Nyulak mint névadók

Húsvét táján minden a nyulak körül forog. Szegény tapsifüles nem is tudja, mekkora jelentőségre tett szert. Nekünk is megvan a – hajánál, vagy inkább a fülénél fogva előrángatott – saját nyulas szigetünk. Ráadásul Budapest kellős közepén.

A Margitsziget a XIV. században kapta a nevét Árpád-házi Szent Margitról, aki ezen a szigeten élt Domonkos-rendi kolostorban az 1200-as években. A szigetnek korábban több különböző elnevezése volt: Urak-sziget, Nyulak szigete, Szent András szigete, Boldogasszony szigete, Mária-sziget, Lánysziget, Budai sziget, Palatinus-sziget. A köztudatban élő verzió szerint a Nyulak szigete elnevezés alapját az adta, hogy a szigetet vadnyulak népesítették be.

Egy másik elmélet szerint azonban akár éltek nyulak a szigeten, akár nem, a név eredete más. Egyes régészek azt állítják, hogy a középkorban elkülönítés céljából a szigetre telepítették a leprás betegeket, itt működött a leprakórház és a leprások temetője. Emiatt a mai Margitszigetet korábban Leprások szigetének, latinul Insula Leprorum nevezték. A latin névtől mindössze egyetlen betűvel tér el az Insula Leporum. kifejezés, melynek jelentése Nyulak szigete.

Japánban viszont valóban a tapsifülesek valóságos birodalommal rendelkeznek. Ōkunoshima egy apró sziget Japán partjainál. A szigetet a Nyulak szigetének is nevezik, mert elözönlötték a nyulak. Több történet is kering arról, hogyan kerültek ide a nyulak. Egyesek szerint az itt gyártott harci gázokat tesztelték rajtuk, aztán elszaporodtak. Olyan elméletek is vannak, hogy gyerekek engedték szabadon az állatokat, ennek némileg ellentmond, hogy nem házinyulakról van szó, hanem vadnyulak rohangálnak a szigeten ezrével.