Előfizetés

Obama a Brexit ellen

E.É.
Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:33
II. Erzsébet és Fülöp herceg a windsori kastélyban fogadta az amerikai elnöki párt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN STILLWELL
Az EU-tagság nem csökkenti, hanem felnagyítja Nagy-Britannia befolyását a világban – hangsúlyozta Londonban, David Cameron brit kormányfővel folytatott tárgyalásait követően Barack Obama. Az amerikai elnök és felesége pénteken felköszöntötte a 90 éves II. Erzsébetet Windsorban.

Helikopterrel érkezett az Obama-házaspár Windsorba, II. Erzsébet és férje, Fülöp edinburgh-i herceg személyesen fogadta Barack és Michelle Obamát a kastély mögötti gyepen. Az amerikai elnök a Daily Telegraph tegnapi számában közzétett cikkében azt írta, nagy-britanniai látogatásának elsődleges célja az volt, hogy személyesen köszönthesse fel a királynőt 90. születésnapja alkalmából. A windsori vizit ugyanakkor búcsúlátogatás is, a jövőre leköszönő amerikai elnök hivatalos minőségében valószínűleg utoljára vendégeskedik II. Erzsébetnél. Az amerikai elnöki párt 2011-ben hivatalos állami látogatáson fogadta a királynő, s jó kapcsolatukat az sem árnyékolta be, hogy első találkozásukkor, 2009-ben Michelle Obama a protokollt megsértve átkarolta a brit uralkodó vállát. Barack Obama a 12. amerikai elnök, akivel a királynő találkozott.

Az elnöki vizit másik, nem titkolt célja, hogy az amerikai elnök megtámogassa David Cameron brit kormányfőt a június 23-ra kiírt európai uniós referendum előtt. Obama a Telegraph-cikkben kiemelte, barátként, az amerikai-brit különleges kapcsolat szellemében nyilvánít véleményt. A briteknek, írta az amerikai elnök, büszkéknek kell lenniük arra, hogy az Európai Unió segítette az amerikaiak és a britek által is vallott értékek és gyakorlat – a demokrácia, a jogállamiság, nyitott piacok – elterjesztését az európai kontinensen és a perifériáján. „Egy erős Európa nem fenyegeti Nagy-Britannia globális vezető szerepét, hanem erősíti azt” – húzta alá Obama. Kiemelte, hogy az EU-tag Nagy-Britannia milyen fontos szerepet játszott az iráni nukleáris megállapodásban, a globális klímaegyezmény tető alá hozásában. Rámutatott, hogy a brit gazdaság számára hatalmas lehetőségeket nyitott meg az egységes piac, s reményét fejezte ki, hogy tovább növeli ezt az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezmény, a TTIP.

A Downing Street 10-ben folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten az amerikai elnök megerősítette, tárgyaltak a közelgő brit népszavazásról. Obama igen határozottan állást foglalt a brit EU-tagság mellett. Kifejtette, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy egy erős Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak. Obama leszögezte ugyanakkor, a döntést a brit szavazóknak maguknak kell meghozni. A brit kormányfő a sajtóértekezleten leszögezte, az EU-tagság nem veszélyezteti az amerikai brit különleges jóviszonyt. A döntés a britek szuverén döntése lesz, de meghozatala előtt érdemes hallgatni a baráti tanácsra, mondta Cameron.

A Brexit, a brit EU-kilépés hívei már Obama útja előtt kifogásolták, hogy az amerikai elnök állásfoglalásával beleavatkozik a brit belügyekbe. Boris Johnson, London polgármestere, a „Vote Leave”-kampány vezéregyénisége a The Sun számára írt cikkében ismételten kifejtette, hogy az Egyesült Államok soha nem fogadna el olyan kötöttségeket, mint amelyeket az EU-tagság ró Londonra. Johnson egy nyilatkozatával túlment a határon, megjegyezte, hogy Obama "félig kenyai" származása miatt neheztel a brit birodalomra. A SkyNews által közölt felmérés szerint a britek 60 százaléka ellenzi, 29 százaléka helyesli az amerikai elnöki „beavatkozást”.

