Lázár megint a görögöket vádolja

Egyre agresszívebbek az illegális bevándorlók, ezért a jövőben is szolgálnak majd katonák a határon. Erről Lázár János beszélt a csütörtöki Kormányinfón, amelyet azzal nyitott, az elmúlt percekben érkezett a hír, hogy Görögország beavatkozik abba a perbe, amelyet Magyarország indított a kvótarendszer ellen. A Miniszterelnökség vezetője ezt úgy értelmezi, a görögök bevándorlókat akarnak rákényszeríteni Magyarországra.

Érdekes napok, hetek állnak mögöttünk, lesz miről beszélni. Így vezette be a csütörtöki Kormányinfót Kovács Zoltán kormányszóvivő, majd át is adta a szót a Miniszterelnökség vezetőjének, aki bejelentette, március 7-én az Európai Tanács ülésén találkoznak az uniós állam-, és kormányfők, hogy a menekültkrízisről beszéljenek. Az elmúlt percekben érkezett a hír, hogy Görögország beavatkozik a kvótaellenes perbe, amelyet a magyar kormány indított, méghozzá Magyarország ellen. "Görögország bevándorlókat akar rákényszeríteni Magyarországra" - fogalmazott Lázár János. Azt is közölte, a március 9-i kormányülés legfontosabb napirendje szintén a menekültügy lesz. Magyarország nem utasítja el a segítségnyújtást, "de ha itt segítjük az embereket, ide fognak jönni. Ha ott segítünk, ahol baj van, ott fognak maradni - ismételte meg a kabinet álláspontját a miniszter."

Lázár szerint az Európába érkezők 70-80 százaléka illegális bevándorló, ő például Baja és Szeged között az úton afrikai migránsokat látott a minap, nem szíriai menekülteket. A legtöbb ember a jobb élet reményében indul útnak. Magyarország számára továbbra is a schengeni határ védelme a legfontosabb. Az év első két hónapjában viszont 3000 bevándorló érkezett a magyar határra, ez is indokolja, hogy a szerb-magyar határon lévő kerítést megerősítsék, Sőt, a román határszakaszon is életbe léphet a válsághelyzet, erről a jövő héten tárgyal a kormány. "Azt gondolom, hogy a válsághelyzet még csak most kezdődik" - jelentette ki. Ez nem irodalmi, hanem nemzetbiztonsági kérdés - fogalmazott, kifejtve: nyomon követik, hogy a bevándorlás iránya mikor fordul Szerbiából Románia felé és helyez nyomást a magyar határra, de jelenleg ez "messze a kezelhetőség határain belül van".

Az egyre agresszívebb illegális bevándorlók fenyegetést, kockázatot jelentenek, ezért az alaptörvény adta keretek között, a katonák tovább járőröznek a déli határon. A miniszter csütörtökön is elpanaszolta, hogy Magyarország eddig 83 milliárd forintot költött védekezésre, de az EU erre a célra csak 3 milliárdot adott. Most Ausztria vezeti a közép-európai országok "ligáját", ők képviselik leghangosabban az álláspontunkat. A miniszter szerint Brüsszelnek és Németországnak jelenleg az osztrákokkal van vitája.

Hogyan nézzen ki az Európai Unió, legyen-e Európai Egyesült Államok, vagy maradjon meg a szuverenitás. A kancelláriaminiszter szerint a kormány azért akar még az idén kvótareferendumot, hogy világossá váljon, a magyar emberek a függetlenség pártján állnak. A népszavazáskor ráadásul eljön az igazság pillanata, és kiderül, hogy vannak olyan baloldali pártok, amelyek megváltoztatnák az ország nemzetiségi viszonyait. Ebben állást kell foglalnia a magyar társadalomnak".

Korábbi felvetés kapcsán a miniszter ismertette azt is, hogy az ukrán válság miatt 50-100 ezer ember hagyta el Kárpátalját. Közülük sokan hosszabb-rövidebb távon Magyarországon vannak, s kettős állampolgárok lévén nem kell menekültstátuszt kérniük. Kiemelte: a magyar identitás nem összehasonlítható azzal, hogy valaki Észak-Afrikából egy jobb élet reményében érkezik. Ha a belbiztonsági helyzet miatt ukránok hagynák el Ukrajnát, akkor "az a dolgunk, hogy segítsünk", ahogy korábban a délszláv háborúk idején - fűzte hozzá.

