Büntetéssel védik meg Matolcsyt?

Határozatlan időre kitiltották a nol.hu, a hvg.hu, a 24.hu és az Index tudósítóit az Országházból, miután hétfő délután megpróbálták nyilatkozatra bírni Orbán Viktor miniszterelnököt és Kövér László házelnököt az MNB-botránnyal kapcsolatban. A kitiltást Kövér azzal indokolta, hogy az újságírók olyan helyen forgattak, ahol nem lett volna szabad. A házelnököt, a Fideszt, vagy a kormányt - sőt, az illetékes és érintett - legfőbb ügyészt nem véletlenül zavarhatják a kérdések.

Miután néhány újságíró a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak költekezéseivel kapcsolatban próbált meg kérdéseket feltenni többek között Kövér László házelnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek a parlamentben, az Országgyűlés sajtófőnöke, Szilágyi Zoltán levelet írt az érintett szerkesztőségeknek, amelyben arról tájékoztatott: Kövér szerint megsértették a 9/2013-as számú házelnöki rendelkezést, amelyben azt szabályozták, hogy hol lehet forgatni. A hvg.hu kedd reggel kapott értesítést arról, hogy Fekete Norbertet, a lap riporterét határozatlan időre kitiltják a parlamentből, de így járt az Index két munkatársa, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc, a Népszabadság Online videósai, Kovács Klára és Mándli Iván, és a 24.hu tudósítója is.

A nol.hu hétfői videóján egyébként már lehetett látni, hogy Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivő azt mondja, következményei lesznek annak, hogy ott forgattak, ahol az Országgyűlés rendje szerint nem lehet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az Országgyűlés elnöke. A civil jogvédő szervezet jogsegélyt ajánlott az érintett újságíróknak: "az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk, mert alkotmányellenes és súlyosan korlátozza a szólásszabadságot az a házelnöki rendelkezés, amelyen a kitiltások alapulnak". A házelnök döntése a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) szerint is sérti a sajtószabadságot, a szervezet felszólította Kövért, haladéktalanul vonja vissza a kitiltásokat. A Népszava szerkesztősége szolidaritását fejezi ki a kitiltott kollégáinkkal, és felháborítónak tartja a nyilvánosság semmibevételét.

Az MNB alapítványainak milliárdos pénzszórása ügyében nagyon sok a kérdés. Csak az egyik ezek közül, hogy összeférhető-e egyáltalán az, hogy Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a felesége a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) igazgatója is, miközben férje érdekeltségei milliárdos támogatásokban részesülnek. A Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás tulajdonában lévő BanKonzulttól is rendelt tanulmányt a PADA, amelynek igazgatója Szemerey Gabriella. Az ő neve már korábban is felbukkant iratokban, de nem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen rokoni viszonyban van Szemereyvel, a hvg.hu azonban most úgy értesült, hogy a felesége. A PADA - a többi alapítványhoz hasonlóan - valamivel több mint 71 milliós támogatást adott a vs.hu kiadójának, a New Wave Productionnek, amely szintén Szemerey Tamás nevéhez kötődik.

A New Wave egy hétfői közleményben azt állította, Szemerey nem a tulajdonosa, a cink.hu ugyanakkor korábban felfedezett egy kapcsolatot: még 2013-ban írt arról, hogy a portált kiadó New Wave Production tulajdonosa, a Csehországban bejegyzett Bawaco nevű cég mögött Szemerey állhat, ugyanis a Bawaco egyik tulajdonosa egy Ján Nagy nevű szlovákiai magyar üzletember, aki több szlovákiai és cseh cégben üzlettársa, illetve alkalmazottja Szemereyéknek. Annak idején a cink.hu meg is kereste Szemereyt és a másik tulajdonost és egyben ügyvezetőt, Száraz Istvánt, de nem reagáltak. A Kreatív is rákérdezett a tulajdonost érintő pletykákra Száraznál és a vs.hu első főszerkesztőjénél, Kerényi Györgynél, de nem erősítették azt meg, és nem is cáfolták. Miután pénteken kiderült, hogy a VS.hu-t kiadó cég több száz milliót kapott az MNB-alapítványoktól, több újságíró, szerkesztő és a főszerkesztő is felállt, a New Wave pedig csak ezt követően adott ki közleményt, mely szerint nincs közük Szemereyhez.