Informális csúcs Hannoverben
Nagy-Britannából az amerikai elnök Németországba utazik tovább. Noha Obama eredeti programjában nem szerepelt, hétfőn Hannoverben, a Herrenhausen-kastélyban Angela Merkel és Barack Obama kétoldalú megbeszélései mellett informális minicsúcsot tartanak. David Cameron, Francois Hollande francia, Matteo Renzi olasz kormányfő is részt vesz az egyeztetésen, amelyen az Iszlám Állam elleni fellépést, a menekültkérdést és az orosz-ukrán helyzetet is áttekintik.



Ígéretekkel teli büdzsé

Bogatin Bence írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:20
Domokos László szerint nem nyújtózkodhat majd tovább a kormány, mint ameddig a takarója ér FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Orbán Viktor ismét csak ígért, konkrétumot azonban keveset árult el a készülő büdzséről. A Költségvetési Tanács rendben találta a 2017-es költségvetést, igaz, a viszonyítási alapot jelentő 2016-os évnek még csak az első negyedévén vagyunk túl.

Kevés konkrétumot említett a 2017. évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök nem kockáztatott sokat, amikor úgy fogalmazott, „a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése”. Nem volt kevésbé ködös az a megállapítása sem, amely szerint emellett „lesz lehetőség az előrelépésre” az egészségügyben és az oktatásban is. Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásával kapcsolatban: bár szerinte csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között, azt már nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket.

Míg az orvosok és ápolók béreivel kapcsolatban az tűnik ki a miniszterelnök mondataiból, hogy valójában nem távlati célok kitűzéséről, sokkal inkább a probléma elodázásáról van szó, az otthonteremtés és az adócsökkentés kérdésében értelemszerűen nem lehet ennyire rugalmas a kormány hozzáállása. A lakásépítések az egyelőre alacsony érdeklődésből fakadó bizonytalan állapotból jövőre felfutó státuszba léphetnek, ezek finanszírozását pedig várhatóan nem hagyja a levegőben lógni a kormány. A választók fülének szintén kedves áfacsökkentéstől pedig egyben a gazdaság fehéredését, így az eddig máshová folyó adóbevételek becsatornázását is reméli a kabinet.

Bár a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek érdemi ellenvetései a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával szemben, az eddig napvilágra került számok körül mégis sok a kérdőjel. A KT megalapozottnak nevezte a 2017-re tervezett 3,1 százalékos GDP-növekedést, amely mindenek előtt az uniós források – amelyeknek mértéke egyelőre bizonytalan – felhasználásának felfutásától várható. Ugyanakkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a KT tagjaként szintén megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Időknek: az uniós támogatások nagymértékű felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket – ez az összeg a hazai GDP két százalékának felel meg.

Az államháztartás hiányát illetően a tervezet 2,4 százalékos hiánycélt fogalmaz meg. Ezen a ponton több észrevételt is tett a KT. Felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos az adócsökkentéstől remélt fehéredéstől várni a remélt bevételek teljesülését.

További kritikaként megjegyezte, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturális (vagyis az egyszeri bevételeket és kiadásokat is tartalmazó) egyenleg megfelelő értékelhetőségére. Arról a strukturális egyenlegről van szó, amely a hivatkozási alapját jelentette a kormány több hónapja hallható „nullszaldós költségvetés”-mantrájának. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy erről a kabinet végleg lemondott.

A további kitűzött célok között szerepel a GDP arányos államadósság 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökkentése. Ez különösen akkor ütközhet akadályba, ha a magyar hatóság alulmarad az Eurostattal az Eximbank ügyében folytatott vitában, amelynek középpontjában az áll, hogy az Eximbankot az államháztartáson belül, avagy azon kívül kell-e elszámolni, előbbi esetben ugyanis jelentősen megnőhet az államadósság állománya, amivel máris megnőne a jövő évi hiány viszonyítási alapja.

Domokos László a tervezet erényeként nevezte meg, hogy három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Az ÁSZ elnöke szerint ez egy komoly lépés az átláthatóság javítása felé, s így a kormány nem „nyújtózkodik majd tovább, mint ameddig a takarója ér.” Eközben persze ott van az érem másik oldala: a költségvetés három részre bontásával jól kommunikálható, hogy az állam képes tartani a költségvetési fegyelmet.

Ígéretekkel teli büdzsé

Bogatin Bence írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.04.23. 07:20
Domokos László szerint nem nyújtózkodhat majd tovább a kormány, mint ameddig a takarója ér FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Orbán Viktor ismét csak ígért, konkrétumot azonban keveset árult el a készülő büdzséről. A Költségvetési Tanács rendben találta a 2017-es költségvetést, igaz, a viszonyítási alapot jelentő 2016-os évnek még csak az első negyedévén vagyunk túl.