A külügy nekiment az ET főtitkárának

Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte a külügyminisztérium, hogy egyes európai vezetők a kvótareferendummal kapcsolatban bírálják a magyar kormányt, mert a demokrácia egyik legalapvetőbb eszközével akar élni. A tárca csütörtökön közleményben utasította vissza Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának vádjait, mert szerintük Magyarország minden nemzetközi előírást betartott és betart. A magyar embereknek pedig joguk van elmondani a véleményüket egy ilyen súlyú, az ország jövőjét nagymértékben befolyásoló kérdésben. Jagland a miniszteri bizottság szerdai ülésén negatív fejleményként értékelte a magyar miniszterelnök népszavazási kezdeményezését. Közölte, "a menekültválság apropóján egyesek visszalépnek az ENSZ-nyilatkozat alapelveitől.

És még...

- Állami kitüntetést (Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat vagy Magyar Érdemrendet - a szerk.) kaphatnak március 15-e alkalmából a Saul fia alkotói. A kormánynak ugyan nincs felterjesztési joga, de Lázár János szerint "akinek ilyen joga van, az óhajtja" ezt, tekintettel arra, hogy a kormány óriási nemzeti sikerként értékeli az Oscar-díjat.

- A magyar kormány megegyezett Brüsszellel a paksi beruházás nyilvánosságával kapcsolatban, a projekttörvény rövidesen az Országgyűlés elé kerül. Az Európai Bizottság viszont a kapacitásbővítést állítólag nem akarja megakadályozni. (A kormány szerint kvótás kérdése nem érint nemzetközi szerződést, így lehet róla népszavazni. Ám ha ez az érvelés megáll, akkor Paks II.-ről is lehetne referendumot tartani – mondta a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Jávor Benedek egyszer már kezdeményezett népszavazást az atomerőmű-bővítésről, azt akkor épp arra hivatkozva dobta vissza a Kúria, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik. A képviselő most újra beadja kérdését, hogy tesztelje, két hasonló ügyet azonosan bírálnak-e el a Nemzeti Választási Bizottságban, illetve a Kúrián.)

- Fel sem merült Balog Zoltán vagy Fazekas Sándor miniszter távozása a kormányból. Orbán Viktor 2018-ban értékeli majd miniszterei munkáját.

- Jövő héten kiderül, hogy a 73 háttérintézmény közül melyik szűnik meg, melyik olvad be a minisztériumokba. A nemzetgazdasági tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeivel kapcsolatban a kormányfő szerdán már döntéseket hozott.

Patyi magyaráz, Kubatov igazodik

Patyi András szerint szigorúan válaszolt az NVB a kopaszügyre. A testület elnöke csütörtökön a Kossuth Rádióban közölte, a bizottság nem rendőrség, nem bíróság. A vasárnapi boltzáras népszavazással kapcsolatos balhéról ismét elmondta, az NVI-nél megjelent tömeg feltehetően nem kérdést akart beadni. Megvédte az NVI-t, mondván, az iroda munkatársai senkit nem igazoltathatnak. A videofelvétel alapján azt állapították meg, hogy Nyakó Istvánt "szándékosan, fizikailag" nem gátolták. A bizottság hét választott és a parlamenti pártok öt delegált tagjából mindenki jogász, mindenki jogi érveket hoz fel - fogalmazott Patyi, aki az NVB hétfői ülésén a többséggel szemben nem akarta, hogy az MSZP-s Nyakó István kérdése helyett Erdősi Lászlóné kezdeményezését hitelesítse a testület.

Méltatlannak tartja a múlt héten a NVI-nél történteket, és parlamenti képviselőként támogat minden olyan törvénymódosítást, amellyel elkerülhetők az ahhoz hasonló helyzetek. Erről már Kubatov Gábor beszélt. A Fidesz alelnökét, pártigazgatóját, a Fradi első emberét az MTI a müncheni repülőtéren érte utol. Kubatov az Egyesült Államokban volt a múlt kedden, ott értesült a balhéról. Közölte, bízik benne, hogy módosítják a jogszabályokat, arról viszont nem ejtett szót, hogy a választási irodánál feltűnő kopasz férfiak közül többen is a Fradi biztonsági cégéhez köthetőek.