A Népszava arra volt kíváncsi, lobbiztak-e a kormánypárti képviselők egy-egy intézmény megmaradásáért a lillafüredi frakcióülésen. A Miniszterelnökség vezetője szerint frakciótársai vele megértőek, a miniszterek amúgy is tudomásul vették, az a cél, hogy a kormányzás minisztériumokban, kormányhivatalokban és járási hivatalokban működjön. A tárcavezetőknek jó, ha a háttérintézmények a minisztériumokba kerülnek, mert így világos lesz, ki miért felelős, Orbán Viktor pedig megmondta, ilyen lépéseket 2016 első félévében lehet megtenni.
A Kormányinfón kiderült, tíz háttérintézmény sorsáról zajlik még az egyeztetés a megszüntetendő 73 közül. A tárcáknak a következő napokban, hetekben azt kell megválaszolniuk, melyek azok a tevékenységek, amelyeket nem a minisztériumokban kell elvégezni. A vitatott háttérintézmények esetében vizsgálják, hogy az átszervezés nem hátráltatná-e az uniós források kifizetését, mely feladatokat vehet át a felsőoktatás, mely kutatóintézeteknek kell államiként működniük, de szempont az is, hogy az átalakítás hogyan illeszkedik egy-egy államtitkár szakmapolitikai elképzelésébe. A miniszter mindenkit igyekezett megnyugtatni, az átalakítások miatt először a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, majd az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot is összehívják.
A bürokráciacsökkentés jegyében csökken az állami vezetők száma, a háttérintézmények irányítói a jövőben nem lesznek vezetők, aki viszont ilyen pozíciót tölt be, annak a V4-átlagára fog emelkedni a bére. Hogy pontosan mennyivel, arra a kancelláriaminiszter még nem tudott választ adni. Azt viszont elmondta, hogy szerdán a "digitális nemzet" fejlesztési koncepcióról is tárgyalt a kabinet. Lázár arra emlékeztetett, 2018-ra négymillió háztartásban szeretnének széles sávú internet-hozzáférést biztosítani, hogy hivatalos ügyeinket otthonról is intézhessük. Emellett egy az állami szervezeteket és a gazdaságot is segítő gerinchálózatot akarnak kiépíteni. Beszámolt arról is, hogy a kormány felhatalmazta a fejlesztési minisztert az M0-s és az M4-es összekötésére, az út négysávossá tételére Abonyig. A Hóman-szobor esetleges felállítását firtató kérdésre megismételte, az alaptörvény értelmében azok, akik az ország szuverenitásának elvesztése, vagyis 1944. március 19. után és 1990 májusa előtt kollaborálók voltak, nem vállalhatók. Azt is bejelentette, hogy a miniszterelnök hétfőn napirend előtt felszólal a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén, azután utazik el a V4-ek prágai találkozójára.
"Örüljünk annak a mai világban, a XXI. században, hogy vannak olyanok, akik a XVIII. századi képzőművészet iránt érdeklődnek ebben az országban. Személy szerint számomra ez egy fontos és nagy dolog". Erről a miniszter a Habony Árpáddal összefüggésbe hozott festménykölcsönzéssel kapcsolatban beszélt, amikor azt kérdezték tőle, szabad-e magánvállalkozásoknál letétbe helyezni műalkotásokat. Lázár ezt nem tartja eretnekségnek.