Címlapon a vs.hu

Címlapon foglalkozott a MNB-alapítványok körül kirobbant botránnyal és a vs.hu-nál felmondott tucatnyi újságíró történetével a Financial Times (FT). A gazdasági lap Kósa Andrást - a felmondott újságírók egyikét - idézte, aki a botrányról úgy nyilatkozott: nem szóltak bele ugyan a szerkesztőség életébe, a napvilágra került hírek azonban súlyosan ártottak a portál megítélésének.

"Az összeg meglepően nagy és súlyos etikai kérdéseket vet fel, mivel elnyeréséért nem folyt nyilvános verseny" - mondta Kósa. A cikk emlékeztetett, hogy a vs.hu-tól az alapítvány anyagi támogatása miatt tucatnyian álltak fel, többek között a portál főszerkesztője, Lebhardt Olivér is.

Nem ez azonban az egyetlen tisztázandó ügy az MNB mintegy 260 milliárd forintból létrehozott, öt alapítványának milliárdos pénzszórása körül, amelyre múlt pénteken irányult ismét figyelem, miután az alapítványok több bírósági ítélet nyomán kénytelen voltak nyilvánosságra hozni költéseiket. Az MSZP tegnap hatpontos intézkedéscsomag végrehajtását javasolta az ügyben - közölte a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese. Tóth Bertalan kifejtette: kezdeményezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ne csak az alapítványok, hanem az azok által alapított gazdasági társaságok gazdálkodását is ellenőrizze. Országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be, hogy az ÁSZ kezdje meg a vizsgálatot. Az ellenzéki politikus javasolta az Országgyűlés költségvetési bizottságának vizsgálatát is a tiltott monetáris finanszírozás miatt, valamint indítványozta, hogy az ügyészség és a közbeszerzési döntőbizottság is vizsgálja meg az alapítványok működését.

A GDP 0,7-0,8 százalékának megfelelő mértékben finanszírozták ugyanis a magyar államot az alapítványok az állampapír-vásárlásaikkal, ami az MSZP szerint az uniós alapszerződésen túl a hazai, nemzeti bankról szóló törvényt is sérti. Tóth javaslatot tett parlamenti vizsgálóbizottság létrehozására is, és felszólította a jegybanki alapítványokat, hogy az összes általa kért adatot adják ki. Továbbá Polt Péter legfőbb ügyésszel kivizsgáltatná azt is, hogyan volt lehetséges, hogy az MNB alapítványai nem végeztek közbeszerzéseket, holott közpénzből százmilliókért adtak megbízásokat.

Ötrendbeli törvénysértéssel vádolta meg Facebook-oldalán Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, MoMa elnöke is a jegybankot, s mulasztással azokat, akiknek dolguk lett volna felszólalni az MNB törvénysértő működése ellen.

Átment a módosított jegybanktörvény

Az Országgyűlés elfogadta az MNB-törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizze az MNB által alapított alapítványok gazdálkodását. A szervezet közölte is: megkezdte a jegybanki alapítványok gazdálkodásának szabályszerűségi ellenőrzésének előkészítését.

Az Alkotmánybíróság által elmeszelt módosítás "javítása" után a jövőben a jegybank által alapított gazdasági társaságoknak csak azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.

A másodszor elfogadott szabályozás értelmében a jegybanki alapítványok adatkiadásának korlátozása kikerült a jogszabályból, a változtatás ugyanakkor a folyamatban lévő ügyeknél nem kell alkalmazni. Ráadásul az a törvénymódosítás része maradt, hogy az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik.