Ferenc pápa és XII. Pius szentté avatása

Ferenc pápa eddig "jól viselkedett". Most viszont miért butítja a fiatalokat? 2016. február 7-én a torinói Vittorio Veneto téren, 90 ezer fiatal előtt föltette a különben ismert és megválaszolt kérdést: a fasiszta népirtás idején a szövetségesek miért nem bombázták le a megsemmisítő táborokba vezető vasúti utakat? A kérdésre ő maga is tudja a feleletet: a Soá bűnét megossza a 6 millió zsidót lemészároló nácik (meg csatlósaik, meg a kollaboránsaik) és éppen a maradék zsidóság életét megmentő Szövetségesek között. Holott a keserű igazsággal ő is tisztában van: meg kellett nyerni a háborút a Gonosszal szemben!

Ferenc pápa kijelentette az 1930-as, 1940-es évek világhatalmi történéseiről, hogy „a nagyhatalmak felosztották Európát, mint egy tortát”. Érthetetlen. Mi végre mond a pápa a 21. században a nácik bűnösségét kisebbítő közhelyeket, ráadásul a benne millió számra hívő ifjú emberek előtt? Kétségtelen, a nácizmust megtörő nagyhatalmak politikája nem volt mentes a hibáktól és megalkuvásoktól. Ám nem abban vétkesek, hogy részük lenne a holokausztban (teljes végrehajtását ők akadályozták meg!), hanem abban, hogy nem kezdettől, és egymással összefogva léptek föl a Harmadik Birodalom, a fasiszta Olaszország és a Japán Császárság hódító törekvéseivel szemben.

Aki azonban figyelmesen olvassa e hírt, annak figyelmét nem kerüli el, hogy a pápa ugyanebben a beszédében megemlékezik a sztálini „koncentrációs táborokról” is. Adja magát a gyanú: vajon a katolikus egyházfő ez alkalommal nem XII. Pius szentté avatásának titokban már végleg elhatározott – az utóbbi években elaludni látszott – szentszéki jóváhagyását készíti elő? Nem arról van szó, hogy a Vatikán e mélységesen hibás (sőt, bűnös!) döntés nyilvánosságra hozását igyekszik megalapozni? Hogy a mai fiatalsággal, a holnap emberiségével könnyebb legyen szentként elfogadtatni azt a pápát, aki egyenlőségjelet tett a náci Németország és a sztálini Szovjetunió közé? Aki 1939. október 20-án a Summi Pontificatus című enciklikájában a világháború kirobbanásának okát nem a hitleri hatalom expanziójában, hanem az Istentől elforduló, elvallástalanodó emberben jelölte meg? XII. Pius nyíltan soha nem lépett föl a holokauszttal szemben (rejtve is csupán – lehetőségeihez képest – mérsékelten, visszafogottan), ellenben tudtával tömegével menekítették az SS-vezetőket Dél-Amerikába, köztük a holokauszt egyik kiemelkedő hóhérját, Eichmannt is.

Mi más indítékkal magyarázható, hogy Ferenc pápa a hitlerizmus és az akkori német finánctőke történelmi bűnét ráteríti a világuralmukat éppenséggel meghiúsító államokra, népekre is?

XII. Pius, a Hitlerrel egyezkedő és a világégés után a kommunizmus ellen keresztes hadjáratot hirdető pápa boldoggá avatásának (a szentté avatáshoz vezető lépcső utolsó foka meglépésének) feltétele lehet az antifasizmus kiüresítése?

2016. január 12-én a Rai Storia csatornán bemutatták az olasz televízió Rai Cultura prgramja által készített, „XII. Pius. A béke embere és a háború pápája” című dokumentumfilmet, amely a jezsuiták XII. Piust felmagasztaló álláspontjához igazodik. Emlékszünk, még XVI. Benedek a jezsuita rendre bízta, hogy vizsgálja meg e pápa szentté avatásának ügyét.

Ebbe az irányba tett újabb lépést a napokban Ferenc pápa?

Szerző

Civil becsület

A héten adták át ötödik alkalommal, ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében a Magyar Civil Becsületrendet. Az évek során rangot szerzett elismerés nem kötődik miniszteriális intézményekhez, politikai pártokhoz, még csak kulturális szervezetekhez sem – olyan értelmiségiek, mindenekelőtt a kezdeményező Kuthi Csaba, hozták létre, akik hisznek abban, hogy a „civil” kezdeményezésnek, a „civil” feladatvállalásnak, a „civil” becsületnek lehet küldetése abban, hogy Magyarország otthonosabb hazánk legyen. 

