Nyerésben Ankara és Orbán

Miközben a hétfői brüsszeli EU-török csúcstalálkozón elvi megállapodás született a menekültválság megoldásáról, Orbán Viktort itthon olyasvalamiért ünnepeltetné magát, amit nem is tett meg. A magyar kormányfő - az állami média megszokott eszköztárának bevetésével - igyekezett elhitetni, megvétózta a Törökországból átvett menekültek európai betelepítését, ám az uniós csúcson nemcsak határozathozatal nem volt, de még a zárónyilatkozatban sem ez szerepel. Utóbbi értelmében az uniós tagállamok annyi szír menekültet fogadnak be a török táborokból, ahányat a törökök visszavesznek a görög szigetekről. A kitoloncoltakért cserébe Ankara hatmilliárd eurót kért az Uniótól, a tárgyalások a jövő héten folytatódnak.

Nemzetközi törvényeket sérthet a hétfői uniós csúcson elfogadott terv a migránsválság kezelésére az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint. A világszervezet illetékes testülete úgy látja, az európai jog szempontjából is problémát vet fel az az elképzelés, hogy azok az emberek, akiket visszaküldenek Törökországba, nem kapnak védelmet. Az ENSZ ezért azt sürgeti, hogy a következő uniós csúcsig törvényes garanciákat hozzanak a menedékkérők elbírálásával kapcsolatban. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint ugyanakkor a brüsszeli elképzelésekkel gyakorlatilag kimondták a halálos ítéletet az európai menedékkérelem jogára.

Való igaz, elvi megállapodás született az Európai Unió (EU) és Törökország között a migrációs válság kezeléséről. Törökország több pénzt és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, cserébe visszafogadná az illegálisan Görögországba érkező menekülteket. Az EU viszont minden visszafogadott után befogadna egy szír menekültet közvetlenül Törökországból. A meglepetésszerűen bedobott, már-már zsarolásként értelmezhető követelésekre reagálva az Európai Tanács időt kért, a zárónyilatkozat értelmében ugyanakkor az uniós vezetők a jövő heti EU-csúcson tovább folytatják a tárgyalást az Ahmet Davutoğlu török kormányfő által a előterjesztett javaslat részleteiről. A március 17-18-i csúcstalálkozó zárónapján a tervek szerint a török miniszterelnök is részt vesz.

Mindez ugyanakkor azt sejteti, a tagállamok vezetői hajlandóak belemenni az újabb alkuba, amelynek értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az EU-tól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben. A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező menekültek mindegyikét. Az EU-nak minden egyes visszafogadott migránsért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból - írták a zárónyilatkozatban, amely arról nem rendelkezik, hol, mely uniós országban fogadnák be az érintetteket.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után kijelentette: véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai. Az Égei-tengeren átkelő menekültek visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoğlu is megerősítette. A török kormányfő hangsúlyozta, országa "nem koldul pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó", Ankara ugyanis nem felelős a humanitárius katasztrófáért, ahogyan az EU sem. Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait - közölte Angela Merkel is. A német kancellár hozzátette: a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt. Az EU viszonylag jó eredményeket ért el végül - húzta alá Merkel. Csakhogy a törökországi demokráciaellenes események, s hatalmi visszaélések, valamint számos más aggály is fennáll még. Éppen ezért François Hollande francia államfő jóval visszafogottabban nyilatkozott, más tagállamok vezetői pedig csalódottságuknak adtak hangot.

Nem úgy a vétóharcos Orbán Viktor. Noha a magyar miniszterelnök a csúcs után adott rövid sajtónyilatkozatában azzal jellemezte az ülés munkáját, hogy az uniós-török megállapodást egyelőre nem sikerült elérni, míg más (menekültügyi) területen - mindenekelőtt a nyugat-balkáni határok lezárásában - volt közös előrelépés. "Megmondtuk (a török félnek), hogy ezek túlságosan komoly kérdések ahhoz, hogy frissiben elolvasva, saját parlamentjeinkkel, kormányainkkal, saját népünkkel való konzultálás nélkül" itt helyben minden eldőljön - folytatta a kormányfő. "Néhány elvet meghatároztunk, amelyek kiinduló pontjai lesznek a tárgyalásoknak." A Bruxinfo kérdésre, hogy jeleztek-e Donald Tusknak olyan területet, amit a magyar kormány biztosan nem tud támogatni, Orbán "további menekültbetelepítések lehetőségét" említette. A miniszterelnök nem állította, amit a média egy hétfő esti MTI-jelentés alapján hamisan híresztelt: hogy vétózott volna ebben az ügyben. Nem is tehette: ami önkéntes vállaláson alapulna másik országok tekintetében, azt a magyar miniszterelnök nem tudja megvétózni. Orbán szerint viszont tartani kell attól, hogy kötelező lesz a befogadás, ezért Magyarország és Szlovákia a csúcson jogfenntartó nyilatkozatot tett, és kijelentették, hogy miután az Európai Bíróságnál keresetet nyújtottak be az uniónak azon korábbi döntése ellen, amelyik a migránsok áthelyezésére vonatkozik, ezért a jelen szöveget sem tudják támogatni. "De nem is akadályozzuk meg, hogy a többiek elfogadják. Csak fenntartjuk azt a jogunkat, hogy a korábbi döntést Bíróság elé vigyük, és ott megpróbáljuk azt hatályon kívül helyeztetni" - tette hozzá. Pozitív előrelépésként, valamint a visegrádi négyek és Ausztria sikereként értékelte viszont Orbán a csúcsról kiadott zárónyilatkozat azon kijelentését, miszerint "a menekültek nyugat-balkáni illegális vándorlásának véget kell vetni". A Bruxinfo kérdésére, vajon Magyarország meg tudja-e majd finanszírozni a Törökországnak kilátásba helyezett tovább 3 milliárd eurós EU-támogatásból rá jutó részt, a kormányfő lakonikusan annyit válaszolt: "Kénytelenek leszünk".