Kevés konkrétumot említett a 2017. évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban. A miniszterelnök nem kockáztatott sokat, amikor úgy fogalmazott, „a jövő évi büdzsé az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése”. Nem volt kevésbé ködös az a megállapítása sem, amely szerint emellett „lesz lehetőség az előrelépésre” az egészségügyben és az oktatásban is. Hasonlóan óvatosan nyilatkozott az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatásával kapcsolatban: bár szerinte csökkenteni kell a különbséget a nyugati és a magyarországi orvosbérek között, azt már nem merné állítani, hogy a következő egy-két évben sikerülhet utolérni a nyugati béreket.

Míg az orvosok és ápolók béreivel kapcsolatban az tűnik ki a miniszterelnök mondataiból, hogy valójában nem távlati célok kitűzéséről, sokkal inkább a probléma elodázásáról van szó, az otthonteremtés és az adócsökkentés kérdésében értelemszerűen nem lehet ennyire rugalmas a kormány hozzáállása. A lakásépítések az egyelőre alacsony érdeklődésből fakadó bizonytalan állapotból jövőre felfutó státuszba léphetnek, ezek finanszírozását pedig várhatóan nem hagyja a levegőben lógni a kormány. A választók fülének szintén kedves áfacsökkentéstől pedig egyben a gazdaság fehéredését, így az eddig máshová folyó adóbevételek becsatornázását is reméli a kabinet.

Bár a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek érdemi ellenvetései a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével és végrehajthatóságával szemben, az eddig napvilágra került számok körül mégis sok a kérdőjel. A KT megalapozottnak nevezte a 2017-re tervezett 3,1 százalékos GDP-növekedést, amely mindenek előtt az uniós források – amelyeknek mértéke egyelőre bizonytalan – felhasználásának felfutásától várható. Ugyanakkor Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki a KT tagjaként szintén megkapta véleményezésre a jövő évi büdzsét, ezzel kapcsolatban azt mondta a Magyar Időknek: az uniós támogatások nagymértékű felhasználására csak akkor nyílik lehetőség, ha magyar forrásból közel hétszázmilliárd forinttal kiegészítjük az uniótól érkező összegeket – ez az összeg a hazai GDP két százalékának felel meg.

Az államháztartás hiányát illetően a tervezet 2,4 százalékos hiánycélt fogalmaz meg. Ezen a ponton több észrevételt is tett a KT. Felhívta a figyelmet arra, hogy kockázatos az adócsökkentéstől remélt fehéredéstől várni a remélt bevételek teljesülését.

További kritikaként megjegyezte, hogy a tervezet nem tartalmaz kielégítő információt a strukturális (vagyis az egyszeri bevételeket és kiadásokat is tartalmazó) egyenleg megfelelő értékelhetőségére. Arról a strukturális egyenlegről van szó, amely a hivatkozási alapját jelentette a kormány több hónapja hallható „nullszaldós költségvetés”-mantrájának. A mostani számok arról tanúskodnak, hogy erről a kabinet végleg lemondott.

A további kitűzött célok között szerepel a GDP arányos államadósság 73,5 százalékról 71,9 százalékra csökkentése. Ez különösen akkor ütközhet akadályba, ha a magyar hatóság alulmarad az Eurostattal az Eximbank ügyében folytatott vitában, amelynek középpontjában az áll, hogy az Eximbankot az államháztartáson belül, avagy azon kívül kell-e elszámolni, előbbi esetben ugyanis jelentősen megnőhet az államadósság állománya, amivel máris megnőne a jövő évi hiány viszonyítási alapja.

Domokos László a tervezet erényeként nevezte meg, hogy három csoportba osztották a bevételeket és a kiadásokat. Az elsőben az állam működésének összegei szerepelnek, a másodikban a fejlesztéssel kapcsolatos különféle tételek találhatók meg, a harmadikban pedig az uniós pénzek kaptak helyet. Az ÁSZ elnöke szerint ez egy komoly lépés az átláthatóság javítása felé, s így a kormány nem „nyújtózkodik majd tovább, mint ameddig a takarója ér.” Eközben persze ott van az érem másik oldala: a költségvetés három részre bontásával jól kommunikálható, hogy az állam képes tartani a költségvetési fegyelmet.