Bundabotrány - Csak felfüggesztettet kaptak

Publikálás dátuma
2016.03.30. 16:35
Fotó: Thinkstock
Kilenc vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, hatot pénzbüntetésre ítélt a labdarúgó REAC-mérkőzések fogadási csalási ügyében az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán. Keviczki István bíró az ítélethirdetés során elmondta, hogy az elsőrendű vádlott K. Zoltán és a másodrendű L. Mátyás egyaránt egy év fogházbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve. Harmadrendű vádlottként S. Balázst két év szabadságvesztés ítélték, három évre felfüggesztve.

A rákospalotai csapat volt vezetőedzőjét, a 11. rendű vádlott A. Zoltánt egy év szabadságvesztésre büntették, egy év hat hónapra felfüggesztve. Öt társához hasonlóan a korábbi válogatott labdarúgót, az NB I-ben több mint 400 alkalommal pályára lépő E. Károlyt pénzbüntetéssel sújtották.

A bíró a 13. és a 15. rendű vádlottat felmentette, az elítéltek közül azonban több esetben foglalkozástól eltiltásról és vagyonelkobzásról is rendelkezett. Az ügyész a február 19-én elmondott vádbeszédében mind a 17 vádlott kapcsán felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott.

Az ügy vádirata nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést tartalmaz. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként.

Részletes indoklásában Keviczki István kifejtette, hogy megállapítása szerint történtek eljárásjogi problémák az ügy nyomozati szakában, a kihallgatások során. A koronatanúnak tekintett H. Gábor negyedrendű vádlott - akit egy év szabadságvesztésre ítélt, két év próbaidőre felfüggesztve - régebbi vallomásait kissé zavarosnak minősítette, ám hozzátette, hogy az állításai zöme a beismerő vallomást tevő társai által elmondottakkal összhangban áll.

Mint elmondta, több más vallomást is kaotikusnak tart, de voltak ezekben egybehangzó, markáns motívumok, amelyek segítették a döntéshozatalt. A vádirat néhány pontja kapcsán több részletességet várt el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bírói pályafutása során most találkozott a legrészletesebb híváslista-elemzéssel, ezért ennek a bizonyítéknak nagy jelentőséget tulajdonított.

Elárulta, hogy bizonyos cselekményeknek nem csak az alapesetét vette figyelembe, mert ha így tesz, akkor több vádlott esetében elévült volna, amit elkövetett. A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tárgyaló másik bundaügyben április 7-ére tűzte ki az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék.

Szerző

Tiltakozás - Tavaszi szél a Radnóti utcában

Gyerekzsivaj, csivitelés, a szülők kocsival, kerékpárral vagy épp gyalog hozzák csemetéiket az újlipótvárosi Gárdonyi Géza Általános Iskolába. Megszokott kép, nincs ebben semmi különös. Vagyis mégis van. A nyolcórai becsöngetés több tucat szülőt még az iskola előtt ér és egyre többen csatlakoznak hozzájuk, idősek és fiatalok egyaránt. Feltűnik néhány esernyő is, utalva a februári eső áztatta nagy pedagógustüntetésre. Az egykori felsőoktatási államtitkár otromba megjegyezését követően a kockás ing mellett az esernyő is a közoktatás államilag irányított lerombolása ellen tiltakozók jelképévé vált. 

A szülők beszélgetéséből leszűrhető, hogy az iskola pedagógusai nem képviseltetik magukat. Egy ősz úr megjegyzi, ehhez nem tud hozzászólni, mert 50 éve koptatta itt a padot, csak az akkori tanítókat, tanárokat ismerte.

Fél kilenc tájban a tömeg már nem fér el a járdán, elfoglalja az úttest egy részét is. Az autók óvatosan hajtanák el mellettünk, csak egy luxusautó türelmetlen vezetője dudál ránk. A másik oldalon, a járdán egy magányos fiatal nő siet, hirtelen éltetni kezdi a Fideszt, de mosolyog. Szerintem ironizál és polgárt pukkaszt, de valaki megjegyzi: van annyi pénz, hogy korpás legye a haja, biztos megfizették.

Közben megérkezik a népszerű nyelvész, Kókusszal, a jól nevelt és ápolt golden retrieverrel. A környéken lakó ismert írót is felismerni vélem, de rémes arcmemóriám akár meg is csalhatott.

Az első taps akkor csattan fel, amikor egy férfi hosszú nyélre erősített esernyővel érkezik, majd megjelennek a házi készítésű táblák és néhányan nemzeti színű, illetve uniós zászlót szorongatnak a kezükben. Egy nő arról beszél, hogy a szomszédos belvárosi kerületben, a Szemere utcai iskola elől eltanácsolták a szolidaritásukat kifejezni óhajtó szülőket, rokonszenvezőket. Innen nehéz ellenőrizni az állítás valóságtartalmát. Sűrűsödik a forgalom, az összeesküvés-elméletet kedvelők kijelentik, szervezetten jönnek a gépkocsik, hogy megzavarják a polgári engedetlenséget. Néhány autós szolidaritását szaggatott dudálással jelzi, tapsorkán a jutalmuk.

Háromnegyed kilenc után nyílik az iskola kapuja, néhány pedagógus lép ki rajta és megköszönik a tömegnek a szolidaritást. Természetesen a taps most sem marad el. Az emeleti ablakokból is integetnek, kedves szavakat mondanak a lentieknek, így ők sem maradnak tetszésnyilvánítás nélkül. Egyszer csak valaki rázendít a Tavaszi szél vizet árasztra és a tömeg együtt énekli vele.

Kilenc óra. Idő van. Az emberek csendesen beszélgetnek, lassan elindul ki-ki a dolgára.

Szerző

Rendeleti kormányzás - Az MSZP felszólította Ádert

Az MSZP azt kéri Áder János köztársasági elnöktől, hogy akadályozza meg az államháztartási törvény módosításával szerintük lehetővé váló rendeleti kormányzás bevezetését Magyarországon.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, egy demokratikus jogállamban megengedhetetlen, hogy rendeleti kormányzást vezessenek be, és az Országgyűléstől "megtagadják a költségvetési törvény módosításának lehetőségét".

Az ellenzéki politikus szerint a törvénymódosítás azt jelenti, hogy a jövőben a kormány bármikor rendeletben módosíthatja a parlament által elfogadott költségvetési törvényt, kénye-kedve szerint csoportosíthat át - fedezet nélkül is - akár milliárdos összegeket.

A költségvetési bizottság elnöke emlékeztetett arra, az Országgyűlés az elmúlt öt évben 25-ször módosította a költségevetési törvényeket. Ez szerinte azt jelenti, hogy a kormány nem tudja kiszámítani azt, mit akar. De ez a szám azt is bizonyítja - folytatta -, hogy a parlament valamennyi esetben módosította a büdzsét.

Arra kérdésre, hogy mit várnak az államfőtől - normakontrollra küldje, vagy az Országgyűlésnek küldje vissza a parlament által elfogadott jogszabályt, Burány Sándor azt mondta, ezt Áder János megítélésére bízzák. Véleménye szerint a legjobb megoldás az lenne, ha az Alkotmánybírósághoz küldené a jogszabályt a köztársasági elnök.

A parlament szerdán módosította az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A törvényjavaslat indoklásában az előterjesztő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy e körben sem dönthet sem a kormány, sem a nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés költségvetési jogát és a Költségvetési Tanács ezzel összefüggő jogkörét kiüresítő intézkedésről.

Szerző