Előfizetés

A böjt nem egyenlő az éhezéssel

Publikálás dátuma
2016.02.14. 12:19
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására - hangsúlyozta az M1 műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.

A negyvennapos böjt szerdán kezdődött, a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. 

E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.

Muzsnai Bernadett elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét. Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben - tette hozzá a dietetikus.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.

A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan - az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással - elkezdeni az ilyen kúrákat - emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.

Amit a Fidesz blöffnek tart: kétsebességes Európa

Ujhelyi István, az MSZP alelnökének írása.

Azt állította Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő az ATV egyik műsorában, hogy a kétsebességes Európa tervével csak azért ijesztgetnek a nyugati államok, hogy így tolják le a torkunkon a kötelező menekültkvóták elfogadását. Hiszen nincs is miből kizárni, vagy kijjebb tenni minket. Bár Szájer József okos politikus, aki ráadásul kiválóan ismeri az európai politikai viszonyokat, ebben végzetesen téved; vagy tudja mi az igazság, de nem mondhatja ki. Az igazság az, hogy nem csak az Orbán-kormány képes unortodox megoldásokra, főleg, ha Európa, pontosabban az európai közösséget egykoron életre hívó és ma is meghatározó tagországok érdekei ezt kívánják. Blöffnek, tét nélküli fenyegetésnek venni mindazt, ami ma már nem is a színfalak mögött történik; történelmi tévedés. Ez a kétsebességes Európa, amelyben Magyarország – köszönhetően a mostani kormánynak – a másodkategóriás perifériára fog szorulni.

Hogy mennyire nem blöffről van szó: nemrég Valéry Giscard d´Estaing korábbi konzervatív francia államfő fogalmazta meg, hogy mélyíteni kell az európai integrációt és szűkíteni a haladók körét, mert a keleti bővítés lelassította a fejlődést. Kétségtelen, hogy a nyugati jóléti államok és a keleti végeken tapasztalható nyomor közötti különbségeket nehéz áthidalni, ráadásul épp az európai vívmányok konzerválják őket. A szabad munkaerő-áramlás ugyanis nyugatra szívja a képzett és aktív munkaerőt, a keleti végek ezért csak a lenyomott fizetésekkel és megvágott munkavállalói jogokkal tud versenyképes maradni.

Nemrég a francia és a német gazdasági miniszter jegyzett közös cikket, amelyben továbbgondolta az eurózóna tagországainak mélyebb integrációját és közös költségvetést, koordinált adópolitikát, külön kamarás parlamentet szorgalmaztak. Az új, szorosabbra fűzött szövetségből kimaradó országok (például Magyarország) több önállóságot élvezhetnének (ahogy Orbán azt szeretné), de ehhez kevesebb lehetőség, kevesebb szolidaritás és kevesebb forrás társulna. Hogy Szájer József véleményével szemben mennyire nem blöffről van szó, elég idézni Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság – egyébként a Fidesz pártcsaládjából érkező – konzervatív, jobboldali elnökét, aki nemrég azt mondta: „(…) újra kell gondolnunk Európa építményét, benne országok egy olyan csoportjával, amelyek együtt fognak cselekedni, mindenben együtt, és olyanokkal, amelyek távolabbi pályákra pozicionálják magukat”.

Hogy mennyire nem blöffről van szó, elég az olasz uniós ügyekért felelős minisztert idézni. Sandro Gozi a La Repubblica című lapban még az év elején azt mondta: kétsebességes Európára van szükség, egy szélesebb körrel és egy szűkebb, mag-országokból álló körrel, amelyet egy megújult, a mostaninál összetartóbb eurózóna alkotna. Eszerint szükség lenne egy európai uniós pénzügyminiszterre is, aki közvetlenül az Európai Parlamentnek tartozna felelősséggel. Ez gazdasági külön-unió, amely robog tovább, hátrahagyva a döcögő és akadékoskodó terheket.

Hogy mennyire nem blöffről van szó: a napokban a mag-országok külügyminiszterei egy római értekezleten vitatták meg a részleteket, világossá téve, hogy a kétsebességes Európa egy valós megoldás és valóságos terv. Legközelebb Belgiumban találkoznak az alapítók, a tanácskozáshoz bármelyik tagország képviselői csatlakozhatnak. Már, akit a közös megoldásokat érdekelnek.

Az Európai Unió számos válságot túlélt, ezt is túl fogja. Velünk vagy nélkülünk. A mag-országok, az eurózóna tagjainak mélyebb integrációja logikus és számunkra tragikus lépés. Magyarország ma nem fejlett, európai értelemben véve nem liberális, nem szolidáris, nem képes a kompromisszumra és az együttműködésre. Ezért hátrahagynak minket. Ez nem blöff és nem üres fenyegetés. Ez a rideg valóság. És ez lesz, ami a Fidesz végzetes bukását fogja hozni. Bűn, hogy az egész nemzetet is magukkal rántják.

708 nappal vagyunk a miniszterelnök vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után. Akkor megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Hetvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

Dubaiból csempésztek volna cigarettát

Publikálás dátuma
2016.02.14. 11:30
FOTÓ: NAV
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren két utas poggyászából, valamint a csomagszállító szalagon gazdátlanul otthagyott 6 darab bőröndből összesen mintegy 7700 doboz adózatlan cigarettát, valamint 51 kilogramm fogyasztási dohányt találtak. A cigarettát és a fogyasztási dohányt lefoglalták és költségvetési csalás bűntett miatt eljárást indítottak.

Az utasok Dubaiból érkeztek Magyarországra. Mindketten a zöld folyosót választották belépésre, nem jelentettek be semmiféle elvámolnivalót a vámhatóság felé. Ezt követően a pénzügyőrök az utasok csomagjait mindenre kiterjedően átvizsgálták. Gyanújuk beigazolódott, mivel a két utas poggyásza összesen mintegy 3700 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát rejtett.

Kis idővel később a pénzügyőrök 6 darab gazdátlanul hagyott bőröndre figyeltek fel a csomagszállító szalagon. Az ottfelejtett poggyászokból további 4000 doboznyi cigaretta, valamint 51 kilogramm fogyasztási dohány került elő.

A pénzügyőrök az összesen 7,5 millió forint értékű adózatlan cigarettát és fogyasztási dohányt lefoglalták, és költségvetési csalás elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tettek - olvasható a NAV közleményében.