Nyerésben Ankara és Orbán

Publikálás dátuma
2016.03.09. 06:00
Európai csoportkép: a török kormányfő és az Európai Tanács elnöke örül egymásnak, a többiek változó hangulatban – joggal FOTÓ: E
Miközben a hétfői brüsszeli EU-török csúcstalálkozón elvi megállapodás született a menekültválság megoldásáról, Orbán Viktort itthon olyasvalamiért ünnepeltetné magát, amit nem is tett meg. A magyar kormányfő - az állami média megszokott eszköztárának bevetésével - igyekezett elhitetni, megvétózta a Törökországból átvett menekültek európai betelepítését, ám az uniós csúcson nemcsak határozathozatal nem volt, de még a zárónyilatkozatban sem ez szerepel. Utóbbi értelmében az uniós tagállamok annyi szír menekültet fogadnak be a török táborokból, ahányat a törökök visszavesznek a görög szigetekről. A kitoloncoltakért cserébe Ankara hatmilliárd eurót kért az Uniótól, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

Nemzetközi törvényeket sérthet a hétfői uniós csúcson elfogadott terv a migránsválság kezelésére az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint. A világszervezet illetékes testülete úgy látja, az európai jog szempontjából is problémát vet fel az az elképzelés, hogy azok az emberek, akiket visszaküldenek Törökországba, nem kapnak védelmet. Az ENSZ ezért azt sürgeti, hogy a következő uniós csúcsig törvényes garanciákat hozzanak a menedékkérők elbírálásával kapcsolatban. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint ugyanakkor a brüsszeli elképzelésekkel gyakorlatilag kimondták a halálos ítéletet az európai menedékkérelem jogára.

Való igaz, elvi megállapodás született az Európai Unió (EU) és Törökország között a migrációs válság kezeléséről. Törökország több pénzt és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, cserébe visszafogadná az illegálisan Görögországba érkező menekülteket. Az EU viszont minden visszafogadott után befogadna egy szír menekültet közvetlenül Törökországból. A meglepetésszerűen bedobott, már-már zsarolásként értelmezhető követelésekre reagálva az Európai Tanács időt kért, a zárónyilatkozat értelmében ugyanakkor az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoğlu török kormányfő által a előterjesztett javaslat részleteiről. A március 17-18-i csúcstalálkozó zárónapján a tervek szerint a török miniszterelnök is részt vesz.

Mindez ugyanakkor azt sejteti, a tagállamok vezetői hajlandóak belemenni az újabb alkuba, amelynek értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Az EU-nak minden egyes visszafogadott migránsért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból - írták a zárónyilatkozatban, amely arról nem rendelkezik, hol, mely uniós országban fogadnák be az érintetteket.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után kijelentette: véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoğlu is megerősítette. A török kormányfő hangsúlyozta, országa "nem koldul pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó", Ankara ugyanis nem felelős a humanitárius katasztrófáért, ahogyan az EU sem. Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait - közölte Angela Merkel is. A német kancellár hozzátette: a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt. Az EU viszonylag jó eredményeket ért el végül - húzta alá Merkel. Csakhogy a törökországi demokráciaellenes események, s hatalmi visszaélések, valamint számos más aggály is fennáll még. Éppen ezért François Hollande francia államfő jóval visszafogottabban nyilatkozott, más tagállamok vezetői pedig csalódottságuknak adtak hangot.

