Előfizetés

Egész Európában népszavaztatna Rogán

Publikálás dátuma
2016.03.14. 13:15
FOTÓ: Molnár Ádám
A propagandaminiszter szerint Brüsszel számára világossá kell tenni: nem lehet a menekültek betelepítéséről dönteni úgy, hogy arról nem kérdezik meg az embereket. Ezért kezdeményeztek itthon népszavazást a kötelező betelepítési kvótórál, és ezért lenne jó az Európai Unió minden tagállamában népszavazást tartani - mondta a Magyar Hírlapnak Rogán Antal.

Részlet az interjúból: 

– A brüsszeli tárgyalási eredmények miképp befolyásolhatják a letelepítési kvóta ellen a kormány által kezdeményezett referendumot?

– Nem befolyásolják, hiszen Brüsszel nem állt el a kötelező betelepítési kvótától. Éppen ellenkezőleg. Egy kötelező, állandó mechanizmusban gondolkodnak. A népszavazást pont azért hirdettük meg, mert ezt szeretnénk elutasítani.

– Több nemzetközi jogász is felvetette azonban, hogy alaptörvény-ellenes lehet a népszavazási kezdeményezés, mert az uniós szerződésünk a nemzetközi megállapodások csoportjába tartozik. Van kormányzati B terv arra az esetre, ha a Kúria vagy az Alkotmánybíróság nem enged zöld utat a kezdeményezésnek?

– Abban mindenki egyetért, hogy a kötelező kvóta nem nemzetközi jogi, hanem szuverenitási kérdés. Ezért meggyőződésünk szerint erről nemcsak hogy lehet, de kell is népszavazást tartani, hiszen a szuverenitás semmilyen eleméről nem mondhatunk le úgy, hogy abba az emberek nem egyeztek bele. Ezért arra számítunk, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság utat fog engedni a népszavazásnak.

– Ha már alkotmányossági kérdéseknél tartunk: miként kellene módosítani a most hatályban lévő népszavazási törvényt, hogy elkerülhetők legyenek a kérdésbenyújtás során felmerülő anomáliák?

– Szerintem az elmúlt két évben egyértelműen kiderült, ez a népszavazási törvény nem jó. Az a legjobb, ha a módosításra irányuló javaslat a Nemzeti Választási Bizottságtól érkezik, hiszen választott testületről van szó, minden párt képviselője benne van, és a bizottság tagjainál senki nem ismeri jobban azt, hogy milyen anomáliái, milyen problémái vannak a népszavazási törvénynek. A kormány a tőlük érkezett javaslatokat készen áll támogatni, akkor is, ha ezek például a benyújtási versenyhelyzet megszüntetését célozzák. A kormánynak azonban nincs és nem is lesz önálló javaslata. Az NVB kezdeményezését szeretnénk megtárgyalni és a parlament elé terjeszteni. 

A teljes interjút itt olvashatja!

Halló idegen! - A tudósok tovább keresik az élet jeleit a Marson

Publikálás dátuma
2016.03.14. 12:06
Mars felszín - Fotó: Universal History Archive /Getty Images
Útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. A szonda útja a Marsig hét hónapig tart majd.

A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával. Az expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 szondája szállt volna le, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.)

Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették. A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. "A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás" - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

A Hold után a Marsot kereste fel a legtöbb űrszonda. Az egyik legfontosabb kérdés, amit a kutatások el kellett döntsenek, hogy van-e élet a bolygón. A Mars kutatására felküldött űrszondák legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a kitűzött feladatait. Az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről az amerikai Mariner–4 készítette el. A felszínre először a szovjet Marsz–3 lander szállt le. A Mars első műholdja a Mariner–9 volt.

