Tisztességtelen játék a háziorvosokkal

A védőnők és a fogorvosok az orvosi kamarával együtt elégedettek, hogy nekik is jut a háziorvosoknak ígért tízmilliárdos keretből, utóbbiak azonban csalódottak, hiszen tavaly nyár óta ezzel a pénzzel hitegették őket. Újabb kommunikációs zűrzavarba kergette bele magát a kormány, érdemben azonban még nem is tárgyalt az egészségügyi szakmák képviselőivel a pénz elosztásáról.

Megint sikerült összezavarni az egészségügy szereplőit, újból ellentmondásba keveredett az egészségügyi kormányzat. A jelek szerint még egymással sem sikerült egyeztetniük a humántárca vezetőinek, hiszen két hete Rétvári Bence parlamenti államtitkár még ugyanazt mondta, amit mindenki a környezetében az utóbbi nyolc hónapban, vagyis, hogy a tavaly kiosztott 10 milliárd után ugyanekkora kiegészítő összeget kapnak az idén is a háziorvosok. Az egészségpolitikáért, ezen belül is az alapellátásért felelős helyettes államtitkár az ősszel több helyen is úgy fogalmazott: „Jövőre újabb 10 milliárddal nő a kassza, és míg az idén a háziorvosok, 2016-ban az asszisztensek jövedelmének rendezése a cél.”

A napokban azonban kiderült, az egészségügyi államtitkárság azóta mást gondol erről az összegről, Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár lépett közbe és ezt be is vallotta az Önkormányzati Egészségügyi Napok februári konferenciáján. Ott hangzott el először, hogy a háziorvosok a 10 milliárd helyett csak 6 milliárdot kapnak, azt is csak nyártól, ráadásul többletfeladatokat kell vállalniuk érte. Azóta kiderült, a maradék összegen a védőnők és az alapellátást végző fogorvosok osztozhatnak, de azt senki nem tudja még megmondani, mire kapják a pénzt és mit kell érte tenniük. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a háziorvosi tiltakozások hatására tárgyalást kezdeményezett az államtitkárral és ezt követően kiadott nyilatkozatuk szerint nem lesz szó többletfeladatokról, csakhogy ebben már egyre kevesebben hisznek az érintettek közül.

A bizonytalanságot tovább erősítette Beneda államtitkárnak a Magyar Kórházszövetség e héten rendezett konferenciáján tett nyilatkozata, amely szerint két héten belül születhet döntés arról, hogy mire és hogyan költhetik el a havi 130 ezer forint körüli plusz összeget a háziorvosok. Ezzel felülírta a MOK és Ónodi-Szűcs Zoltán szóbeli megállapodását és tovább tolta a döntés határidejét, lassan senki nem lát tisztán ennek a 10 milliárdnak a kérdésében.

Természetesen örülnek a fogorvosok a múlt héten nekik megígért 2 milliárd forintnak. A MOK Fogorvosi Tagozatának elnöke arra emlékeztetett, hogy miközben az alapellátás harmadát ez a terület teszi ki, az utóbbi években többször kimaradtak a háziorvosoknak adott kiegészítő források elosztásánál. Hermann Péter professzor a Népszavának arról beszélt, hogy többször kérték az egészségügyi államtitkárságot, tekintsék őket a juttatások elosztásakor is az alapellátás részének, de ez nem mindig történt így. Most megtört a jég.

Amikor legutóbb három évvel ezelőtt jutott nekik másfél milliárd, akkor a plusz forrás egyik feléből a hátrányos térségekben dolgozó 680 kollégájuk juttatásába épült be havi 100 ezer forint többlet, a másik feléből pedig megemelték a szájüregi rákszűrések és egyéb prevenciós beavatkozások ellenértékét. Ez utóbbinak az a hátránya, hogy nehezen ellenőrizhető, és a fogorvosok alig érzékelik az emelés hatását.

A MOK tagozatvezetője most nem tud semmilyen feltételről. A pénz szétosztására viszont konkrét javaslatuk lenne, ha megkérdezik őket. Jelenleg ugyanis a praxisok bevételének harmada az úgynevezett bázisfinanszírozás, vagyis a teljesítménytől független alapdíj, kétharmada pedig az elvégzett kezelések, beavatkozások után járó elszámolás. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozza a fogorvosokat, amikor szabadságra mennek, hiszen ezekben a hetekben is ki kell fizetniük a saját és az asszisztensek béreit járulékokkal együtt, továbbá a rendelő rezsijét is. A Fogorvosi Tagozat tehát azt javasolja, hogy az alapfinanszírozást emeljék a mostani kiegészítő keretből, így közelítsenek a terveikben szereplő 50-50 százalékos elszámolási arányhoz. Hermann Péter szerint az ország valamivel több, mint 2800 alapellátást végző fogorvosának jelentős segítség lehet a beígért összeg, de folytatják a tárgyalásokat az államtitkársággal, hogy belátható időn belül elérhessék a fenti célt is.

