A négy évszak újratöltve

Publikálás dátuma
2016.05.07 07:45
Roby Lakatos utolérhetetlenül kombinálja a csárdást, a tangót és a jazzt FORRÁS: BUDAPEST FOLK FEST
Fotó: /
A hagyományos cigányzenét gyökeresen megújító hegedűművész és zenekarvezető, a világszerte elismert Roby Lakatos mostanában újra szoros szálakkal kötődik Magyarországhoz. Lánya, veje, kisunokái miatt egyre gyakrabban látogat haza, de közben Indiától az Egyesült Államokig szívesen látott vendég a legnagyobb hangversenytermekben. Legközelebbi itthoni fellépése május 21-én, a Budapest Folk Fest keretében, a Várkert Bazárban lesz.

Az 1985 óta Belgiumban élő Roby Lakatos számára az idei év kiemelkedő projektje a jeles hegedűművész-karmester és nagy humanista, Yehudi Menuhin születésének centenáriuma.

„Ő volt a mentorom, neki köszönhetem a karrieremet és példaképemnek is tekintem, így nagy örömmel veszek részt a Menuhin Alapítvány munkájában” – mondja. Roby alig húszévesen, még hagyományos cigányzenét játszó prímásként került Belgiumba, ahol hamarosan a brüsszeli Les Atéliers de la Grande Ille étteremben kezdett muzsikálni. Itt gyorsan „megreformálta” vagy inkább más műfajokkal kombinálta a cigányzenét. A hegedűhöz, nagybőgőhöz és cimbalomhoz zongorát és gitárt társított, amivel a klasszikus zene és a jazz rajongói felé is megnyitotta a kapukat. Az általa létrehozott „gipsy fusion” (cigány fúziós zene) ma már önálló műfaj, amibe a francia sanzon, a flamenco, a klezmer, az argentin tangó, az indiai rága, a magyar népdal, a kávéházi cigányzene, a jazz és még sok minden belefér.

A nyolcvanas évek végétől a brüsszeli étteremben számos világhírű muzsikus megfordult, köztük az idős Yehudi Menuhin, aki felfedezte Roby eredeti tehetségét, és vendégszólistának hívta saját koncertjeire, például az Európai Parlamentbe. Most, Menuhin születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve a legkülönbözőbb műfajokat képviselő, világhírű hegedűművészek – így Roby Lakatos mellett Daniel Hope (klasszikus zene), Lakshminarayana Subramaniam (indiai tradicionális zene), Didier Lockwood (jazz) és mások – létrehoztak egy különleges produkciót, amelynek április végén Berlinben, a Konzerthausban volt a világpremierje. Szeptemberben Svájcban, a gstaadi Yehudi Menuhin Fesztiválon, októberben a brüsszeli Bozarban folytatják a turnét, majd év végén a tervek szerint London, Párizs és New York következik.

A hanglemezkiadás (az internetes letöltés rohamos elterjedése miatt) válságban van, de ez Roby Lakatost egyáltalán nem érinti. Amióta a patinás Deutsche Grammophon kiadó 1998-ban megjelentette a Lakatos című albumot, Észak- és Közép-Amerikában, a Távol-Keleten, illetve Európa számos országában rajongók százezrei várják újabb és újabb lemezeit. Nagy nemzetközi sikert aratott a La passion, amit élőben vettek fel a Sydney Operaházban, ötezer fős, tombolóan lelkes közönség jelenlétében. Akkora sikerük volt, hogy a ráadásokból egy második lemezt is megjelentettek, így végül dupla album született belőle.

A közelmúltban pedig saját zenekarával – Bóni László (második hegedű), Balogh László (gitár), Lisztes László (nagybőgő), Lisztes Jenő (cimbalom), ifj. Cséki Kálmán (zongora) –, valamint a Brüsszeli Kamarazenekar közreműködésével újraértelmezte Vivaldi mesterművét, A négy évszakot. A négy hegedűversenyen alig-alig változtatott, viszont régi muzsikustársa, id. Cséki Kálmán komponált egy nagyszabású bevezetőt (Alpha), amely a Teremtést szimbolizálja, ebben orgona és énekkar is közreműködik. Hatodik részként pedig Cséki megírta az Omegát, amely maga a zenei apokalipszis; jazzes-rockos hangzásokkal, dobbal és szintetizátorral. A különleges album utolsó tétele pedig egy Ave Maria, amit Ilia grúz ortodox pátriárka komponált. „Amikor Tbilisziben audiencián fogadott, személyesen hozzájárult, hogy feldolgozzam ezt a csodálatos dallamot” – mondja Roby Lakatos.