2011. november 26-án indult a világűrbe a Curiosity űrszonda, aminek a célja az volt, hogy a Marsra egy távirányított járműre szerelt önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket (Mars Science Laboratory) szállítson. Ez 2012. augusztus 6-án talajt ért. A jármű és a mintázó berendezés terepen való kipróbálása után a laboratórium munkába kezdett. Elemzett egy talajmintát, valamint több mintát egy szikladarabból. November 8-án a NASA nyilvánosságra hozta a három héttel azelőtti elemzési eredményeket a marsi atmoszféra összetételéről. Jeleket találtak, amelyek megerősítették azt az elképzelést, ill. tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. (forrás: Wikipédia)

Halló idegen! - A tudósok tovább keresik az élet jeleit a Marson

Publikálás dátuma
2016.03.14. 12:06
Mars felszín - Fotó: Universal History Archive /Getty Images
Útjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból. Az ExoMars űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén bocsátották fel. A szonda útja a Marsig hét hónapig tart majd.

A projekt második szakasza 2018-ban kezdődik majd, egy marsjáró útnak indításával. Az expedíció az élet jelei után kutat majd a "vörös bolygón", és egy újabb lépéssel hozza közelebb az űrhajósok első Mars-utazását. Ez lehet az első alkalom, hogy európai űrjármű a Mars felszínén landoljon. (2003-ban a ESA Beagle 2 szondája szállt volna le, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén.)

Az ExoMars szondája hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. (Az élet valamikori jelenlétének lehetséges indikátoraként számon tartott metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezte fel 2004-ben a bolygó légkörében.) A szonda fedélzetén található a Berni Egyetem vezetésével fejlesztett CaSSIS (Color and Stereo Surface Imaging System) nagy felbontású színes sztereókamera, amelynek fedélzeti szoftverrendszerét a magyar SGF Kft. szoftverfejlesztői készítették. A Schiaparelli tesztmodul a TGO-ról történő, október 16-ára tervezett leválása után három napig tartó leszállási műveletbe kezd a Mars felszínére. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki feltérképezte a Mars felszínét. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához, amelynek központi eleme egy marsjáró, azaz "rover" eljuttatása lesz majd a "vörös bolygóra". A járműnek a Marsra érkezése 2019 januárjára várható. Az Airbus által Nagy-Britanniában tesztelt marsjáró olasz gyártmányú fúrója két méter mélyre tud lefúrni, szemben a Marson 2012 óta dolgozó amerikai Curiosityvel, amely csupán néhány centiméter mélyre hatolt a talajba.

Az európai-orosz együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. "A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás" - fogalmazott korábban Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz pedig egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz.

Az elmúlt ötven évben több mint negyven űrhajó indult útnak a Marsra. Bár sok projekt meghiúsult, az Egyesült Államok több rovert is a Marsra juttatott.

A Hold után a Marsot kereste fel a legtöbb űrszonda. Az egyik legfontosabb kérdés, amit a kutatások el kellett döntsenek, hogy van-e élet a bolygón. A Mars kutatására felküldött űrszondák legtöbbje különböző hibák miatt nem tudta elvégezni a kitűzött feladatait. Az első közeli fényképeket a vörös bolygó felszínéről az amerikai Mariner–4 készítette el. A felszínre először a szovjet Marsz–3 lander szállt le. A Mars első műholdja a Mariner–9 volt.

2011. november 26-án indult a világűrbe a Curiosity űrszonda, aminek a célja az volt, hogy a Marsra egy távirányított járműre szerelt önálló mintázó berendezést és tudományos műszereket (Mars Science Laboratory) szállítson. Ez 2012. augusztus 6-án talajt ért. A jármű és a mintázó berendezés terepen való kipróbálása után a laboratórium munkába kezdett. Elemzett egy talajmintát, valamint több mintát egy szikladarabból. November 8-án a NASA nyilvánosságra hozta a három héttel azelőtti elemzési eredményeket a marsi atmoszféra összetételéről. Jeleket találtak, amelyek megerősítették azt az elképzelést, ill. tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. (forrás: Wikipédia)