Lázár nagyot lódított a pályázati költségekről

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:22
Fotó: Molnár Ádám
Nem sikerült megfejteniük az uniós pénzek felhasználásában jártas szakembereknek, honnan is vehette a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői politikai vitanapon a parlamentben, hogy a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus 2010 előtti részében az elszámolható költségek egyes pályázatoknál akár 45 százalékot is elérhettek. Az EU-keretből ez akár 1500 milliárd forintot is kitehetett, amit ráadásul a korrupcióval és a bűnözéssel azonosított Lázár János. Hozzátette azt is, hogy az új ciklusban legfeljebb 12,5 százalék lehet az uniós pénzek terhére elszámolható közvetlen és közvetett költségek összessége egy adott projektben.

A vitanapon próbáltak a fideszes képviselők egy olyan összehasonlítást tálalni, hogy 2010 előtt minden rossz volt, 2010 után minden jó lett, elsősorban amiatt mert hoztak döntéseket - értékelte a a miniszteri expozét Varju László a Demokratikus Koalíció alelnöke, aki korábban a fejlesztési pénzek felelőse is volt. Ezzel a felelősségüket igyekeztek eltakarni - tette hozzá. A kormánypártok kénytelenek bevallani, hogy az Új Magyarország Terv tervezési szakaszában eldöntötteket – amiben még ellenzéki pártként a Fidesz is részt vett –, nagyobbrészt nekik kellett megvalósítaniuk.

Nagyobb az előző kormányoknak a felelőssége mint tervezőknek, a kivitelezésben viszont nagyobb a felelőssége a Fidesz kormánynak. A két időszak összehasonlításához érdemes idézni Dirk Ahner korábbi uniós biztost, aki írásba adta, hogy az Európai Bizottság a 2010 előtti időszakkal rendkívül elégedett volt, míg azt követően az uniós csalás elleni hivatala (Olaf) vizsgálatok sorát indította, arról nem is beszélve, hogy a 15 operatív programból öt év alatt 10-et felfüggesztett az Európai Bizottság a különböző szabálytalanságok miatt, az egészségügyi fejlesztéseket is finanszírozó TIOP még most is zárolva van.

Az pedig, hogy 45 százalékot kellett volna arra költeni, hogy a pályázati pénzeket egyáltalán le lehessen hívni, az mérhetetlen nagy hazugság - állítja Varju. Lázár nem részletezte, de a pályázatírók díja, a menedzsmentköltség valamint az építőmérnökök tervezési díjából összetevődő költség töredéke a 45 százaléknak.

Másfél-két éve hallgatjuk a pályázatíróknak is címzett mondatokat, azokat a politikai kommunikáció részének tekintjük - sommázta véleményét a lázári megnyilatkozásról Essősy Zsombor, a MAPI vezérigazgatója. A gazdasági szférában normál esetben az uniós pályázathoz köthetően 45 százalékos volumenű költség nem keletkezhetett, az legfeljebb 4 és 7 százalék közé tehető, az építési munkák tervezési díjával sem emelkedhetett 10-12 százalék fölé - tette hozzá. Az önkormányzati és az állami szférában más lehet a helyzet. Az esetleges kijáró emberek díját nem ismerni, illetve nem tudni, hogy az állami intézményi, önkormányzati projektbe milyen szolgáltatásokat számoltak még el. A hírekben is gyakran megjelenő, a projekthez csapott tanulmányírások jelentősen emelhetik a költségeket. Ehhez azonban semmi köze a pályázatíróknak, illetve a projekt előkészítésben közreműködőknek - állította Essősy.

Szerző

Becsomagolt adóemelés

Publikálás dátuma
2016.05.04. 07:20
A független közgazdászok kritizálták a jövő évi költségvetés tervezetét FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A középosztályt támogatja a 2017-es költségvetés, a szegényeknek, de a legtöbb családnak nem ad semmit, vagy csak nagyon keveset. Az országgyűlés költségvetési bizottsága által meghívott közgazdászok többsége a büdzsé mellett a jegybank alapítványi költéseit is kritizálta.