Közben újabb és újabb lemeztervek, illetve hozzájuk kapcsolódó koncertek, turnék is foglalkoztatják. Két virtuóz cigány gitáros, a francia Bireli Lagréne és a felvidéki Rimaszombaton felnőtt Andreas Varady (a legendás amerikai producer, Quincy Jones egyik legújabb felfedezettje) társaságában, a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra közreműködésével felvettek egy albumot, amelyen minden idők talán leghíresebb cigány jazzmuzsikusa, Django Reinhardt kompozíciói lesznek hallhatók, big band-hangszerelésben. A Varsói Filharmonikusokkal is elkészített egy lemezt, amelynek központi motívuma a tangó, de természetesen a Roby Lakatos által kitalált cigány fúziós zene kontextusába helyezve. A harmadik készülő lemez a cigány kultúra legősibb gyökereihez, Indiához nyúlik vissza, a már említett kolléga és barát, egykori Menuhin-tanítvány, Lakshminarayana Subramaniam közreműködésével. Az indiai motívumoknak a korábbinál fontosabb szerepe lesz Roby legközelebbi budapesti koncertjén is – május 21-én, a Várkert Bazárban. Pontosan két hónappal később, július 21-én pedig a Vajdahunyadvárban lép fel zenekarával.

Sokan meglepődtek, amikor a közelmúltban Roby Lakatosnak önéletrajzi könyve jelent meg. Ennek megírásában, végleges formába öntésében a főleg televíziós műsorvezetőként ismert Bombera Krisztina volt segítségére. „Krisztával még New York-ból ismerjük egymást: ő tudósított a Carnegie Hall-beli koncertemről” – mondja Roby Lakatos. A gyermek- és ifjúkorát bemutató első öt fejezetet már évekkel ezelőtt megírta, de aztán félretette a tervet, majd a Libri-csoporthoz tartozó Trubadúr kiadó ösztönzésére napokon át mesélt Bombera Krisztinának, s ebből született meg a kötet. Elbeszélései tele vannak jó sztorikkal és anekdotákkal, az önirónia sem hiányzik, de botránykönyvet semmiképpen nem akart, így senkiről nem mond rosszat. A könyv iránt most már New York-i kiadók is komolyan érdeklődnek, mert érdekesnek, kalandosnak, tanulságosnak tartják Roby élettörténetét. Könnyen elképzelhető, hogy a Gipsy Violin című kötet hamarosan angolul is olvasható lesz.

2016.05.07 07:45

Kétszáznál több író vállalt szolidaritást a kiszolgáltatottakkal

Publikálás dátuma
2019.01.18 22:04

Fotó: Facebook / Írók a szolidaritásért/
Közös nyilatkozatban álltak ki a civilek, munkások, kutatók, hajléktalanok és minden elnyomott mellett, a jogállamért.
"Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival" - olvasható abban a közösségi médián megjelent szolidaritási nyilatkozatban, melyet péntek estig 213 író írt alá. Köztük olyan ismert nevek épp úgy olvashatóak, akár Parti Nagy Lajosé vagy Bárdos Deák Ágnesé, mint például a feltörekvő írók közül kikerülő Seres Lili Hannáé. A szöveg sorra veszi, ki mindenki mellett állnak ki:
az aláírók szolidárisak mások mellett a rabszolgatörvénnyel sújtott munkásokkal, a köz- és felsőoktatás elszenvedőivel és mindazokkal, akik támogatásra szorulnak, "és akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz".
Mint írják, a társadalom felelős tagjaiként állnak ki a jogállamért.
2019.01.18 22:04

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34