MSZP: nem nézhetik hülyének az embereket

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon három területen van valódi vészhelyzet: az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben. 

Tóbiás József pénteki budapesti sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy nem nézheti "hülyének az embereket" sem Matolcsy György jegybankelnök, sem Kubatov Gábor Fidesz-alelnök. Az ellenzéki politikus közölte: a kormány "a megszokott félelemkeltésre játszva" hirdetett a héten az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet, miközben szerinte ezen a három területen is azonnali kormányzati intézkedésekre lenne szükség. Az elmúlt években a kormány a legtöbb forrást az oktatásból, az egészségügyből és a szociális területről vonta ki, ennek következtében alacsonyak a fizetések, tömeges a pályaelhagyás - mondta Tóbiás József.

A Fidesz-kormány teljesen elveszítette kapcsolatát a valósággal való, ezt mutatják a valósággal köszönőviszonyban sem lévő kormányzati döntések - jelentette ki. Hozzátette: a kiváltságosok érdekében történő kormányzást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján az uniós források felhasználásával kapcsolatban egyértelművé tette.

Az MSZP elnöke azt mondta, Magyarországon egyre többen vannak azok, akik nem félnek, ezt mutatják a pedagógustüntetések, a fekete ruhás nővér vagy a salgótarjáni választások. Közölte, bízik abban, hogy március 15-én sokan hangot is adnak véleményüknek.

Tóbiás József szerint a kormány morális válságban van. Ezt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) február 23-án történtekkel magyarázta, amikor kigyúrt, kopasz férfiak akadályozták a szocialista Nyakó Istvánt a vasárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésének benyújtásában.

Kételyeit fejezte ki amiatt, hogy Kubatov Gábor Fidesz-alelnök úgy nyilatkozott, nincs kapcsolata az NVI előtt megjelent fiatalemberekkel. Úgy fogalmazott: Kubatov Gábor "nem nézheti hülyének az embereket". Az ellenzéki politikus a Fidesz-alelnök nyilatkozatait "a cinizmus teljes megtestesülésének" nevezte, és azt mondta: Kubatov Gábor nem menekülhet a felelősség alól azzal, hogy ad egy interjút. Az ellenzéki párt elnöke közölte, hogy a kormánytól a mai napig várják az ügyben a vizsgálatot.

Tóbiás József szerint Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke sem nézheti "hülyének az embereket".
Hozzátette: az MNB elnöke elveszítette függetlenségét, mert a miniszterelnökhöz fordult, hogy olyan törvényt fogadjanak el, amely megvédi a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalától. Azért sem független a jegybankelnök, mert miután kiderült, hogy az ügyészségre feljelentés érkezett az MNB ellen, másnap Matolcsy György együtt ebédelt a legfőbb ügyésszel - mondta.

Fidesz: a szocialisták most sem veszik komolyan az országot fenyegető veszélyt

A Fidesz-frakció szerint a szocialisták korábban a határzárt, most a válsághelyzetet támadják, és azt sem támogatták, hogy katonák és rendőrök védjék a magyar határt. A Fidesz közleményében azt írta: ha a "bevándorláspárti baloldalon" múlt volna, akkor ma semmi sem védené a magyar határt és "Budapest is olyan lenne, mit Köln", drasztikusan nőne a bűncselekmények száma. 

Közölték, hogy a balkáni határzár miatt megváltozhat a migránsok útvonala, ismét Magyarország felé vehetik az irányt, ezt a pénteki hírek is megerősítik: sokan a magyar határ felé indultak el Szerbiából. Kiemelték: a kormány a határvédelem megerősítésével és a válsághelyzet elrendelésével felkészül arra a helyzetre, hogy ezután is megvédje a határt és a magyar embereket.

Szerző
Frissítve: 2016.03.11. 19:02

Meghalt Kerényi József

Életének 77. évében elhunyt Kerényi József Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte a köztestület.

A csütörtök éjjel elhunyt Kerényi Józsefet az MMA a saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme és megőrzése újraértelmezett használattal. Kerényi Józsefnek már az 1970-es évek közepén kialakult az az egyedi módon értelmezett műemlékfogalma, ami a passzív értékvédelem helyett a kortárs használatban megőrzött épített örökség koncepcióját jelenti, és amely a legutóbbi évtizedben világszerte egyre elismertebbé vált. Építészeti hitvallása volt, hogy olyan épületeket kell tervezni, amelyek ugyanolyan szépen öregednek meg, mint a fák.

Kerényi József a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, 1997-ben DLA fokozatot szerzett. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnél gyakornokoskodott, majd dolgozott a kecskeméti BÁCSTERV-nél és a Városépítési Tervező Vállalatnál is. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanáraként a posztgraduális mesterképzési programot vezette, 1988-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, 1990-től habilitált egyetemi tanár volt. 1991-től a Kerényi Stúdió Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett.

Kerényi József 1975-től a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezetének tagja, 2011-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Fontosabb munkái közé tartozik a szekszárdi Művészetek Háza, a bugaci Pásztormúzeum, a kecskeméti Kodály Intézet és a Technika Háza, valamint a pusztavacsi jeltorony. Munkáját 1975-ben Ybl Miklós-díjjal, 1992-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Szerző

Meghalt Kerényi József

Életének 77. évében elhunyt Kerényi József Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - közölte a köztestület.

A csütörtök éjjel elhunyt Kerényi Józsefet az MMA a saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Kerényi József építész a 20. századi magyar építészettörténet egy rendkívül erős vonulatának úttörője és példaadója volt. Munkásságával jelent meg Magyarországon az építészeti revitalizáció, a múlt építészeti örökségének védelme és megőrzése újraértelmezett használattal. Kerényi Józsefnek már az 1970-es évek közepén kialakult az az egyedi módon értelmezett műemlékfogalma, ami a passzív értékvédelem helyett a kortárs használatban megőrzött épített örökség koncepcióját jelenti, és amely a legutóbbi évtizedben világszerte egyre elismertebbé vált. Építészeti hitvallása volt, hogy olyan épületeket kell tervezni, amelyek ugyanolyan szépen öregednek meg, mint a fák.

Kerényi József a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, 1997-ben DLA fokozatot szerzett. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségnél gyakornokoskodott, majd dolgozott a kecskeméti BÁCSTERV-nél és a Városépítési Tervező Vállalatnál is. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanáraként a posztgraduális mesterképzési programot vezette, 1988-tól a Budapesti Műszaki Egyetemen tanszékvezető egyetemi tanár, 1990-től habilitált egyetemi tanár volt. 1991-től a Kerényi Stúdió Kft. ügyvezetőjeként tevékenykedett.

Kerényi József 1975-től a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezetének tagja, 2011-től pedig a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Fontosabb munkái közé tartozik a szekszárdi Művészetek Háza, a bugaci Pásztormúzeum, a kecskeméti Kodály Intézet és a Technika Háza, valamint a pusztavacsi jeltorony. Munkáját 1975-ben Ybl Miklós-díjjal, 1992-ben Kossuth-díjjal ismerték el.

Szerző