karnevál Kölnben - 22 szexuális bűncselekmény miatt tettek feljelentés

Publikálás dátuma
2016.02.05. 15:10
Fotó Getty Images, Volker Hartmann
Kölnben 22 szexuális bűncselekmény miatt tettek feljelentést a karneváli szezon első napján a németországi nagyváros rendőrségének pénteken közölt adatai szerint.

A bejelentett esetek száma nemcsak a kora reggel készített első mérlegben szereplő 18-hoz, hanem az utóbbi évekhez képest is emelkedett. Tavaly a kölni utcai karnevál első, a nők farsangja néven is ismert eseményén 10 szexuális bűncselekményt, 2014-ben pedig 9 ilyen esetet regisztrálta. A növekedés annak tulajdonítható, hogy megváltozott az áldozatok viszonyulása a sérelmükre elkövetett cselekményekhez - mondta Michael Temme, a kölni rendőrség bevetési vezetője a hatóság sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 22 bejelentett eset közül az egyik arról szól, hogy egy biztonsági őr 25 euró megfizetése vagy egy csók ellenében akart beengedni egy nőt egy rendezvényre. "Nem akarom elbagatellizálni az esetet, amely azonban mégiscsak azt mutatja, hogy megváltozott a nők feljelentési hajlandósága" - mondta a rendőri vezető a WDR regionális közszolgálati televízió tudósítása szerint. Michael Temme megjegyezte, hogy egy ilyen esettel tavaly még egész biztosan nem fordultak volna a rendőrséghez. A változás vélhetően a szilveszteri szexuális támadások és rablások hatására következett be.

A 22 eset közül kettő súlyos. Az egyik csütörtök délután történt, egy 42 éves belga televíziós újságíró nőt molesztáltak és sértegettek, miközben élő adásban közvetített a karneválról. A másik eset péntekre virradó éjjel történt, egy nőt leütöttek és megerőszakoltak - mondta a rendőri vezető. A Bild című lap értesülése szerint az áldozat egy 22 éves kölni lakos, a feltételezett elkövető egy 17 éves afganisztáni menedékkérő. A Bild szerint a bejelentett esetek többsége a szóbeli erőszak kategóriájába, az úgynevezett szexuális sértegetési ügyek közé tartozik.

Kölnben csütörtökön 11 óra 11 perckor kezdődött el a karneváli szezon, az utcai mulatságok február 9-ig tartanak. A biztonsági intézkedéseket a szilveszterkor nők ellen elkövetett szexuális támadások és rablások miatt megszigorították, a városban két 12 órás műszakban több mint kétezer rendőr ügyel a biztonságra.

Szilveszter éjszakáján a 16 német tartomány közül 12-ben történtek csoportosan elkövetett szexuális bűncselekmények és rablások, illetve nők sérelmére elkövetett, szexuális molesztálással súlyosbított rablások. Az eddig azonosított feltételezett elkövetők néhány kivételtől eltekintve külföldiek, többségük észak-afrikai. A legtöbb eset Észak-Rajna-Vesztfáliában, illetve Kölnben, a tartomány legnépesebb városában történt, ahol már ezernél is több feljelentést tettek.

Szerző

Kormányválság Ukrajnában?

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök arra kérte pénteken a kijevi parlament tagjait, hogy nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, ha nem elégedettek munkájával.

"Ukrajnában valódi parlamenti-elnöki hatalom van. Önöknek alkotmányos joga van arra, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be a kormány ellen. Éljenek ezzel a jogukkal, bocsássák szavazásra a kérdést. Ha pedig elegendő szavazatot kap az indítvány, készek vagyunk becsülettel és büszkeséggel átadni helyünket új kormánytagoknak" - mondta a törvényhozás ülésén a miniszterelnök. Ukrajnában a jelenlegi szabályok szerint a parlamentnek kell jóváhagynia a kormány, illetve egyes miniszterek kinevezését és távozását posztjukról.

A parlament és a kormány közötti mostani válságot Ukrajnában az robbantotta ki, hogy Ajvarasz Abromavicsusz gazdasági miniszter szerdán bejelentette lemondási szándékát. Döntését sajtótájékoztatón jelentette be, és azzal indokolta, hogy a Petro Porosenko államfő mögött álló parlamenti frakcióból nyomást gyakoroltak rá kétes személyek kinevezése érdekében a tárcánál, illetve állami vállalatok vezetésében, továbbá gátolták a reformokat. Az államfő megpróbálta maradásra bírni a nyugati országok bizalmát is élvező - litván származású - reformer minisztert, de ő a kormányülésen bejelentette, hogy továbbra sem áll el távozási szándékától.

