Radovan Karadzicot 40 évre ítélték Hágában

Publikálás dátuma
2016.03.25. 06:35
Karadzic nem életfogytiglani büntetést kapott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Negyvenéves szabadságvesztésre ítélte a volt boszniai szerb elnököt, Radovan Karadzicot a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY), amely fennállásának alighanem legfontosabb ítéletét hozta meg. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék a 11 vádpontból 10 tízben találta bűnösnek. A vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények szerepeltek.

Fellebbezést nyújt be Radovan Karadzic a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtöki ítélete ellen, amelyben a testület 40 éves börtönbüntetésre ítélte - közölte a politikus ügyvédje. A testület szerint Karadzic többek között felelős az 1995. júliusi srebrenicai népirtásért, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. A törvényszék felelősnek mondta ki Karadzicot a Szarajevó 1992-1995 közötti ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért is.

Régóta vártak már a boszniai háború hozzátartozói a Karadziccsal szembeni ítélethirdetésre. Egy agresszió megtestesítőjének tartják, egy sötét kor képviselőjének, aki több mint százezer személy haláláért volt felelős. Bár a Karadzic név nem ritka a szerbek körében, ő azt állítja, nem akármilyen felmenővel rendelkezik, rokoni szálak fűzik a szerb lingvisztika reformeréhez, Vuk Stefanovic Karadzichoz. Ezt persze senki sem tudja bizonyítani, mindenesetre igen jól hangzik.

Már a hatvanas években pszichiáternek tanult, majd a neurotikus rendellenességeket kutatta Dániában, a hetvenes évek elején. A pszichiáteri szakma elismert képviselőjének tartották, aki folyamatosan képezte magát, 1974-1975-ben a Columbia Egyetemen is megfordult, New Yorkban. A doktorátus megszerzése után a szarajevói pszichiátriai klinikán dolgozott, majd 1983-ban Belgrádba költözött.

A nyolcvanas évek végén fordult figyelme a politika felé, s Dobrica Cosic egykori jugoszláv elnök hatására 1989-ben hívta életre a boszniai Szerb Demokrata Pártot (SDS). A politikai erő a boszniai szerb közösség egységesítését tűzte ki célként, s azt, hogy a horvátországi szerbek is csatlakozzanak ehhez a "szent szövetséghez". A boszniai parlament 1991. október 15-én szavazott a szuverenitásra, kilenc nappal később alapították meg a szerb entitás parlamentjét. A következő hónapban a szerb közösség nagy többséggel szavazta meg egy népszavazás során, hogy az egységes Jugoszláviában közös államban kívánnak élni Szerbiával és Montenegróval.

Ezek mind olyan lépések voltak, amelyek nyomán nyilvánvalóvá vált, elkerülhetetlenné válik a háború. 1992 februárjában a boszniai szerbek olyan alkotmányt fogadtak el, amely deklarálta, hogy a térségben élő szerbeket illetik meg azok a területek, ahol a szerb közösség tagjai élnek. 1992 áprilisában Boszniát független államként ismerte el az Európai Közösség, néhány hónapra rá ugyanakkor Karadzicot választották meg a paléi szerb adminisztráció elnökének.

A háború egyre vészesebb méreteket öltött, Karadzic Slobodan Milosevic rezsimjének segítségével próbálta megvalósítani a nagy álmot, a szerbek közös államának létrehozását. Ehhez a nemzetközi pravoszláv egyház is hathatós támogatást nyújtott, Karadzic 1994-ben egy magas rangú kitüntetést kapott a görög ortodox egyháztól, Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka pedig úgy foglalt állást, hogy Isten a szerb népet választotta ki „az ortodoxia nyugati határainak megvédésére”. 1995 nyarán egyre inkább visszavonulásra késztették a szerb erőket, megbomlott az addigi egység Karadzic és hadseregtábornoka, Ratko Mladic között, akit le is váltott posztjáról. A délszláv háborúkat lezáró Daytoni Békeszerződés után aztán Karadzic eltűnt, még mielőtt a hatóságok letartóztathatták volna.

A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) 1995. július 25-én emelt vádat vele szemben, 16 pontban. Egyebek mellett népirtással és az emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolták. 1996. november 16-án aztán újra vádat emelt vele szemben Hága. Ebben a vádiratban már a srebrenicai vérengzés miatt is részben őt tették felelőssé. Ez volt a legsúlyosabb vád ellene, amelynek során 1995 júliusában mintegy nyolcezer bosnyák muzulmán férfit mészároltak le. Az ICTY szerint Szarajevó kegyetlen megszállása szintén az ő elnökségének idejére esett. A vádak szerint összességében 11-szeres háborús bűnös és kétszer vett részt népirtásban.

A Nyugat, Oroszország és Szlobodan Milosevics nyomására 1996-ban átadta a hatalmat addigi alelnökének, Biljana Plavsicsnak. Karadzic ezután visszavonult a közéletből. Ezt követően bujkált, s váratlan helyeken vélték felfedezni. Később nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Karadzic szenvedélye az irodalom volt. Írt színművet és megjelent verseskötete is Az eszement lándzsától a fekete meséig címmel.

