USA;elnökválasztás;Clinton;Bloomberg;előválasztás;Trump;

Michael Bloomberg letett elnöki ambícióiról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHESNUT

- Bloomberg mégsem indul

New York volt polgármestere, Michael Bloomberg hosszas vívódás után bejelentette, hogy mégsem indul független jelöltként az amerikai elnökségért. A médiamogul attól tart, harmadik jelöltként megosztaná a sorokat és Donald Trumpot vagy Ted Cruzt segítené a Fehér Házba. Négy államban folytatódott tegnap az előválasztási maraton.

A három hivatali ciklus után New York városvezetői posztjáról visszavonult, 74 éves médiamogul néhány hónapja jelezte, hogy a 2016-os elnökválasztás aggasztó tendenciáira tekintettel harcba szállni készül a Fehér Házért. A milliárdos közölte azt is, hogy kész saját vagyonából tekintélyes összeget szánni a kampányra. Bloomberg az általa alapított hírügynökség révén azonban hétfőn tudatta: bár az elmúlt hónapokban rengetegen sürgették, hogy független jelöltként induljon, sőt többen egyenesen úgy fogalmaztak, hogy ez „hazafias kötelessége”, a választási adatokat tanulmányozva azonban arra jutott, hogy reménytelen lenne számára a győzelem.

A milliárdos tanácsadói szerint Bloomberg neve mind az 50 államban felkerülhetett volna a szavazócédulákra, ehhez a médiamágnás össze tudott volna gyűjteni elegendő aláírást. Bloomberg azonban attól tart, hogy három induló esetén egyik jelölt sem szerezne világos többséget, és a republikánus többségű képviselőház dönthetné el az elnökválasztás kimenetelét, Donald Trumpnak vagy Ted Cruznak adnák az elnökséget, ezt a kockázatot pedig nem vállalhatja.

Bloomberget aggasztja, hogy Donald Trump az emberek legsötétebb ösztöneire apellál. „Nem tehetjük naggyá Amerikát úgy, hogy hátat fordítunk értékeinknek. Túlságosan szeretem országunkat ahhoz, hogy végül egy olyan jelölt megválasztását segítsem, aki gyengítené egységünket és sötétségbe borítaná a jövőnket” – fogalmazott a milliárdos, aki egyébként jelezte, a demokratikus szocialista Bernie Sanders nézeteivel sem tud azonosulni. Mivel azonban a trendek azt mutatják, hogy Hillary Clinton előretört a demokrata előválasztásokon, s várhatóan ő lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje, Bloomberg mégsem száll harcba. Jó előre közölte, hogy nem áll csatasorba a volt First Lady ellenében, mivel Clintont évtizedek óta ismeri, rengeteget dolgoztak együtt, amikor Hillary New York szenátoraként szolgált.

Egy február végi AP-felmérés szerint a bejegyzett választók alig 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazna Bloombergre, 29 százalék pedig kész lett volna ezt fontolóra venni. Tíz közül hat demokrata és ugyanennyi republikánus azonban semmiképp nem adta volna voksát harmadik párti jelöltre – derült ki a felmérésekből.

Hillary növelte előnyét

Négy államban folytatódott tegnap a maraton: Michigan és Mississippi demokrata és republikánus előválasztást is tartott, Hawaii és Idaho republikánus szavazói jelölőgyűléseken dönthettek, kit szeretnének a Fehér Házba küldeni. A Real Clear Politics előrejezései szerint Michiganben a republikánusoknál ismét Donald Trump volt a favorit, de Ted Cruz helyett John Kasich ohiói kormányzót várták második helyre. A demokratáknál Hillary Clinton biztosan vezetett Bernie Sanders szenátorral szemben (58-37). Mississippi államban, ahol magas az afrikai-amerikai szavazók aránya, Clinton még fölényesebben állt az élen (62-18).

Clinton és Sanders a keddi voksolások előtt ezúttal a FoxNews szervezésében lakossági fórumon vett részt. A magát demokratikus szocialistának valló szenátor sajnálatosnak mondta, milyen kevés szó esik arról, hogy az Egyesült Államokban 47 millió ember él szegénységben. Nem ért egyet azzal, hogy a nagy szociális rendszerek lefaragása az egyetlen módja annak, hogy visszaszorítsák a 19,1 ezer milliárd dollár körül járó szövetségi deficitet. Bloomberg visszalépése kapcsán Clinton méltatta a volt polgármestert, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben is dolgoznak majd együtt. Clinton elismerte, hogy FBI-vizsgálat folyik a magán szerverén folytatott e-mailek ügyében, de ismét hangsúlyozta, elküldésük idején egyik e-mail sem képezett államtitkot, de volt anyag, amelyet utóbb a külügyminisztérium titkosított. Az NBC keddi felmérése szerint országosan Clinton 17 pontra növelte előnyét Sanders szenátorral szemben.

A szlovákiai választásokon alacsony volt a magyarok szavazási kedve, így a Magyar Közösség Pártja nem jutott be a parlamentbe, a vegyespártként emlegetett Híd-Most is rosszabb eredményt ért el, mint négy éve. A magyar kisebbség passzivitása azonban nemcsak Szlovákiára jellemző, Romániában és Szerbiában is folyamatosan csökken a részvétel. Választás közeleg mindkét országban, s még ha be is kerül a törvényhozásba a helyi magyar képviselet, akkor is szembe kell néznie az alapproblémával - az etnikai alapú politizálás leszálló ágba került. Alternatíva viszont nincs.