Nagyon távol van a 2017-es költségvetés a valóságos folyamtoktól és az átláthatósága még a korábbiaknál is rosszabb - vélte Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa szerint korábban még lehetett találkozni a költségvetésekben várható tényleges folyamatok elemzésével, a jövő éviben viszont ennek nyomát sem találni. A gazdaságkutató szerint teljesen formálissá vált a költségvetési parlamenti vitája.

A jövő évi számokból látható, hogy hátrányba kerül a szociális ellátó rendszer, a család, illetve a gyermektámogatások. Ez a költségvetés talányos, de annyi kiolvasható belőle, hogy nem az adócsökkentések költségvetése - összegezte a gazdaságkutató.

A konvergencia program középtávú makrogazdasági előrejelzései túlságosan optimisták, nem reálisak - állította Oblath Gábor. az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központ tudományos főmunkatársa. Azt pedig komolytalannak nevezte a szakértő, hogy a kormány szerint 2020-ig már évi 4 százalékkal csökkentik az államadósságot, miközben minden elemzés inkább 1 százalék alatti mérséklődéssel számol.

A kutató közölte, ha a kormány komolyan gondolta volna az államadósság elleni harcot, akkor nem engedte volna a jegybanknak, hogy alapítványain keresztül 250-260 milliárd forintot államkötvényekbe fektessen, mert azt az összeget az utolsó fillérig az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Oblath Gábor megjegyezte, hogy a kabinet elképzelésével ellentétben nem az adópolitika milyensége a versenyképesség legfontosabb eleme, hanem az intézményrendszer állapota. Az pedig a jogbiztonságot, a tulajdon védelmét, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát tekintve lényegesen rosszabbak az átlagosnál.

A kormány lemond a nullás költségvetési hiányról, de a helyette bevezetett háromosztatú költségvetést, amit közgazdaságilag nehezen értelmezhetőnek nevezett Ádám Zoltán. A Kopint-Tárki ügyvezető igazgatója nem tartotta reálisnak a jövőre betervezett 9 százalékos beruházás növekedést sem. Úgy vélte, a lakástámogatási rendszer is a középosztálynak előnyös, holott a szelektív programok helyett a leszakadó rétegeket kellene támogatni szociálpolitikai eszközökkel.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője elmondta: a költségvetés több tételének - elsősorban a társasági adónak és az általános forgalmi adónak - a megalapozottsága kérdéses, ezért nem tekinthető biztonságosnak a büdzsében kitűzött egyenlegcél megvalósulása. "Ahhoz, hogy a magyar gazdaság belső növekedési motorja beinduljon, nem arra van szükség, hogy a magánszektort még az eddigieknél is jobban "rászoktassuk" az uniós forrásokra, amelyek mostanra a gazdasági növekedésünk gyakorlatilag egyetlen hajtóerejévé váltak" - mutatott rá a gazdaságkutató.

A Századvég vezető közgazdásza, György László hangsúlyozta, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő és hatodik éve 3 százalék alatt tartja a kormány a hiányt. A többséggel szemben úgy vélte, a költségvetés kiszámítható, átlátható és megfelel az óvatosság elvének. A jegybanki botránnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy az MNB-nek kiváló a társadalmi felelősségvállalási stratégiája. Van egy sokat vitatott alaptörvényünk, s bizonyos tekintetben elmondhatjuk, hogy jogállamban élünk - mondta György László, s szavait élénk derültség fogadta a teremben. Arra gondolt, hogy végül kiderült, az alapítványi pénz közpénz.

