A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy kibontakozott egy - szerinte - nem túl színvonalas vita arról, hogy Orbán Viktor vétózott-e, vagy sem. Lázár elmondása szerint a miniszterelnök a helyszínen szembesült azzal, hogy Németország és Törökország különalkut kötött, majd ötórás vita után Orbán és Fico szlovák miniszterelnök úgy döntött, hogy el kell napolni a vitát, és kezdeményezték is a vita felfüggesztését. A miniszter hozzátette: jövő héten kerülhet pont az ügy végére, amikor ismét összeülnek a kormányfők. Az EU-csúcson született megegyezéssel kapcsolatban jelezte: Magyarország álláspontja szerint a törökök javaslata több támogatandó részt tartalmaz. Az unióban továbbra is van támogatottsága a kötelező betelepítési kvótának - mondta Lázár - ezért ha az Európai Bizottság javaslatot tesz erre jövő hét szerdán, akkor Magyarország önálló javaslatokkal él majd. A miniszter a hétfői uniós csúcs egyik legfontosabb döntésének nevezte, hogy lezárták a nyugat-balkáni útvonalat.
Lázár szerint az, hogy a törökök újabb 3 milliárd eurót kérnek, egyáltalán nem elvetendő szempont, de Szerbiának és Macedóniának is támogatást kell kapnia, mivel őket is erőteljesen sújtja a menekültválság. A miniszter elmondta, hogy a vízumkérdés nem kulcsfontosságú dolog, mivel Magyarország és Törökország között már van ilyen megállapodás, arról viszont szó sem lehet, hogy Ukrajna ne kapjon vízumkönnyítést, ha Törökország esetében viszont fölmerül ilyen.
Válsághelyzet
Ami pedig a tegnap bejelentett válsághelyzetet illeti, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azt azért kellett kihirdetni, mert több ezren a Balkánon ragadtak, az ő reakciójuk pedig teljesen kiszámíthatatlan. Nem lehet tudni, hogy ezek az emberek, milyen lépéseket tesznek, ha szembesülnek a határzárral. Megértjük az ellenzéki pártokat és a sajtót, de a biztonság ügyében nem lehet halogatni - fogalmazott Lázár. Mindemellett a keleti határok mentén a kormány mérlegeli a befogadóállomások bezárását, ám - szerinte - a települések aggodalmai érthetőek. Körmend és Szentgotthárd esetében a kormány felkészült arra, hogy ott ideiglenes őrizetet tudjanak biztosítani, a román-magyar határon viszont egyelőre nem épül határzár. Lázár a kerítés megépítésének tulajdonította, hogy Magyarországon alig vannak menekültek, szerinte ez a magyar bevándorlási politika sikerét mutatja.
Oktatás
Palkovics László húsvét után teszi meg a konkrét javaslatait a közoktatás átalakítására - jelentette be a Miniszterelnökség vezetője, majd megismételte: azt kérik a tiltakozóktól, hogy tiszteljék meg a köznevelési kerekasztalt a részvételükkel. Lázár elmondta, hogy a Klik-en belül átalakítják az állami fenntartói munkát július 1-jétől, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ március végéig az összes tartozását kifizeti, valamint a kormány rendezi a nyugdíj előtt álló pedagógusok jövedelmét is 2017. január 1-ig. A miniszter szerint oktatási bürokráciacsökkentés következik.
Földügyek
A földárverések újraindulása óta eltelt egy hétben 27 ezer hektár állami földet adtak el 38 milliárd forint értékben - informált a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint a március elsején változatlan feltételekkel folytatódó árverések teljesen rendezett körülmények között zajlanak.
Egészségügy
Lázár János szerint a magyar egészségügy egyik legnagyobb kihívása, hogy az új gyógykezelésekre hogyan fog reagálni. A másik kérdés, hogy a daganatos betegségek finanszírozása hogyan alakul majd. A miniszter a rákgyógyításról is beszélt, azzal kapcsolatban, hogy az OEP miért nem fogad be új rákgyógyszereket azt mondta, hogy 2015-ben 10 új hatóanyagot vezettek a piacra. Egyedi kérés alapján az új terápiák is hozzáférhetőek Magyarországon, az OEP minden esetben egyedi döntést hoz. 19 milliárd forintot költött tavaly erre az állam - mondta a miniszter.
Új rendszer az uniós pályázatok értékelésére
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki. Szavai szerint a pályázatot értékelők kiválasztása objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is, és a pályázatértékelők nyilvános szaknévsorba kerülnek. Mindehhez mintegy háromezer állami pályázatbírálóra lehet szükség - közölte Lázár, hozzátéve: a költségeket egymilliárd forintra becsüli.