A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke éppen a MOK sajtóban megjelent állásfoglalásából tudta meg, hogy kapnak 2 milliárdot, de a részletekről csak a jövő héten tudnak egyeztetni a tárcával. A Népszava érdeklődésére, hogy mire szeretnék fordítani a pluszforrást, Csordás Ágnes emlékeztetett rá, hogy 2013 óta kérik az új egészségügyi bértábla kiterjesztését az alapellátásban dolgozó szakdolgozókra is, mert az önkormányzatok most a közalkalmazottak besorolása alapján fizetik a védőnői béreket, ami 40 ezer forintos lemaradást eredményezett ebben a körben. Többségük ma a garantált minimálbért kapja, ezt kellene megemelni. A szakmai szervezet vezetője elképzelhetetlennek tartja, hogy a több pénzért több munkát lennének képesek elvégezni, hiszen többségük jó ideje másfél vagy két körzetet visz, nem egyszer a valós teljesítésnél kevesebbet kénytelenek dokumentálni, mert közalkalmazottként nem dolgozhatnának a napi munkaidő után, viszont a munkába járó kismamákat csak olyankor érik el. Túlterheltek, nem tudnak további feladatokat vállalni.

A háziorvosok számítottak ugyan a 10 milliárdos keretre, mégsem a fogorvosokra vagy a védőnőkre irigykednek, mert nekik most kevesebb jut a beígért összegnél, hanem a kormányt figyelik egyre bizalmatlanabbul. Mit szólnak az utóbbi hetekben felvetetett feltételekhez, amelyek bevezetését a kamarának tett szóbeli ígéret ellenére változatlanul elképzelhetőnek tartják? Komáromi Zoltán fővárosi háziorvos szerint megoldható lenne, bár sok helyen komoly szervezést igényelne, ha megemelnék a kötelező rendelési időt 15-ről 20 órára. Azt mondja, a fővárosban a legtöbb helyen ma is napi 4 óra a hivatalos rendelési idő, vidéken ettől eltérő gyakorlatok is vannak. Ahol egyedül bérli az orvos a rendelőt, ott nem lenne gond, de még ott sem, ahol délelőtt 8-12 és délután 16-20 óra között dolgoznak, mert ezeken a helyeken marad elég idő előkészülni, majd elvégezni a szükséges adminisztrációt. Az Együtt egészségpolitikusa ugyanakkor arra is figyelmeztetett, Budapesten működnek olyan gyermekorvosi rendelők, ahol 3-4 orvos váltja egymást alig egy órás átállási idővel. Ezeken a helyeken most is nehéz megoldani a helyiségek takarítását, fertőtlenítését a két szolgálat között.

A pluszpénz nélkül is szóba került már a lakossági egészségfelmérés, amit a háziorvosoktól korábbi hírek szerint vár az államtitkár, de eddig semmilyen fogódzót nem kaptak ehhez a munkához. Komáromi Zoltán saját gyakorlatából mondja, hogy a páciensek testi mutatóiról minden adat rendelkezésre áll, az életmódra vonatkozó kérdések is ott vannak az adatok közt, legfeljebb ezeket lehet kiegészíteni. Nem tudják, vajon papír alapú kérdőívet kell-e kitölteniük, mert annak feldolgozása nagyon sokba kerülne, de azt kiszámolta, hogy egy átlagos 1600 fős praxisban évente 48 hetet dolgozva és naponta két szűréssel számolva 3 év és 4 hónap alatt végeznének a felméréssel, ha minden beteg pontosan megjelenik, amikor behívják.

Véleményem szerint tisztességtelen játékba fogott az államtitkárság és végső soron a kormány – érvelt az ellenzéki egészségpolitikus lapunknak. Úgy látja, ismét és többszörösen is becsapták a háziorvosokat, akik valamennyien szakorvosok, tehát joggal számíthatnának a szakorvosoknak ígért nettó 270 ezer forintos fizetésre, csakhogy ma mindössze 150 ezer forintot tudnak saját bérként kivenni a rendszerből és az idei emelés sem lesz számottevő nettó összeg, az adók elviszik majdnem a felét.

Jelenleg 260 háziorvosi praxis áll üresen – sorolta Komáromi Zoltán, a 65 évnél idősebb háziorvosok száma meghaladja az 1700 főt, többségük szerinte az ilyen kormányzati lépések miatt a tervezett 5-6 évnél korábban abbahagyhatja a munkát, fiatalok pedig változatlanul nagyon kevesen szánják rá magukat az alapellátás művelésére.