Elismeréssel szólt a kormány fegyelmezett hiánypolitikájáról Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, bár azt is hozzátette, hogy ezt vitatott, sok rossz eszközökkel érte el. A jegybanki alapítványokról szólva Vértes András kifejtette, a szakmai mellett van egy erkölcsi ága is az ügynek. Azt gondolom, még szakmailag tisztességesen sem szabad lopni, s ha ez nem tiltott finanszírozás, akkor sincs mód arra, hogy sok százmillió forint családi, üzleti kapcsolatokhoz kerüljön ilyen mértékben és mennyiségben, ez nonszensz - fogalmazott, majd közölte, a nemzeti bank elnökének le kell mondania.

Adóemelés is van a csomagban

Jókora adócsomagot jelentett be Tállai András adóügyekért felelős államtitkár tegnap. Meglepetést keltett a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat, amely a jövőben a Brent típusú olaj hordónkénti árához kötné az üzemanyag jövedéki adójának mértékét. Ha 40, illetve a másik variációban 50 dollár alá kerülne az olaj hordónkénti ára, a gázolaj esetében 10, a benzin esetében pedig 5 forinttal emelkedne a jövedéki adó. Jelenleg 45 dollár körül van az olaj hordónkénti ára. Az emelés a költségvetésnek - ha egész évben szednék - mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene.

A dohány jövedéki adója az uniós előírások miatt fog emelkedni, 2017 végére 29 százalékra.

A baromfihús áfakulcsát 5 százalékra csökkentik, az éttermi szolgáltatásoké 2017-től 18, majd 2018-tól 5 százalékra mérséklődik, beleértve a helyben készített alkoholmentes italokat is. A friss tej és a tojás áfáját is 5 százalékra mérséklik jövőre. Az internetszolgáltatások áfáját 18 százalékra vágják vissza.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye az szja törvény módosításával 5 ezer forinttal, 30 ezerre emelkedik, ez 350 ezer családot érint. A két gyermeket nevelőknél évente 80-85 ezer forintot hagy az állam az áfacsökkentés és az szja kedvezmények növelése révén, egy nyugdíjas házaspárnál pedig ez 15-20 ezer forintot jelent - állította Tállai.

A társasági adó terén megszűnik a kis és közepes vállalkozások (kkv) beruházási adókedvezményének korlátja, ami 30 millió forint volt.

A munkába járás adómentes költségtérítésének határa jövőre a kilométerenkénti 9 forintról 15 forintra emelkedik. A lakhatási támogatás 60 kilométeres térségben adómentessé válik.

A javaslat megteremti az online számlázási rendszer kiterjesztésének, és a kezelő személyzet nélküli italautomaták bekötésének feltételeit a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), valamint több, a gazdaság fehéredését célzó intézkedést is tartalmaz.

Szerző

Így lehet vége az Ubernek

Publikálás dátuma
2016.05.03. 20:54
Fotó: Népszava
A kormány kedden benyújtotta a parlamentnek az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot, amelyet tárgysorozatba vett az Országgyűlés.

Kiss Anita, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke elmondta: a kormány által a múlt héten megtárgyalt szigorító intézkedések változatlan formában kerültek bele a törvényjavaslatba. Hozzátette: az Országgyűlés még a tavaszi időszakban, azaz június 13-áig szavaz a javaslatról, amely a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba, azaz várhatóan még a nyár folyamán. 

A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi vagy taxi jellegű diszpécserszolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést - tartalmazza a jogszabálytervezet indoklása. Ennek megfelelően az illetékes kormányhivatal elrendelheti a jogellenes szolgáltatás végzéséhez hozzáférést biztosító vagy a szolgáltatást közvetlenül népszerűsítő honlap blokkolását 365 napra.

A internetes elérhetőség blokkolásának végrehajtásáról - a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-honlapok esetében kialakított megoldást alkalmazva - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gondoskodna.

A javaslat szerint az engedély nélkül végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a járművezetőt 9 büntetőponttal, majd ismételt szabályszegés esetén újabb 9 hibaponttal büntetik, az így összegyűlt 18 pontnál a vezetői jogosítványt hat hónapra visszavonják. A járművet első alkalommal fél évre, ismételt szabályszegés esetén pedig három évre kivonhatják a forgalomból.

Szerző