Helikopterrel érkezett az Obama-házaspár Windsorba, II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburgh-i herceg személyesen fogadta Barack és Michelle Obamát a kastély mögötti gyepen. Az amerikai elnök a Daily Telegraph tegnapi számában közzétett cikkében azt írta, nagy-britanniai látogatásának elsődleges célja az volt, hogy személyesen köszönthesse fel a királynőt 90. születésnapja alkalmából. A windsori vizit ugyanakkor búcsúlátogatás is, a jövőre leköszönő amerikai elnök hivatalos minőségében valószínűleg utoljára vendégeskedik II. Erzsébetnél. Az amerikai elnöki párt 2011-ben hivatalos állami látogatáson fogadta a királynő, s jó kapcsolatukat az sem árnyékolta be, hogy első találkozásukkor, 2009-ben Michelle Obama a protokollt megsértve átkarolta a brit uralkodó vállát. Barack Obama a 12. amerikai elnök, akivel a királynő találkozott.

Az elnöki vizit másik, nem titkolt célja, hogy az amerikai elnök megtámogassa David Cameron brit kormányfőt a június 23-ra kiírt európai uniós referendum előtt. Obama a Telegraph-cikkben kiemelte, barátként, az amerikai-brit különleges kapcsolat szellemében nyilvánít véleményt. A briteknek, írta az amerikai elnök, büszkéknek kell lenniük arra, hogy az Európai Unió segítette az amerikaiak és a britek által is vallott értékek és gyakorlat – a demokrácia, a jogállamiság, nyitott piacok – elterjesztését az európai kontinensen és a perifériáján. „Egy erős Európa nem fenyegeti Nagy-Britannia globális vezető szerepét, hanem erősíti azt” – húzta alá Obama. Kiemelte, hogy az EU-tag Nagy-Britannia milyen fontos szerepet játszott az iráni nukleáris megállapodásban, a globális klímaegyezmény tető alá hozásában. Rámutatott, hogy a brit gazdaság számára hatalmas lehetőségeket nyitott meg az egységes piac, s reményét fejezte ki, hogy tovább növeli ezt az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP.

A Downing Street 10-ben folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten az amerikai elnök megerősítette, tárgyaltak a közelgő brit népszavazásról. Obama igen határozottan állást foglalt a brit EU-tagság mellett. Kifejtette, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy egy erős Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Obama leszögezte ugyanakkor, a döntést a brit szavazóknak maguknak kell meghozni. A brit kormányfő a sajtóértekezleten leszögezte, az EU-tagság nem veszélyezteti az amerikai brit különleges jóviszonyt. A döntés a britek szuverén döntése lesz, de meghozatala előtt érdemes hallgatni a baráti tanácsra, mondta Cameron.

A Brexit, a brit EU-kilépés hívei már Obama útja előtt kifogásolták, hogy az amerikai elnök állásfoglalásával beleavatkozik a brit belügyekbe. Boris Johnson, London polgármestere, a „Vote Leave”-kampány vezéregyénisége a The Sun számára írt cikkében ismételten kifejtette, hogy az Egyesült Államok soha nem fogadna el olyan kötöttségeket, mint amelyeket az EU-tagság ró Londonra. Johnson egy nyilatkozatával túlment a határon, megjegyezte, hogy Obama "félig kenyai" származása miatt neheztel a brit birodalomra. A SkyNews által közölt felmérés szerint a britek 60 százaléka ellenzi, 29 százaléka helyesli az amerikai elnöki „beavatkozást”.

Kevés konkrétumot említett a 2017. évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök nem kockáztatott sokat, amikor úgy fogalmazott, „a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése”. Nem volt kevésbé ködös az a megállapítása sem, amely szerint emellett „lesz lehetőség az előrelépésre” az egészségügyben és az oktatásban is. Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásával kapcsolatban: bár szerinte csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között, azt már nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket.

Míg az orvosok és ápolók béreivel kapcsolatban az tűnik ki a miniszterelnök mondataiból, hogy valójában nem távlati célok kitűzéséről, sokkal inkább a probléma elodázásáról van szó, az otthonteremtés és az adócsökkentés kérdésében értelemszerűen nem lehet ennyire rugalmas a kormány hozzáállása. A lakásépítések az egyelőre alacsony érdeklődésből fakadó bizonytalan állapotból jövőre felfutó státuszba léphetnek, ezek finanszírozását pedig várhatóan nem hagyja a levegőben lógni a kormány. A választók fülének szintén kedves áfacsökkentéstől pedig egyben a gazdaság fehéredését, így az eddig máshová folyó adóbevételek becsatornázását is reméli a kabinet.

Bár a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek érdemi ellenvetései a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával szemben, az eddig napvilágra került számok körül mégis sok a kérdőjel. A KT megalapozottnak nevezte a 2017-re tervezett 3,1 százalékos GDP-növekedést, amely mindenek előtt az uniós források – amelyeknek mértéke egyelőre bizonytalan – felhasználásának felfutásától várható. Ugyanakkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a KT tagjaként szintén megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Időknek: az uniós támogatások nagymértékű felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket – ez az összeg a hazai GDP két százalékának felel meg.

