Miniszterelnököt keres Ukrajna

Végkifejlethez közeleg a hónapok óta dagadó ukrán politikai válság, Petro Porosenko államfő állítólag már keresi Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utódát. A lakosság többsége előrehozott választást akarna és az ukrán állampolgárrá lett grúz ex-elnököt, Miheil Szaakasvilit látná legszívesebben a kormány élén. Az IMF nem folyósítja az esedékes hitelrészletet míg nincs politikai stabilitás, ám a válságot nagyrészt a gazdasági helyzet generálja.

A Jacenyuk-kormány menesztését vagy legalább átalakítását már december közepére várták az elemzők. Addig nem lehetett szó az egyre népszerűtlenebb miniszterelnök és kabinetje leváltásáról, mert az ukrán jogrend szerint választás után egy évig csak előrehozott voksolás árán lehet kormányt buktatni. Ezt mindenképpen el szerette volna kerülni a kijevi politikai vezetés, mert a háborútól és gazdasági-pénzügyi csődhelyzettől fenyegetett országnak végképp nem hiányzik az újabb kampány és bizonytalanság. És nem utolsósorban a nemzetközi hitelezők is stabilitást várnak el a támogatásért cserében.

Jacenyuk túlélte az egy éves évfordulót, de a válság nem oldódott meg, egyértelmű maradt, hogy csak idő kérdése a kabinet bukása. Az idei lavinát az egyik „vendégminiszter”, a litván Aivaras Abromavicius gazdasági miniszter lemondása indította el, jelezve, hogy a politikai válság mélyült. (A Jacenyuk-kormánynak három külföldi, de a tisztség betöltéséhez szükséges ukrán állampolgárságot is elnyerő tárcavezetője volt, a litván Abromavicius mellett Natalia Jareszko amerikai-ukrán pénzügy- és a grúz Olekszandr Kvitasvili egészségügyi miniszter. De az ukrán politika élvonalába került a volt grúz elnök, Miheil Szaakasvili Porosenko államfő tanácsadójaként majd Odessza kormányzójaként, aki hónapok óta nyíltan támadja Jacenyukot és nem rejti különösebben véka alá, hogy bársonyszékére pályázik.)

IMF intés Kijevnek

Figyelmeztető közleményt adott ki tegnap az IMF Ukrajnával kapcsolatban. A Christine Lagarde vezérigazgatója által jegyzett közlemény szerint a valutaalapot aggodalommal tölt el az Ukrajnában tapasztalható, az államigazgatás javítása, a korrupció visszaszorítása, valamint különböző lobbiérdekek politikai döntéshozatalra történő hatásának visszaszorítása érdekében tett intézkedések lassúsága. Amennyiben nem történik lényeges, új erőfeszítés a kormányzati reformok és a korrupció elleni küzdelem területen, akkor nehezen látható, hogy az IMF-program hogyan folytatható.

Először három miniszter jelentette be lemondását, de Kvistasvili és a Szamopovics párt kormányzati képviselője, Olekszij Pavlenko agrárminiszter végül maradt. A litván gazdasági miniszter politikai nyomásgyakorlásra panaszkodva lépett ki, konkrétan Porosenko elnök tömörülését vádolta meg. Az eddig sem volt titok, hogy a két nagy kormánypárt, a Porosenko Blokk és Jacenyuk Népi Frontja között nagy a feszültség, hogy az elnök mögötti tömörülés szívesen megszabadulna a politikai támogatottságát egy év alatt 2 százalékra letornázó Fronttól és az egyre népszerűtlenebb kormányfőtől.

Porosenko leválthatná ugyan a kormányt, de szüksége van a parlament jóváhagyására, ahol azonban a Népi Front a maga 21 százalékával a második legnagyobb párt, voksai nélkül vagy elbukik a kezdeményezés vagy Janukovics egykori formációja, a Régiók Pártja utódjának tekintett Ellenzéki Blokk szavazataira lenne szüksége. Az is minden bizonnyal sokat nyomott a latban, hogy Jacenyuk komoly amerikai támogatást élvezett, de ez is meginogni látszik a kudarcos kormányzás miatt.

Jacenyuk meglépte, amit megléphetett, múlt pénteken arra kérte a parlamentet, nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, ha nem elégedettek munkájával. Ez a koalíción belüli feszültségek miatt nem történt meg, de sajtóhírek szerint Porosenko már keresi Jacenyuk utódját. Az Unian hírügynökség szerint a szóba jöhető jelöltek Volodimir Hrojszman házelnök, Olekszandr Turcsinov és Szaakasvili. A helyzetet bonyolítja, a Népi Front ragaszkodik ahhoz, hogy Jacenyuk maradjon egy esetleg átalakított kormány élén, valamint az, hogy kilépett a koalícióból Oleh Ljasko Radikális Pártja, voksai nélkül nincs meg a kellő támogatottsága a kabinetnek a nemzetközi hitelezők által elvárt reformtörvények elfogadásához. Ez viszont megoldatlan feladat elé állítja Kijevet.

Gazdasági téren patthelyzet alakult ki. Decemberben nem utalta át a Nemzetközi Valutalap (IMF) Kijevnek az újabb hitelrészletet, s egyelőre nem tudni mikor kerül erre sor. Az IMF nem adott erre vonatkozóan tájékoztatást, de elemzők szerint mindaddig, míg nem rendeződik a kormányválság, Ukrajnának várnia kell a pénzügyi segítségre. 2015-ben az IMF 17 milliárd dolláros két évre szóló hitelről írt alá megállapodást Ukrajnával, megtoldva ezzel a 2014 áprilisában folyósított 17,5 milliárdos csomagját.

A 2015-ös hitel első 5,5 milliárd dolláros, illetve második 3,2 millió dolláros részletét folyósították, a decemberi 1,7 milliárdot viszont nem a politikai bizonytalanság miatt. Az IMF hitel mellett a Világbanktól, az Európai Uniótól és egyes uniós országoktól külön-külön, valamint az Egyesült Államoktól is kapott pénzügyi támogatást az ukrán kormányzat, ez mentette meg a csődtől és pénzügyi összeomlástól a háborúval, gazdasági és politikai-társadalmi válsággal egyaránt küszködő országot.

Csakhogy az IMF és uniós pénzekért cserébe Ukrajna vállalta, hogy strukturális reformokat hajt végre és szembeszáll a mindent eluraló korrupcióval, amit viszont nem tudott teljesíteni. Az IMF hitelrészlet visszatartása nemcsak komoly belső gazdasági nehézséget jelent, hanem azért is veszélyes Kijevre nézve, mert ha a valutaalap nem bízik Ukrajnában az elriassza a többi hitelezőt és a befektetőket is távol tartja az országtól. Az EU épp a napokban jelezte a keleti partnerségi program másik országának, az ugyancsak csőd szélére került Moldovának, hogy mindaddig nem nyújt anyagi támogatást az országnak, míg a chisinaui kormányzat meg nem állapodik az IMF-el.

Az összes nemzetközi finanszírozási program ugyanis szervesen kapcsolódik az IMF hitelhez.Az IMF-hitel átutalása a feltétele annak, hogy Washington is folyósítsa a megígért egymilliárd dollárt és ettől függenek a 2016-os, összesen 1,7 milliárd dollár értékű uniós kölcsönök is. Ukrajna 40 milliárd dolláros mentőcsomaggal számolhat, ha teljesíti a feltételeket.

Szárnyal Szaakasvili

A lakosság menesztené Jacenyukot és ha a választók dönthetnének, akkor az ukrán vezető politikussá lett Miheil Szaakasvili foglalhatná el a kormányfői széket. Egy január közepén végzett felmérés szerint a Jacenyuk-kormány munkájával a megkérdezettek mindössze 8 százaléka elégedett, Porosenko tevékenységét 21 százalék tartja jónak. Az ukránok 11 százaléka Szaakasvilit szeretné miniszterelnöknek, Julia Timosenko visszaküzdötte magát a második helyre, őt 6 százalék támogatná, Jacenyukot 5 százalék tartaná meg.

A bizalmi index eltérően alakult. A legtöbben Andrij Szadovijt, Lviv polgármesterét, a civil tömörülésként induló és populista jobboldali pártnak bizonyuló Szamopovics elnökét illetve Szaakasvilit támogatják, minden harmadik megkérdezett bennük bízik, Anatolij Hricenkó volt védelmi miniszterben és Petro Porosenkóban minden negyedik, minden ötödik pedig a radikális Oleh Ljaskónak, Timosenkónak és az ország leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak szavazna bizalmat.

A lakossági elégedetlenséget jelzi, hogy 47-50 százalék előrehozott választást szeretne, 43-48 százalék új elnökválasztást is kiírna. Parlamenti választás 2014 novemberében, elnökválasztás 2014 májusában volt Ukrajnában.