Díva, bohóc, ember és színésznő – Hernádi pont

Publikálás dátuma
2016.04.01. 07:48
Forrás: Orlai Produkcióős Iroda/Facebook
Április 8-án mutatkozik be Hernádi Judit első önálló estjével a Belvárosi Színházban.

A Hernádi pont című előadáson a művész összegyűjtötte azokat a mondatokat, amiket már elmondott, amiket neki szántak vagy szánhattak volna. Dalokat, amiket neki írtak vagy írhattak volna a szerzők. Az estet Pelsőczy Réka rendezi, a zenét pedig Heilig Gábor és zenekara szolgáltatják.

“A pályám során éreztem már korábban is néhányszor, összegyűlt annyi anyag - szövegek és dalok, köztük olyanok, amelyeket nekem írtak – amelyek azóta is, folyamatosan foglalkoztatnak. Amelyeket, úgy érzem, jó lenne elmondani, elénekelni egybegyűjtve is. Nem csak felhalmozódtak ezek a fejemben, hanem át is alakultak az idők folyamán. Nemrég volt olyan szerencsém, hogy Orlai Tibor pont arra kért, hogy állítsak össze egy önálló estet. Amikor egy ilyen felkérést meghall az ember, először nem akarja elvállalni, aztán belemegy, a végén pedig - remélhetőleg - nagyon örül, hogy belevágott. Természetesen, ha egy magamról szóló estet állítok össze, nem maradhat ki a „Sohase mondd” című dal. Nem is akarom kihagyni, hiszen szorosan hozzám tartozik ” – állítja Hernádi Judit.

Szerző

Kapcsolódó

Tele a hócipő...

Brooklyntól a Király utcáig

Publikálás dátuma
2016.04.01. 07:47
Jáger Bandi, Csejtei Ákos, Horváth Plutó József és Bíró Nóra zsidó dallamokat adnak elő FORRÁS: JAZZRAEL
Tíz éve koncertezik a Jazzrael. A zongorista-zeneszerző Jáger Bandi 2006-ban alapította meg a szefárd dallamkincset és izraeli dalokat a jazz ritmikájával, harmóniáival ötvöző zenekarát. Híres zsidó dallamok a világ körül című jubileumi koncertsorozatuk egyszerű, mégis szokatlan koncepcióra épül: négy estén át a zsidó zenekultúra legkülönbözőbb személyiségei előtt tisztelegnek – Gershwintől Szenes Ivánig, Pat Methenytől G. Dénes Györgyig. Vendégszólistájuk lesz Szőke Nikoletta, Bíró Eszter, Babos Gyula és Malek Andrea.

„2006-ig a jazz műfaján belül elsősorban latin stílusokban játszottam. A spanyol, illetve közép- és dél-amerikai dallam- és ritmusvilág ma is nagyon közel áll hozzám” – mondja Jáger András, akit a szakma és a közönség csak Bandiként ismer. „Amikor 2006-ban megalapítottam a Jazzraelt, úgy tűnhetett, hogy valami teljesen más úton indulok el, pedig valójában a szefárd zene jórészt a spanyol kultúrában és a ladino nyelvben gyökerezik, így jócskán találtam közös pontokat.” A szefárd motívumok mellé közismert izraeli dalokat társító, azokat improvizatív feldolgozásban előadó Jazzraelben kiváló jazzmuzsikusok játszanak. A Horváth Plutó József (basszusgitár) és Lakatos Pecek András (dob) alkotta ritmus-szekció bármelyik európai színpadon megállná a helyét. Bíró Nóra énekhangja és a szólistaként is ismert Lamm Dávid gitározása bensőséges, szinte kamarazenei atmoszférát teremt; ezt jól ellenpontozzák Csejtei Ákos erőteljes, lendületes szaxofonszólói. A mostani jubileumi koncertsorozat jelentős repertoárbővítést is hoz a Jazzrael életében: magyar zsidó kompozíciókkal ugyanis eddig nem foglalkoztak.

A Nemzeti Kulturális Alap, a Mazsihisz és a Mazsike támogatásával megvalósuló sorozat április 5-i nyitókoncertje (Gödör Klub) a 20. század egyik kiemelkedően jelentős zeneszerzője, a szimfonikus jazz megteremtője, a Kék rapszódia és az Egy amerikai Párizsban komponistája, George Gerswhin előtt tiszteleg. Róla ma már kevesen tudják, hogy az Egyesült Államokba néhány évvel korábban bevándorolt szentpétervári zsidó szülők gyermekeként született 1897-ben, New York egyik szegénynegyedében. A zseniális zongorista-zeneszerző eredeti neve Jacob Gershowitz volt. Gershwin dalait, a többi között szellemes musical-operája, a Porgy és Bess részleteit a Jazzrael vendégeként Szőke Nikoletta szólaltatja meg, akinek tizenegy évvel ezelőtt, a patinás Montreux-i jazz-énekverseny győzteseként indult el hazai és nemzetközi karrierje. Mára a jazz főáramlata, a maintsream mellett sokféle stílusban és műfajban aratott jelentős sikereket.