Ki akar így háziorvos lenni?

A háziorvosok túlnyomó többsége vállalkozóként végzi a munkáját, bevételeik legnagyobb részét az Országos Egészségbiztosító (OEP) havi támogatása teszi ki. Az összeg azonban hosszú évek alatt elértéktelenedett, nehéz belőle a praxis minden költségét kigazdálkodni, legalábbis a kiadások után nagyon kevés fizetésként kivehető pénze marad az orvosnak. Ezért nem választják a fiatal orvosok a háziorvosi szakmát – érvelt az utóbbi hónapokban több interjúban is az Alapellátó Orvosok Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke. Selmeczi Kamill azt hangsúlyozta, hogy a háziorvosi praxisok bevételét meg kellene duplázni ahhoz, hogy vonzóvá váljon a pálya. A mostani átlagosan 1 millió forintos bevétel harmada ugyanis a béreket terhelő járulékok miatt azonnal visszafolyik az államkasszába, s mire kifizeti az ápoló, a takarító bérét és a közüzemi számlákat, az orvosnak kevés marad a megélhetésre, ezért vállalnak ügyeleteket, üzemorvosi kiegészítő munkákat. Ha megvalósul az a kormányzati terv, hogy az eddigi egy helyett két nővér segítse a háziorvos munkáját, ahhoz plusz forrást is kell adnia az államnak, mert még egy alkalmazott bérét nem fogják tudni kifizetni a jelenlegi keretekből.

Akár azt is mondhatnánk, hogy ezt a gondolatsort folytatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Kórházszövetség e héten megrendezett siófoki konferenciáján, amikor elismerte, hogy bármi csinálnak, nincs és nem is lesz elegendő orvos ahhoz, hogy az eddigi egészségügyi ellátási struktúrát fent lehessen tartani. Beneda Attila számításai szerint 5-10 éven belül már nagyon komoly orvoshiányra kell felkészülni, mert nem tudják pótolni a rendszerből kiöregedő vagy külföldre távozó szakembereket. A megoldást most abban látják, hogy akár a mostaninál valamivel nagyobb praxisokban működő háziorvosok munkáját az eddigi egy helyett két szakképzett asszisztens, nővér segítené.

Az államtitkár a több mint ezer egybegyűlt orvos előtt azt is kimondta, hogy a friss diplomás orvosok közül nagyon kevesen jelentkeznek háziorvosi szakképzésre, ráadásul a rezidensek harmada a szakvizsga után egyetlen percig sem marad a pályán. Bevallotta azt is, illúziót kergettek, amikor abban bíztak, a más területen feleslegessé vált szakorvosok a háziorvosi praxisokban jelennek meg, inkább nyugdíjba vonultak vagy külföldre költöztek. Az alapellátó orvosok szakmai szervezetének elnöke sokszor kifejtette az utóbbi hónapokban, hogy ha tisztességesen meg lehetne élni ebből a vállalkozásból, nyilván vonzóbb lenne a fiatal orvosok körében, de a mai feltételek mellett nehezen lehet megélni a háziorvosi praxisokból.

A kormányzati beismerések és felismerések már elérkeztek, de valódi megoldások még nem születtek az alapellátás kiürülésének megakadályozására. Szakemberek szerint évente 300 új háziorvosnak kellene munkába állnia, hogy az összeomlás, amiről már a helyettes államtitkár is beszélt, ne következzen be 5 év múlva.

Modell és valóság

Nem tudni pontosan, milyen egészségi állapotfelmérésre gondolt az egészségügyi kormányzat, amikor az került szóba, hogy csak valamilyen többletmunka elvégzése fejében adnák oda a háziorvosi praxisoknak szánt kiegészítő források idei csomagját. A legvalószínűbb, hogy a Svájc és Magyarország együttműködése keretében 2012 nyarán indult és most nyáron záruló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretében már elkezdett felmérések országos kiterjesztésében gondolkodnak. Az egészségügyi alapszolgáltatások megújítása négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi kistérség: Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti körzetének 16 településén történt meg, ahol a négy praxisközösségben 24 háziorvos és házi gyermekorvos mellett gyógytornász, dietetikus és pszichológus, valamint népegészségügyi szakember közösen dolgozik. A páciensek állapotfelmérése alapján egyéni és települési egészségtervek készültek. Ha ezt a modellt akarják kiterjeszteni, akkor ahhoz a magyar államnak mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert eddig a svájci pénzből elvégezhető volt a munka, de az átlagos magyar háziorvosi praxisok bevételéből biztosan nem.