Földárverés - Idén sem lesz roham?

Az állami birtokok eladásáról - a szocialisták kezdeményezésére - akár meg is lehet tartani a népszavazást, ezért március közepétől elkezdik gyűjteni a támogató aláírásokat. Ennek ellenére a most induló újabb állami földárveréseken mintegy 140 ezer hektártól igyekszik megszabadulni a kormányzat. Megemelték a földvásárláshoz adható hitelkeretet is, mégpedig 100 milliárd forinttal, de nagy kérdés, hogy a tavalyi mérsékelt érdeklődés után 2016-ban megindul-e a roham?

Március 1-jétől újra megkezdődtek az állami földárverések. Egyenlőre kiszámíthatatlan mekkora lesz az érdeklődés, bár a Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke által az Országgyűlésnek benyújtott javaslat nyomán elfogadott törvény lehetővé teszi a földbérleti díjak emelését. Ez lendíthet az árverések forgalmán, ugyanis azok tavaly meglehetősen lanyhának bizonyultak. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy például a "piszkos 12"-ként elhíresült, privatizált állami gazdaságokra még 34 évig érvényes bérleti szerződés van érvényben. (Az új tulajdonos ugyan emelheti a bérleti díjat, de nem szólhat bele a gazdálkodásba.)

Tavaly november 16. és december 31. között a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 200 496 hektárt hirdetett meg árverésre és ebből 121 171 hektárt értékesített is. A 3 hektár fölötti állami földek esetében, - amelyekre már licitálni kellett - a hektáronkénti ár átlagosan nem egészen másfél millió forint volt, de természetesen ettől jelentős eltérések is adódtak lefelé és felfelé egyaránt. Most is hasonló átlagárra lehet számítani. A márciusban újraindított "Földet a gazdáknak" program első napján már kalapács alá is került egy a Simicska Lajos nagyvállalkozóhoz köthető földterület, a Vas megyei Csönge térségében, írta a Világgazdaság. Csányi Sándor OTP bankvezérnek is vannak érdekeltségei a környéken, de azokat végül is nem adják el!

A kormány, ha komolyan vené magát, nem indítaná újra az állami földek eladását amikor népszavazást kezdeményezett ellene az MSZP, és az LMP támogatásával aláírásgyűjtést is kezdhetnek - nyilatkozta a Népszavának Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, a tegnapi, Nyakó István szocialista politikussal közösen tartott sajtótájékoztatója után. (Nyakó István itt jelentette be, hogy felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához a vasárnapi zárva tartásról beadott népszavazási kezdeményezése körüli botrányt érintő kifogását részben elutasító nemzeti választási bizottsági döntés miatt.)

Gőgös Zoltán lapunkkal közölte, hogy az általa kezdeményezett, már említett állami földek eladása ellen kezdeményezett népszavazási íveket hitelesítették, és március 14-én Miskolcon meg is kezdődhet az aláírásgyűjtés. Az LMP után a Párbeszéd Magyarországért (PM), az Élőlánc Magyarországért és a Nem adjuk a földünket mozgalom is csatlakozott a népszavazási kezdeményezéshez. (Ezen a népszavazáson - a tervek szerint - az állampolgárok Kész Zoltán független képviselőnek az indítványáról is véleményt mondhatnak, mégpedig az állami cégek, hivatalok vezetőinek kiugróan magas fizetéséről.)

A szocialisták attól tartanak, ha a Fidesz megszorul, el fogja adni az állami erdőket is - figyelmeztetett Gőgös Zoltán. Az állami birtokok értékesítéséből befolyt összegeket azonban egy alkotmánybírósági döntés értelmében kizárólag földvásárlásra lehet fordítani, így egy következő - már nem fideszes - kormány a tisztázatlan adózási anyagi hátterű vásárlások esetében visszaveheti az eladott állami földet. A jóhiszemű vevőktől ugyanakkor az állam, a számára fontos területeket visszavásárolhatja - jegyezte meg az MSZP elnökhelyettese. A népszavazás éppen emiatt akkor sem lesz okafogyott, ha arra csak késő ősszel kerülhet sor, ameddig újabb több ezer hektár állami földet ad el a NFA. Az ellenzéki szakpolitikus úgy vélte, a Győrffy-féle törvénymódosítási javaslat elfogadása után, a bérleti díjak emelésének lehetősége sem fogja érdemben növelni az érdeklődést. Az emelt összeggel sem jó befektetés termőföldet venni, mert az önrész-kifizetés és a hiteltörlesztés mellett sem tudhat évtizedekig gazdálkodni az új tulajdonos, és lehet hogy a bérleti díjat sem fedezi a bevétel, ezért kockázatos bérelni, földet venni annak éri meg, aki gazdálkodni akar rajta és ért hozzá - foglalta össze Gőgös Zoltán.