1998 novemberében az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. 2002 októberében a hágai törvényszék összevonta az addigi vádiratokat. Az új vádirat 11 pontot tartalmazott. 2005-ben a nemzetközi békeerők egyre nagyobb nyomást próbáltak gyakorolni Karadzsics családjára, fiát, Sasát tíz napra őrizetbe vették, ezért felesége arra kérte férjét a médiumokon keresztül: adja fel magát. Ahhoz azonban, hogy kézre kerítsék, a belgrádi kormánynak a hágai törvényszékkel való őszinte együttműködési szándéka is kellett. 2008. július 21-én fogták el Szerbiában. Mint kiderült, alternatív orvoslással foglalkozott Belgrádban, sőt Bécsben is. Július 30-án szolgáltatták ki Hágának. Sosem derült ki, kapott-e bárki is vérdíjat érte. Másnap már meg is hallgatták a bírák.

A per hivatalosan 2009. május 26-án kezdődött, amikor az ügyész ismertette az ellene felhozott vádakat, de a vádlott magatartása miatt a bíróság a vád első tanúját csak 2010. április 13-án tudta meghallgatni. Az egykori boszniai szerb elnök nem tartott igényt ügyvédekre, magát védi. Az eltelt hat esztendő alatt a meghallgatások során minden pszichiátriai érzékét bevetette. Többször megkísérelte késleltetni perét. Az eljárás kezdete előtt például tíz hónapnyi időt kért arra, hogy áttanulmányozhassa vaskos dossziéját, de kérésének nem tettek eleget. Igaz, így is ónos lassúsággal haladt az eljárás.

Karadzic 2010 márciusában elhangzott „védőbeszédében” beszélt hosszabban a saját szerepéről. Mint mondta, a Bosznia függetlenségéről 1991 októberében elfogadott határozat "törvénytelen és alkotmányellenes volt", a döntésből kihagyták a szerbek képviselőjét, aki tiltakozásul elhagyta az üléstermet, amikor a függetlenségről szavaztak. Karadzic bizonyítani is próbálta, hogy a szerbek nem ellenezték a független Boszniát. Szerinte ugyanis a népcsoport 1992 februárjában elfogadta a "három Bosznia egy Boszniában" nevű javaslatot, amely kimondta az állam függetlenségét a három népcsoport saját alkotmányos egységének megteremtése mellett. "Mi akkor azt mondtuk, beleegyezünk abba, hogy elhagyjuk Boszniát, ha megteremthetjük saját alkotmányos egységünket" - fejtette ki a háborús bűnökkel vádolt egykori boszniai szerb elnök. Szerinte a bosnyákok akkori vezetője, az időközben elhunyt Alija Izetbegovic miatt hiúsult meg az akkori javaslat, aki 1992 márciusában nem látta el kézjegyével a dokumentumot. Radovan Karadzic a srebrenicai népirtásról is beszélt, amely az egyik legsúlyosabb vele szemben meghatározott vádpont. Úgy vélte, a srebrenicai tragédia csak "mítosz".

2012 augusztusában a vádlott új eljárást követelt arra hivatkozva, hogy túl későn kapta meg a szerinte "több százezer oldalnyi" periratot, emiatt nem tudott felkészülni a védekezésre. Karadzic rendre ártatlannak vallotta magát, sőt 2012 júniusában az ellene felhozott összes vádpont ejtését kérte a bíróságtól.

Az eljárás zárószakasza 2015 szeptemberében kezdődött meg, ekkor az ügyészség Karadzic életfogytiglani börtönbüntetését indítványozta. A vád szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy ő volt a "hajtóereje" a boszniai szerbek részéről elkövetett "etnikai tisztogatási" cselekményeknek.

Új iratok a "piszkos háborúról"

Publikálás dátuma
2016.03.25. 06:34
Visszatért Washingtonba az amerikai elnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Barack Obama tegnap az argentin „piszkos háború” áldozatai előtt hajtott fejet Buenos Airesben. Az amerikai elnök látogatása éppen egybeesik az 1976-os katonai hatalomátvétel negyvenedik évfordulójával. Obama ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok további dokumentumokat hoz nyilvánosságra az argentin katonai diktatúra időszakával kapcsolatosan.

Argentínai látogatásának második napján Barack Obama ellátogatott az Emlékezés parkjába, amely az 1976-1983 közötti katonai rezsim áldozatainak emlékét őrzi. Az amerikai elnök előző nap, Mauricio Macri argentin elnökkel tartott közös sajtóértekezletén hangsúlyozta, az Egyesült Államok elismeri Argentína erőfeszítéseit, hogy jóvátegyék a diktatúra idején elkövetett bűnöket. Obama a látogatásával méltatja azok bátorságát és hősiességét, akik felkeltek a katonai rezsim emberi jogsértései ellen.

Obama e szimbolikus gesztus mellett, mint mondta, új erőfeszítéseket tesz azért, hogy további dokumentumokat tegyenek közzé az akkori amerikai kormányzat és a Buenos Aires-i katonai rezsim kapcsolatairól. Közölte, hogy bár korábban már többezer dokumentum titkosságát feloldották, most először hírszerzési és katonai iratokat is hozzáférhetővé tesznek. Az Obama-kormányzat egyeztet az argentin illetékesekkel az archívumok kinyitásáról.

