A hivatal közleményében azt írta, a veszettség vírusát mutatta ki egy őrkutyák által megfojtott rókában múlt szombaton a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy a veszettség az egyik legveszélyesebb, állatról emberre terjedő betegség, amely mind emberben, mind állatban halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladást okoz. Mivel a tünetek jelentkezése után a betegséget gyógykezelni nem lehet, az egyedüli védekezési mód a megelőzés, azaz a vakcinázás - írták. Tájékoztatásuk szerint a Szerencs Ond városrészében talált rókatetemben kimutatott vírus a 2013-2014-es hazai járványkitöréstől genetikailag távolabb áll, ez pedig azt jelenti, hogy "vírusbehurcolás" történt.
Emlékeztettek arra, hogy a veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, ezekből Magyarországon mintegy 70 ezer él. Magyarországon a rókák veszettség elleni vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. Hozzátették azt is, hogy a megelőzésben kiemelt szerepe van a kutyák veszettség elleni, évenkénti kötelező védőoltásának is. A szomszédos országok közül Ukrajnában és Románia teljes területén van jelen a betegség. Ukrajnában az elmúlt években - több száz házi- és vadon élő állat elpusztulása mellett - emberi haláleseteket is okozott - áll a közleményben.
Ami a tüneteket illeti, a rókánál kezdetben különösen megtévesztők lehetnek, az állat ugyanis elveszíti közismert „ravaszságát”, óvatosságát, megszelídül, bemerészkedik a lakott helyekre, a forgalmas helyekre, utakra, engedi a megérintést, simogatást, félénk, mégsem menekül az embertől. Váratlan hatásokra azonban ez a „csendes veszettség” dühöngésbe csaphat át. (Wikipédia)