Ukrán sajtóértesülések szerint az államfő mögötti frakcióban többen "saját embereikre" szeretnék lecserélni a kormány jelenlegi tagjait. Jacenyuk a pénteki parlamenti ülésen leszögezte, hogy kormánya és pártja, a Népi Front frakciója "megvédi" a gazdasági minisztert minden ellene irányuló törvénytelenségtől.

Volodimir Hrojszman házelnök viszont leszögezte: nem hagyja, hogy a kormány mindenért a parlament képviselőit hibáztassa. Ezt arra a kormányzati bírálatra válaszolta, amely szerint a parlament nem támogatja a kormány kezdeményezéseit. A házelnök szavai szerint több kormányjavaslatot azért utasított el a törvényhozás, mert kidolgozatlanul került eléjük.

Három miniszter, akik szintén lemondásukat fontolgatták, a csütörtöki, késő estébe nyúló kormányülésen meggondolták magukat. A grúz származású Olekszandr Kvitasvili egészségügyi miniszter kijelentette: azért marad a kormányban, hogy folytassa az általa megkezdett reformokat. Olekszij Pavlenko agrárminiszter, akit az Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély (Szamopomics) nevű párt delegált a kormányba, szintén visszamondta lemondását. A tárcavezető megengedhetetlennek nevezte a politikai nyomásgyakorlást a kormány tagjaira. Jurij Sztec tájékoztatási miniszter szintén bejelentette lemondásának visszavonását, és teljes átláthatóságot szorgalmazott a politikai életben. Követelte, hogy az összes hatalmi szerv ülései legyenek nyilvánosak, rögzítsék a végrehajtási hatalomhoz tartozók telefonbeszélgetéseit és találkozóit a politikai erők és az üzleti szféra képviselőivel.

Andrij Pivovarszkij infrastrukturális miniszter is benyújtotta lemondását. Döntése visszavonásának feltételéül egyebek között azt szabta, hogy ne akadályozzák a megkezdett reformokat, főként az állami beszerzések rendjének átalakítását.

Szerző

LMP: új oligarchákat "épített fel" Orbán

Az LMP szerint az adófizetők a legnagyobb vesztesei az egy éve elkezdődött Orbán-Simicska háborúnak.

Gál József, az ellenzéki párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: egy év telt el azóta, hogy a 2010-ben az oligarchák elzavarásának ígéretével kormányra került Orbán Viktor kirobbantotta a rendszerváltás óta eltelt 26 év legnagyobb oligarchaháborúját. Szerinte az elmúlt egy év bebizonyította, hogy LMP-nek igaza volt, amikor azt állította, hogy ennek a háborúnak az adófizetők lesznek a legnagyobb vesztesei.

Mint mondta: a Fidesz az elmúlt egy évben nem a dolgozói szegénységgel vagy az egészségügy és az oktatás egyre súlyosabb problémáival küzdött, hanem Simicska Lajossal, és erre költötte el a béremelésekhez valamint az oktatás és az egészségügy rendberakásához hiányzó százmilliárdokat is.

Szerinte ugyanis Orbán Viktor azt a következtetést vonta le, hogy egy oligarcha veszélyes, hiszen túl nagy hatalma lehet, így inkább több oligarchát épített fel az elmúlt egy évben. A politikus tavalyi közbeszerzések eredménye alapján Garancsi Istvánt, a Duna Aszfaltot, Mészáros Lőrincet, az Elios Zrt.-t és a Századvéget említette azok között, akiket szerinte Orbán Viktor Simicska Lajos "utódjának" szánt. Megemlítette még Andy Vajnát is, aki szerinte az államtól kapott kaszinókoncessziókon keresztül vihetett haza milliárdokat. Tavaly február 5-én a Népszava internetes kiadásában megjelent cikkben Simicska Lajos arról beszélt: totálissá válhat a médiaháború, ha a kormány az RTL-lel való békülés jegyében öt százalékra csökkenti, ugyanakkor kiterjeszti a reklámadót. Másnap lelkiismereti okokból benyújtották fel-, illetve lemondásukat a nagyvállalkozóhoz köthető médiumok, a Magyar Nemzet, az MNO, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió vezetői. Simicska Lajos aznap számtalan médiumnak nyilatkozott, és többször is hangot adott azon véleményének, hogy szerinte Orbán Viktor miniszterelnök állhat a történtek hátterében.

Szerző