Egy héttel később, a felújítás alatt álló – s ezért ritkán látogatható – Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában folytatódik a sorozat, egy Karády Katalin emlékesttel. Az 1940-es évek ikonikus magyar színésznője, ünnepelt dívája antifasiszta meggyőződésű volt, ezért Magyarország német megszállását követően pályája ellehetetlenült. Dalait letiltották a rádióban, filmjeit levették a mozik műsoráról, majd 1944. április 18-án a Gestapo kémkedés vádjával letartóztatta, megkínozták, kis híján agyonverték. A Szálasi-rémuralom idején a Duna-parton egy egész zsidó gyerekcsoportot mentett meg a kivégzéstől, amiért 2004-ben a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz A Világ Igaza kitüntetést adományozott Karádynak. Dalait ezen a koncerten a zsidó zenekultúra iránt régóta elkötelezett Bíró Eszter énekli, aki húgával, a Jazzrael énekesnőjével duettre is készül.

Korunk talán legszélesebb körben elismert jazzgitárosáról, Pat Methenyről – Gershwinhez hasonlóan – nem az jut elsőként eszünkbe, hogy zsidó származású. Pedig Metheny őrzi és fontosnak tartja zsidó gyökereit, s ez 2013-as CD-jén (Tap: The Book of Angels, Vol. 20.) is tükröződik. Ekkor ugyanis saját zenekara, a Pat Metheny Group stílusától teljesen eltérő lemezt készített, amelyen a New York-i avantgárd zsidó jazz élő klasszikusa, John Zorn kompozícióit dolgozta fel. Április 19-én a Gödörben Pat Metheny gitárjátékát Babos Gyula eleveníti meg, aki már az 1980-as években, a Kádár-korszakra egyáltalán nem jellemző nyíltsággal beszélt arról, hogy apai ágon cigány, anyai ágon zsidó származású, s e kettős identitás az általa komponált és előadott zene szempontjából is meghatározó.

A sorozat zárókoncertjének (Rumbach zsinagóga, április 26.) látszólag nem sok köze van a jazzhez, s éppen ettől izgalmas. A Jazzrael – Malek Andrea közreműködésével – a 20. század olyan népszerű magyar zsidó zeneszerzőinek és szövegíróinak életművéből merített ihletett, mint Fényes Szabolcs, G. Dénes György (Zsüti), Gábor S. Pál, Horváth Jenő vagy a legendás Seress Rezső. Jáger Bandi szerint örökzöld dalaik meglepően könnyen, gördülékenyen ültethetők át a jazz kontextusába, s ezáltal valami teljesen új, eddig nem ismert műfajkeresztezés (a szó jó értelmében vett crossover) jött létre. A zenekarvezető először csodálkozott, de ma már teljesen érthetőnek tartja, hogy e kuriózum-értékű jazz-produkció iránt külföldről is intenzíven érdeklődnek. A sorozat befejezése után is fontosnak tartja, hogy – korábbi szefárd és izraeli repertoárjukat megtartva – újabb és újabb értékeket hozzanak felszínre a magyar zsidó zenekultúra kincsestárából. Elképzelhető, hogy következő lemezüknek is ez lesz a tematikája. Jáger Bandi szerint a magyar zsidó zeneszerzők és szövegírók több száz olyan dalt hagytak ránk, amelyek nemcsak színvonalasak, de a jazz nyelvezetével is „kompatibilisek”, ezért átdolgozhatók. Ezt a feladatot a Jazzrael most már fontos missziónak érzi.

Hobo és József Attila: 400!

Publikálás dátuma
2016.04.01. 07:46
Forrás: Hobo/Nemzeti Színház/Facebook
Hobo 400. alkalommal játssza majd április 5-én a Tudod, hogy nincs bocsánat című József Attila estjét a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében.

Az est 2013. október 31. óta szerepel a Nemzeti Színház repertoárján, azóta 35 előadáson 3500 néző nevetett, sírt és tapsolt az egyik legnagyobb magyar költő verseinek, a 70. születésnapját tavaly ünneplő művész, Hobo előadását hallgatva. 2005-ben Vidnyánszky Attila rendezésében készült el Hobo Tudod, hogy nincs bocsánat című önálló estje, melynek bemutatója az Új Színházban volt.

A Kossuth-díjas zenész-előadóművész az elmúlt 11 évben bejárta az országot és a határon túli magyarlakta vidékeket: iskolákban, művelődési házakban, fesztiválokon, egészen különleges helyeken és alkalmakon, több mint 65.000 néző-hallgató előtt szavalta-énekelte el József Attila verseit. Az előadásnak otthont adott a debreceni Csokonai Színház, a Budapesti Kamaraszínház, majd a Nemzeti Színház. József Attila a Hobo számára legfontosabb költők közül is kiemelkedik, bár Pilinszky János, Francois Villon, Faludy György, Vlagyimir Viszockij, Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály és Allen Ginsberg műveit is nagy szeretettel mondja. „József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt” – mondja Hobo, a Nemzeti Színház társulatának tagja.

Szerző