Az államháztartás hiányát illetően a tervezet 2,4 százalékos hiánycélt fogalmaz meg. Ezen a ponton több észrevételt is tett a KT. Felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos az adócsökkentéstől remélt fehéredéstől várni a remélt bevételek teljesülését.

További kritikaként megjegyezte, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturális (vagyis az egyszeri bevételeket és kiadásokat is tartalmazó) egyenleg megfelelő értékelhetőségére. Arról a strukturális egyenlegről van szó, amely a hivatkozási alapját jelentette a kormány több hónapja hallható „nullszaldós költségvetés”-mantrájának. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy erről a kabinet végleg lemondott.

A további kitűzött célok között szerepel a GDP arányos államadósság 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökkentése. Ez különösen akkor ütközhet akadályba, ha a magyar hatóság alulmarad az Eurostattal az Eximbank ügyében folytatott vitában, amelynek középpontjában az áll, hogy az Eximbankot az államháztartáson belül, avagy azon kívül kell-e elszámolni, előbbi esetben ugyanis jelentősen megnőhet az államadósság állománya, amivel máris megnőne a jövő évi hiány viszonyítási alapja.

Domokos László a tervezet erényeként nevezte meg, hogy három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Az ÁSZ elnöke szerint ez egy komoly lépés az átláthatóság javítása felé, s így a kormány nem „nyújtózkodik majd tovább, mint ameddig a takarója ér.” Eközben persze ott van az érem másik oldala: a költségvetés három részre bontásával jól kommunikálható, hogy az állam képes tartani a költségvetési fegyelmet.

Kevés konkrétumot említett a 2017. évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök nem kockáztatott sokat, amikor úgy fogalmazott, „a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése”. Nem volt kevésbé ködös az a megállapítása sem, amely szerint emellett „lesz lehetőség az előrelépésre” az egészségügyben és az oktatásban is. Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásával kapcsolatban: bár szerinte csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között, azt már nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket.

Míg az orvosok és ápolók béreivel kapcsolatban az tűnik ki a miniszterelnök mondataiból, hogy valójában nem távlati célok kitűzéséről, sokkal inkább a probléma elodázásáról van szó, az otthonteremtés és az adócsökkentés kérdésében értelemszerűen nem lehet ennyire rugalmas a kormány hozzáállása. A lakásépítések az egyelőre alacsony érdeklődésből fakadó bizonytalan állapotból jövőre felfutó státuszba léphetnek, ezek finanszírozását pedig várhatóan nem hagyja a levegőben lógni a kormány. A választók fülének szintén kedves áfacsökkentéstől pedig egyben a gazdaság fehéredését, így az eddig máshová folyó adóbevételek becsatornázását is reméli a kabinet.

Bár a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek érdemi ellenvetései a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával szemben, az eddig napvilágra került számok körül mégis sok a kérdőjel. A KT megalapozottnak nevezte a 2017-re tervezett 3,1 százalékos GDP-növekedést, amely mindenek előtt az uniós források – amelyeknek mértéke egyelőre bizonytalan – felhasználásának felfutásától várható. Ugyanakkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a KT tagjaként szintén megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Időknek: az uniós támogatások nagymértékű felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket – ez az összeg a hazai GDP két százalékának felel meg.

Az államháztartás hiányát illetően a tervezet 2,4 százalékos hiánycélt fogalmaz meg. Ezen a ponton több észrevételt is tett a KT. Felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos az adócsökkentéstől remélt fehéredéstől várni a remélt bevételek teljesülését.

További kritikaként megjegyezte, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturális (vagyis az egyszeri bevételeket és kiadásokat is tartalmazó) egyenleg megfelelő értékelhetőségére. Arról a strukturális egyenlegről van szó, amely a hivatkozási alapját jelentette a kormány több hónapja hallható „nullszaldós költségvetés”-mantrájának. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy erről a kabinet végleg lemondott.

A további kitűzött célok között szerepel a GDP arányos államadósság 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökkentése. Ez különösen akkor ütközhet akadályba, ha a magyar hatóság alulmarad az Eurostattal az Eximbank ügyében folytatott vitában, amelynek középpontjában az áll, hogy az Eximbankot az államháztartáson belül, avagy azon kívül kell-e elszámolni, előbbi esetben ugyanis jelentősen megnőhet az államadósság állománya, amivel máris megnőne a jövő évi hiány viszonyítási alapja.

Domokos László a tervezet erényeként nevezte meg, hogy három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Az ÁSZ elnöke szerint ez egy komoly lépés az átláthatóság javítása felé, s így a kormány nem „nyújtózkodik majd tovább, mint ameddig a takarója ér.” Eközben persze ott van az érem másik oldala: a költségvetés három részre bontásával jól kommunikálható, hogy az állam képes tartani a költségvetési fegyelmet.