Nem úgy a vétóharcos Orbán Viktor. Noha a magyar miniszterelnök a csúcs után adott rövid sajtónyilatkozatában azzal jellemezte az ülés munkáját, hogy az uniós-török megállapodást egyelőre nem sikerült elérni, míg más (menekültügyi) területen - mindenekelőtt a nyugat-balkáni határok lezárásában - volt közös előrelépés. "Megmondtuk (a török félnek), hogy ezek túlságosan komoly kérdések ahhoz, hogy frissiben elolvasva, saját parlamentjeinkkel, kormányainkkal, saját népünkkel való konzultálás nélkül" itt helyben minden eldőljön - folytatta a kormányfő. "Néhány elvet meghatároztunk, amelyek kiinduló pontjai lesznek a tárgyalásoknak." A Bruxinfo kérdésre, hogy jeleztek-e Donald Tusknak olyan területet, amit a magyar kormány biztosan nem tud támogatni, Orbán "további menekültbetelepítések lehetőségét" említette. A miniszterelnök nem állította, amit a média egy hétfő esti MTI-jelentés alapján hamisan híresztelt: hogy vétózott volna ebben az ügyben. Nem is tehette: ami önkéntes vállaláson alapulna másik országok tekintetében, azt a magyar miniszterelnök nem tudja megvétózni. Orbán szerint viszont tartani kell attól, hogy kötelező lesz a befogadás, ezért Magyarország és Szlovákia a csúcson jogfenntartó nyilatkozatot tett, és kijelentették, hogy miután az Európai Bíróságnál keresetet nyújtottak be az uniónak azon korábbi döntése ellen, amelyik a migránsok áthelyezésére vonatkozik, ezért a jelen szöveget sem tudják támogatni. "De nem is akadályozzuk meg, hogy a többiek elfogadják. Csak fenntartjuk azt a jogunkat, hogy a korábbi döntést Bíróság elé vigyük, és ott megpróbáljuk azt hatályon kívül helyeztetni" - tette hozzá. Pozitív előrelépésként, valamint a visegrádi négyek és Ausztria sikereként értékelte viszont Orbán a csúcsról kiadott zárónyilatkozat azon kijelentését, miszerint "a menekültek nyugat-balkáni illegális vándorlásának véget kell vetni". A Bruxinfo kérdésére, vajon Magyarország meg tudja-e majd finanszírozni a Törökországnak kilátásba helyezett tovább 3 milliárd eurós EU-támogatásból rá jutó részt, a kormányfő lakonikusan annyit válaszolt: "Kénytelenek leszünk".

Szerző

Néhány órás napsütésre számíthatunk

Publikálás dátuma
2016.03.08. 22:16
FOTÓ: Thinkstock
Szerdán napközben a Dunántúlon számíthatunk több napsütésre, a Dunától keletre több lesz a felhő, de legfeljebb csak reggel a Dunántúl déli tájain számíthatunk átmenetileg gyenge esőre, valamint a késő délutáni óráktól északkeleten egy-egy záporra.

Az Alpokalján időnként élénk lehet az északias szél. Hajnalban -1 és +3, délután 9 és 14 fok között alakul a hőmérséklet.
Nem várható fronthatás.

Szerző

Kétes hírű uradalom

Publikálás dátuma
2016.03.08. 19:29
A birtok életveszélyes bejárata FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre több a kérdőjel a kormányfő apjához köthető hatvanpusztai majorság körül. A 13 hektáros területet elviekben Mészáros Lőrinc bérli, ám sokakban felmerült a gyanú: valójában Orbán Viktor családja használhatja az egykori Habsburg-birtokot. Elsőként Ferenczi Krisztina néhai oknyomozó újságíró írta le a vélt és valós összefüggéseket. Most a major Orbán kutyája kapcsán került elő. Juhász Péter feljelentést tett az ügyben, és követelte a miniszterelnöki házaspár vagyonának átvizsgálását. Magyar Bálint szerint a majorság csak kis darabja a maffia-gépezetnek.

A hatvanpusztai majorság csupán része az egész gépezetnek - mondta lapunknak Magyar Bálint. A korábbi oktatási miniszter szerint a maffiaállam egyik alapköve a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amelyről sokan elfelejtik, hogy valójában magántulajdonban van, hiszen alapítója, Orbán Viktor úgy cserélgeti a kuratóriumi tagokat ahogyan jónak látja. Így lényegében a kormányfő dönti el, hogy kik rendelkezhetnek az alapítványba "betalicskázott" összegek felett. Ez nem kevés pénz, hiszen a Mészáros Lőrinc elnökölte alapítvány 2014-ben 2,25 milliárd forintot kapott társasági adókedvezményből (TAO-felajánlás), 2010 óta pedig több mint 9 milliárdot szereztek. Könyveiben Magyar több ízben is kifejtette, az alapítványnak kulcsszerepe van Orbán maffiaállamában, hisz Felcsúton itt zajlik a források elosztása: "az egyik ilyen forrás a majorság. Valljuk be, nem életszerű, hogy Mészáros Lőrinc azért bérelte ki Orbán Viktor apjától a területet, hogy gépeket tároljon rajta". Ugyanis a felcsúti milliárdos polgármester korábban az Átlátszónak azt mondta, valóban ő bérli a 13 hektáros területet, ahol cégeinek mezőgazdasági gépeit tárolja.

Az elmúlt években több lap is elment a birtokhoz, ám soha olyan munkagépet nem láttak a sűrű növényzettel körbevett és térfigyelő kamerákkal biztosított udvaron, amelyről arra lehetett volna következtetni, hogy valamelyik Mészáros-cég kötelékébe tartozna. A tragikusan korán elhunyt Ferenczi Krisztina 2014-ben kiadott, Narancsbőr című könyvében írta meg, hogy a felcsúti polgármester 155 millió forintot fizethetett ki az id. Orbán Győző érdekeltségébe tartozó CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amely ezért cserébe 10 évre bérbe adta neki azt a hatvanpusztai majorságot, amelynek megvásárlására néhány éve éppen 155 millió forint hitelt vett fel. "Ez szimpla pénzmosás" - vélekedett Magyar.