A civil társadalom (magam erről beszéltem a díjátadás alkalmából rendezett ünnepségen) története hosszú évezredekre nyúlik vissza, még az antik görög városállamoknak, a középkori városi polgárságnak, a felvilágosodás óta Európa (a Nyugat) meghatározó és mintát adó értelmiségének a világába.

A civil társadalomnak hosszú évszázadok során megérlelt értékei vannak, ezeket akár úgy is kommentálni lehet, mint egymásnak ellentmondó fogalmakat, mégis lényegileg összetartoznak. Ilyen a szabadság és a felelősség elve, a műveltség és az innováció, a személyi függetlenség és a közéleti elkötelezettség elve. Igen, felelősségvállalás nélkül nem lehetünk igazán szabadok, eredeti gondolkodás és rendező értelem nélkül a műveltségből unalmas adathalmaz lesz, és társadalmi elkötelezettség nélkül a függetlenség anarchiába vezet.

A civil gondolkodásnak és (hadd elevenítsem fel ezt a fogalmat.) a „civil kurázsinak” igen nagyok a magyar hagyományai. Olyan történelmi személyiségek példájára hivatkozhatom, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, vagy akár Bethlen István, Teleki Pál, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Bibó István és Antall József, vagy éppen az irodalom világából (hogy csak huszadik századi íróinkra hivatkozzam) Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, József Attila, Illyés Gyula, Márai Sándor – és sokáig tudnám sorolni a megszentelt neveket. A civil becsület ugyanis mindenekelőtt a nemzeti, az európai és az egyetemes kultúrának elkötelezett és azt személyes világába integrálni képes emberek sajátja lehet.

Valójában erről beszéltek az ünnepélyes baráti találkozó szónokai: Kuthi Csaba, Görgey Gábor, Sumonyi Zoltán, Beer Miklós váci megyéspüspök és Jákó Péter főorvos. E két utóbbi a Civil Becsületrend ez idei kitüntetettjeit méltatta, azaz Sándor Máriát, akinek mint a „fekete ruhás nővérnek” már valóságos legendája van, minthogy elsőként ő fordult szembe az egészségpolitikában tapasztalt visszásságokkal, és Morvay Imrét, azaz Pio atyát, aki a Betegápoló Irgalmas Rend pécsi rendházának tagjaként kezdeményezte azt, hogy a városokban a hajléktalan és éhező emberek számára „ételládákban” adományokat helyezzenek el. A szép plakettek és oklevelek átadását kisebb koncert követte, ezen Iván Ildikó és Szuromi Borbála ajándékozták meg zenei élménnyel a szép számban összegyűlt közönséget.

A mai Magyarországon kétségtelenül vannak feladatai a „civil becsületnek”, a „civil kurázsinak”. A magyar társadalom ma érzékelhető válságot él át, a rendszerváltozást követő negyed évszázad során talán a leginkább fájdalmasat és veszélyeset. A „civil értékek” felmutatása és ezek „civil” felelősségtudattal és bátorsággal, áldozatkészséggel és küzdeni tudással történő képviselete akár egy új kollektív lelki fordulat kezdeményezője is lehet.

Szerző

Elmarad az MTK-Paks futballmérkőzés

 Elmarad az MTK Budapest-Paksi FC mérkőzés a labdarúgó OTP Bank Liga tavaszi rajtján.

A szombaton 15.30-ra kiírt találkozót a paksiak kérésére halasztották el, mert - a honlapjuk szerint - két munkatársuknál bakteriális fertőzést diagnosztizáltak és a további megbetegedések elkerülése érdekében a klub összes dolgozója laborvizsgálaton vesz részt, de ennek eredményei csak a jövő héten érkeznek meg.

A fővárosi együttes honlapja arról számolt be csütörtökön, hogy mindenben együttműködtek a riválissal, elfogadták a halasztási kérelmet, amelyhez a Magyar Labdarúgó Szövetség már hozzá is járult.

"A klubok vezetői egyeztetnek, hogy a feszített menetrend mellett mikor tudják lejátszani az elmaradó találkozót. A mérkőzésre megváltott belépőjegyek a későbbi időpontban megrendezésre kerülő találkozóra érvényesek" - olvasható a kék-fehérek állásfoglalásában.

Szombaton így öt találkozóra kerül sor az NB I 20. fordulójának keretében.

Szerző
Témák
futball MTK Paks