Az amerikai elnök, ahogy előzetesen is jelezték, látogatása során nem kért formálisan bocsánatot a diktatúrának nyújtott támogatásért, de sajtóértekezletén is megerősítette: szeretné begyógyítani a sebeket és új alapokra helyezni a kapcsolatokat, nem csupán Argentínával, de a többi latin-amerikai országgal is.

A The New Yorker magazin emlékeztetett arra, hogy az előző demokrata elnök, Bill Clinton tett közzé először kormányzati, igazságügyi minisztériumi, külügyi dokumentumokat a latin-amerikai katonai rendszerek és Washington kapcsolatairól, akkor elsősorban Chile, Salvador és Guatemala katonai rezsimjével kapcsolatos anyagok titkosítását oldották fel, s csak 47 külügyminisztériumi iratot hoztak nyilvánosságra az argentin diktatúrával kapcsolatosan. Az argentin emberi jogi szervezetek, köztük a máig eltűnt, elrabolt unokáik után kutató Május-téri nagymamák szövetsége azóta sürgeti további dokumentumok felszabadítását. Mintegy 30 ezer ember veszítette életét a katonai diktatúra kegyetlenkedéseiben, közül 13 ezerre teszik az eltűntek számát. A Május-téri nagymamák több mint ötszáz eltűnt gyerek közül eddig nyolcvannál kevesebbnek bukkantak a nyomára.

Obama támogatást ígért az új argentin elnöknek a terrorizmus elleni harcban, méltatta Argentína hagyományos hozzájárulását a nemzetközi békefenntartó missziókhoz, támogatást ígért az argentin kormányzatnak a szegénység enyhítésében, reményét fejezte ki, hogy másfél évtized elzárkózása után ismét fellendülnek a kereskedelmi kapcsolatok. Üdvözölte, hogy a jobboldali elnök is elkötelezett a párizsi környezetvédelmi megállapodás mellett.

Macri elnök és felesége szerdán este (közép-európai idő szerint csütörtökre virradóra) díszvacsorát adott az Obama-házaspár tiszteletére. A rendezvényen az amerikai elnöki párt profi tangótáncosok tanítgatták. A kubai és az argentin körút után tegnap az amerikai elnök visszaindult Washingtonba.

Clinton és Sanders fej fej mellett
Egy friss Bloomberg-felmérés szerint az amerikai demokrata elnökaspiránsok országosan fej fej mellett állnak. A megkérdezettek 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt szeretné, Bernie Sanders szenátor legyen a demokrata elnökjelölt, 48 százalék pedig a volt külügyminisztert, Hillary Clintont tette az első helyre, 3 százalék bizonytalannak mondta magát. Az először szavazók, a 35 év alattiak és a független választók körében Sanders a legnépszerűbb, elsősorban amiatt, mert szerintük inkább harcolna az amerikai jövedelmi szakadék felszámolásáért, a középosztály megerősítéséért, s a Wall Street túlhatalma ellen. A megkérdezettek 64 százaléka szerint Sanders a legőszintébb, legszavahihetőbb jelölt. Csak a nyilatkozók 25 százaléka vélte ezt Hillary Clintonról. A felmérésből az derült ki, hogy Sanders biztosabban nyerne novemberben, Donald Trumppal szemben 58-34 arányban győzedelmeskedne, míg Clinton 54-36 arányban. Mindketten megvernék Ted Cruzt is, Sanders 52-40, Clinton 51-42 arányban. Sanders még John Kasich ellen is nyerne, de az ohiói kormányzó e felmérés szerint legyőzné Clintont 47-43 arányban. Az előválasztások ugyanakkor államonként dőlnek el, s a delegátusokért folyó versenyben Clinton nagy előnnyel vezet Sanders szenátorral szemben.

Szerző
Témák
Obama Argentína

Csökkentették a terrorkészültség szintjét Belgiumban

Egy fokozattal, a maximális négyesről hármasra csökkentették a terrorkészültség szintjét Belgiumban, két nappal a brüsszeli robbantásos merényletek után - jelentette be csütörtökön a belga belügyi válságközpont.

A szervezet azt nem közölte, hogy ez milyen változásokat fog eredményezni a biztonsági óvintézkedések tekintetében.
Jan Jambon belga belügyminiszter egy csütörtök esti televíziós interjúban megerősítette az intézkedésről szóló híreket, és elmondta, hogy az erről szóló döntést a Fenyegetésértékelési Elemző Testület (OCAM) hozta meg. A hármas "súlyos" szint, s azt jelenti, hogy a fenyegetés továbbra is jelentős és a terrortámadás veszélye "lehetséges, és valószínű". Paul Zan Pigchelt, az OCAM vezetője elmondta, hogy a közvetlen fenyegetés valamelyest mérséklődött a keddi merényletek óta eltelt időben. Az illetékes ugyanakkor hangsúlyozta: "nem múlt el a veszély".

Szerző