Ki lakja a majort?

Az egykori Habsburg-birtok ügye Ferenczi többéves oknyomozása után ismét reflektorfénybe került: Juhász Péter a napokban vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó ellen, mivel az Együtt alelnöke szerint a miniszterelnöknek joggal feltételezhetően sokkal nagyobb a vagyona, mint amit bevall. Erre szerinte elegendő bizonyíték az, hogy a kormányfő édesapja nevén jegyzett, hatvanpusztai majorságban él az a Nárcisz nevű kuvasz, amelyet a miniszterelnök állítása szerint hat éve fogadtak be, miután összeverve megtalálták a kertjükben. Igazság szerint ezt már Ferenczi is megírta könyvében, Orbán pedig 2013-ban állította, a kutya Felcsúton van - ezzel szemben a család faluban lévő házánál sosem látták az állatot. "Nekem volt kutyám. Tudom, hogy ahol a kutya él, ott él a gazdája is" - írta Juhász, aki emlékeztetett: a birtok bejáratánál nemrég megjelent 444-hu-s újságíróknak a terület gondnoka főnökeként nem Orbán apjára, nem is a területet állítása szerit Orbán Győző CZG Ingatlanforgalmazó Kft.-től bérlő Mészáros Lőrincre, hanem magára a miniszterelnökre hivatkozott.

Emellett a Népszava forrásai szerint a környéken azt pletykálják: a "fejesek" Hatvanpusztán szoktak összeülni megbeszélni a dolgokat. Így joggal merül fel legalább is a gyanú, hogy a 13 hektáros terület valójában Orbán Viktoré. Juhász bejelentése után a Fidesz frakciója közölte, hogy ők is vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeznek - Juhász ellen. "Állok a vizsgálat elébe, ez már az óvodás szint, amikor ha valaki mond ránk valamit, azt mi egyből visszamondjuk" - vélekedett az Együtt alelnöke, aki később a Klubrádióban közölte, emeli a tétet, és hűtlen kezelés, valamint vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tesz többek közt a hatvanpusztai ingatlan kapcsán. "Orbán vagyonát muszáj megvizsgálni, hiszen hivatalosan csak a politikai életből szerzett pénzt, mégis vélhetően kisebb vagyont halmozott fel. Így pedig felmerül a strómanság gyanúja..." - értékelte a politikus.

Uradalom Hatvanpusztán

Az Orbán Viktor édesapjának tulajdonában álló Alcsútdoboz-Hatvanpuszta majorság körül csak olyan magas aranykorona értékű földek vannak, amelyeket Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester nyert el még 2012-ben a Nemzeti Földalap pályázatán. Emellett a majorság közelében találhatók Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a földjei is. Mindebből a helyi gazdák arra következtettek az Átlátszónak, hogy Mészáros csupán strómanként pályázott a földekre. Akkoriban a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai annyira biztosak voltak a pályázati sikerben, hogy egy negyvenhektáros táblát még a pályázat kiírása előtt bevetették búzával. Legutóbb Mészáros Lőrinc összesen 506 millió forintot költött a 400 hektár földre az árveréseken, testvére, János 207 hektárt vett, felesége, Beatrix 296 hektárt, Ágnes lánya 209 hektárt, Beatrix lánya pedig 276 hektárt. Ez együttesen 1388 hektár föld 1941 millió forintért.

Mindez az agrártámogatások miatt fontos: a felcsúti milliárdos polgármester csak 2015 első három negyedévében 2206-szor több mezőgazdasági támogatáshoz jutott, mint 2010-ben, amikor még nem voltak annyira gyümölcsöző politikai kapcsolatai – számolta ki a Magyar Narancs. Mészáros családja és cége, a Búzakalász 66 Kft. összesen 586,2 millió uniós és hazai forráshoz jutott hozzá – ekkor még nem vették meg a fenti földeket. A miniszterelnök feleségének földjeit kezelő Flier Jánosék a 2010 óta Felcsútra érkező agrárpénzek több mint felét kapták. Mészárosék megsokszorozódott támogatásai miatt korrupciós bűncselekmények kockázatának gyanújával bejelentést tett a rendőrségen a feljelentéseiről ismert fideszes magánszemély, Tényi István is.