Fidesz;kvóta;nemzeti konzultáció;parlamenti vitanap;menekültválság;

2016-02-13 06:06:00

Konzultáció, vitanap?

Puhulni látszik a Fidesz, legalábbis egyelőre. Nemzeti konzultáció helyett, vagy az előtt parlamenti vitanapot kezdeményeznek a migrációról és a kötelező betelepítési kvótáról. Ezt Kósa Lajos frakcióvezető jelentette be tegnap Lillafüreden, ahol az új politikai évadra készültek a kormánypártok. A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alkotmánymódosítási tervről a politikus csupán annyit mondott, pártja számára "az emberek biztonsága nem alkukérdés". A frakcióvezető, akár a napokban Orbán Viktor egy kötelező kvótáról szóló nem nyilvános háttér- megállapodással riogatott, Angela Merkel viszont közölte, ilyesmiről csak önkéntes alapon lehet szó.

Migrációról, kötelező betelepítési kvótáról kezdeményez parlamenti vitanapot a február 29-én kezdődő hétre a Fidesz. Erről a lillafüredi háromnapos évadnyitó ülésen döntöttek a kormánypártok. Az ülés végén Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, a magyar emberek biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. Más európai országokban is elfogadtak olyan javaslatokat, amelyek a terrorveszély kapcsán bővítik az állam, a kormány lehetőségeit, és ideiglenesen felhatalmazást adnak alapjogok korlátozására. Példát nem mondott, ehelyett ismét az ellenzéket korholta, amiért "egységfrontot" alakítottak a tervezett alaptörvény-módosítás ellen, és közölte, a Fidesz számára "az emberek biztonsága nem alkukérdés". Szavaiból az viszont nem derült ki, a parlamenti vitanapon kívül milyen kampányt akar indítani a kormány, hogy az alapvető szabadságjogokat korlátozó javaslatát valamilyen módon elfogadtassa. Lázár János a csütörtöki Kormányinfón elárulta, a Fidesz elnöksége pénteki ülésén mérlegeli, hogy tartsanak-e nemzeti konzultációt a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban. Kiderült, a Miniszterelnökség vezetője mindenképpen támogatna valamilyen konzultációt vagy népszavazást, bár ez utóbbit alaptörvény-módosításról nem lehet tartani. Kovács Zoltán kormányszóvivő viszont az M1-n csütörtök este az ezt firtató kérdésre úgy válaszolt: ez attól függ, sikerül-e dűlőre jutniuk az ellenzékkel, meg tudják-e győzni őket, hogy a felelősséget nekik is vállalniuk kell. Arról, hogy tegnap döntött-e bármiben az elnökség, lapzártáig semmi nem szivárgott ki.

Az EU és Törökország közötti titkos háttér-megállapodást vizionált Kósa Lajos is, amely arról szól, hogy 400-500 ezer embert telepítenének át Törökországból az unióba. Kósa szerint a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón derül ki, hogy megpróbálják-e ezt a forgatókönyvet elfogadtatni. Arról beszélt, hogy Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa, már levélben követelte Magyarországtól a kötelező betelepítés megkezdését. Nemzetközi becslésekre hivatkozva jelezte, 30-38 millió között van azok száma, akik már elhagyták az otthonukat. A nem nyilvános háttér-megállapodásról szerda este Orbán Viktor beszélt Lillafüreden, amit csütörtöki, miskolci sajtótájékoztatóján meg is erősített. A miniszterelnök decemberben a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén már azt állította, 400-500 ezer szíriai menekült befogadásáról született titkos háttéralku, akkor ezt az Unió vezetői cáfolták.

Kényszerkvótát lát a Fidesz-közeli intézet
Az Alapjogokért Központ szerint régóta formálódik "a kényszerkvóták" terve, amely szerint "a hajlandók koalíciójaként" emlegetett nyugat-európai országok újabb migránsokat "kényszerítenének rá" európai országokra, ezúttal közvetlenül Törökországból. A jövő heti európai uniós csúcs tétje, hogy rákényszeríthet-e az EU egy újabb kötelező betelepítési kvótát a tagállamaira - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott elemzésben. Azt írták: a héten kiszivárgott jegyzőkönyv, amely Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Recep Tayyip Erdogan török államfő tavaly szeptemberi megbeszélésébe enged bepillantást, "egyértelműen tanúsítja", hogy a török kvóták ötlete már akkor is napirenden volt. A tavaly novemberi EU-Törökország megállapodásba végül nem került be az újabb "kényszer-betelepítésről" szóló rendelkezés, azonban a bizottság elnöke és Angela Merkel nem tett le a terv megvalósításáról.

Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben, a Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélése utáni sajtótájékoztatón közölte, senkire sem kényszerítené rá a menekültek befogadását. Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek migránsokat Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rendszerhez. Csupán arról van szó, hogy uniós tagállamok egy csoportja "elképzelhetőnek tartja" menekültkontingesek önkéntes átvételét Törökországtól, "cserébe" azért, ha megszűnik a Törökországból az EU-ba irányuló "illegális migráció".

A Fidesz határozati javaslatban kéri majd a kormányt arra, indítson tájékoztatási kampányt a külföldre utazóknak, elsősorban a fiataloknak. Hívják fel a figyelmet a veszélyekre, arra milyen mértékben romlott a közbiztonság Európában. Ezt szintén Kósa jelentette be. A frakcióvezető arról is beszélt, hogy Orbán hétfő reggel a parlament európai nagybizottságban tájékoztatja a frakcióvezetőket, a bizottsági elnököket és a parlamenti tisztségviselőket a jövő héten esedékes tárgyalásokról. A miniszterelnök hétfőn napirend előtt felszólal a parlamentben, majd Prágába utazik a V4-egyeztetésre, a hét második felében pedig a brüsszeli EU csúcson vesz részt.

Gyilkossággal gyanúsított fideszes

Ettől a pillanattól semmi közünk hozzá, az ilyen esetekben ez a mechanizmus a Fideszben - tudatta Kósa Lajos, amikor tegnap bejelentette, felfüggesztették a gyilkossággal gyanúsított Gál Roland dunaújvárosi önkormányzati képviselő párttagságát. Ha a helyi politikust a bíróság elítéli, akkor véglegesítik a felfüggesztést. Az index.hu a Castellum.do portál értesülésére hivatkozva tegnap azt írta, hogy a dunaújvárosi önkormányzat egyik fideszes képviselője is gyanúsítottja annak az emberölési ügynek, amelyről csütörtök este adott hírt honlapján a Tolna megyei rendőrség. Gál korábban az önkormányzat közbiztonsági bizottsági elnöke volt.