Mit egyen? - Megmondja az Okostányér

Publikálás dátuma
2016.04.14. 17:14
FOTÓ: Népszava
 Elkészítette a legújabb magyar táplálkozási ajánlást a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) - közölte a szervezet.

A közlemény szerint az Okostányér elnevezésű, egészséges felnőtteknek szóló ajánlásban egyebek mellett az áll, hogy naponta legalább egyszer kell fogyasztani teljes értékű vagy teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, négyszer zöldséget vagy gyümölcsöt és ebből legalább egyszer nyersen. Minden nap fogyasztani kell tejet és tejterméket, ez utóbbiból viszont zsírszegényt.

Az ajánlás legalább heti egyszer javasolja - igazodva a hazai szokásokhoz - a halfogyasztást, ugyanakkor a belsőségek (például a máj) fogyasztását korlátozza heti egy alkalomra.

A legfontosabb élelmiszerek esetében az adagokra, illetve az adagok egyenértékére is információt ad - tették hozzá.

A most kialakított javaslat az 1987-ben kidolgozott Táplálkozási ajánlás 12 pontját váltja fel, és a legfrissebb nemzetközi tudományos eredmények és jogszabályok mellett a hazai táplálkozási szokásokat és ízlést is figyelembe veszi - áll a közleményben.

Szerző

Túl büszkék rákszűrésre járni a férfiak

Publikálás dátuma
2016.04.12. 20:29
Fotó: Thinkstock
A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete. A lesújtó statisztikához nagyban hozzájárul, hogy a férfiak még a nőknél is kevesebb figyelmet szentelnek egészségüknek, nem járnak el rendszeres rákszűrésre, így gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl késő.  

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az 1000 lakosra jutó rosszindulatú megbetegedések száma. A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) szerint a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszköze a megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres szűrővizsgálatokkal a rosszindulatú elváltozások jelentős része megelőzhető vagy időben felismerhető, ez pedig jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét.

Míg a civil szervezetek és a média egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nőket veszélyeztető méhnyakráknak és mellráknak, addig a férfiakat érintő daganatos betegségeket tabuként kezeli a társadalom. Ez pedig emberéletekbe kerül nap, mint nap.

Azért, hogy a férfiak nagyobb arányban járjanak el szűrésre, legtöbbet a mellettük álló nők tehetnek. Riskó Ágnes pszichológus 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben. Már munkája kezdetén szembesült azzal, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a szűrésekkel és a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban. „Feltűnő, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia. Azonban az ilyen hozzáállás veszélyes és az egész család életére kihathat” - hangsúlyozza.

„Meg kell tanítani mindenkit, hogy miként védekezhet az önkárosító életmóddal szemben. Ebben főként a nőknek, anyáknak jut fontos szerep, ők hozhatnak szemléletbeli és magatartásbeli változást. A férfiak távolmaradását a szűrésektől indokolhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról, például prosztatarák, vagy vastagbélrák, ritkábban beszélnek. Az edukációnak óriási szerepe van abban, hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szűrésekre” – teszi hozzá.

Annak ellenére hanyagolják a férfiak az egészségügyi szűréseket, hogy majdnem ugyanannyira tartanak a rosszindulatú elváltozásoktól, mint a nők. Az NN Biztosító Egészségtesztje szerint a nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést.

Szerző

Riasztó! Sorra halnak meg itthon az alig ismert fertőzésben

Publikálás dátuma
2016.04.10. 14:30
Illusztráció: Thinkstock
Csaknem 20%-kal nőtt a magyar nők körében a humán papillómavírus (HPV) okozta rákos megbetegedések száma, és 8%-kal több halálos áldozatot szed évente a fertőzés, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

A férfiak esetén ennél is riasztóbb a tendencia: a vírussal kapcsolatba hozható halálesetek száma 35%-kal emelkedett az adott időszakban. Az eredmények hátterében továbbra is főként a tudatlanság áll: a lakosság ötöde még mindig nem hallott az orális és anális szex útján is fertőző HPV-ről, így az elérhető védőoltásokról sem. Pedig idén januártól Magyarországon is elérhető a legújabb, kilenckomponensű HPV-elleni vakcina, amely közel 100%-os védelmet nyújt a vírus okozta megbetegedésekkel szemben. A HPV-prevenciót segíti a megújult a hpvdoktor.hu weboldal is, amely az online tanácsadás mellett az elérhető védőoltásokról is tájékoztatást nyújt a látogatóknak.

A nők körében vezető haláloknak számító méhnyakrákért szinte teljes mértékben a HPV felel, de tízből hét esetben - a férfiakat is érintő – szájüregi és garati rákot is a vírus okozza. Szintén a HPV tehető felelőssé a jóindulatú kinövésnek számító nemi szervi szemölcsért (amellyel minden tizedik ember találkozik élete során legalább egyszer, valamint a hüvely-, a szeméremtesti és a végbélnyílás körül rákok jelentős részéért.

„A HPV okozta megbetegedések a férfiak esetén az 55-75 éves korosztályt veszélyeztetik leginkább, a nők körében viszont már fiatalkorban, a 15-25 évesek között is kiemelkedően magas a fertőzöttek száma. Később ugyan a felére csökken a HPV-fertőzés gyakorisága, de 56 éves kor felett ismét emelkedik azoknak a száma, akiknek a szervezetében kimutatható a vírus.” – hívta fel a figyelmet a nemzeti rákellenes nap alkalmából Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

A nők körében a méhnyakrák a leggyakoribb, évente közel 500 halálos áldozatot szedő HPV okozta megbetegedés, míg a férfiaknál nyelvgyöki rák alakul ki legtöbb esetben, amelyben tízből hatan életüket vesztik. Az 55-69 éves korosztályban az orrgarat rák, az idősebb férfiak körében pedig a pénisz- és a végbélnyíláskörüli rákok szerepelnek a három leggyakoribb megbetegedés között.

Az óvszerhasználat nem elég

Száraz felületeken akár három napig is életképes marad a vírus, így nem csak aktus útján, hanem apró hámsérüléseken keresztül, közös intimborotva- vagy törölközőhasználattal is fertőzhet. A HPV ráadásul évekig lappanghat tünetmentesen, ami jelentősen megnehezíti a felismerést és a megelőzést.

„Mivel a legyőzött fertőzés után nem alakul ki automatikus védettség a szervezetben, az óvszer használata pedig nem jelent teljes biztonságot, a legmegbízhatóbb védelem a két-, négy- vagy kilenckomponensű oltással érhető el. Utóbbi kettő férfiak részére is adható és a nemi szervi szemölcsökkel szemben is hatásos. Az utánkövetések alapján a védelem a 9-15 éves korosztály esetén a leghatékonyabb, de az újrafertőződés magas kockázata miatt felnőttkorban, már megkezdett szexuális élet esetén is javasolt az oltás beadatása. A legújabb, kilenckomponensű vakcina 90%-os védelmet biztosít a méhnyakrákkal szemben, a férfiakat is érintő végbélnyíláskörüli rákok esetén pedig közel teljes körű, 95%-os védelmet nyújt.” – foglalta össze az új oltás előnyeit Dr. Szőnyi György.

Szerző
Témák
HPV oltás HPV