A négy évszak újratöltve

Publikálás dátuma
2016.05.07 07:45
Roby Lakatos utolérhetetlenül kombinálja a csárdást, a tangót és a jazzt FORRÁS: BUDAPEST FOLK FEST
Fotó: /
A hagyományos cigányzenét gyökeresen megújító hegedűművész és zenekarvezető, a világszerte elismert Roby Lakatos mostanában újra szoros szálakkal kötődik Magyarországhoz. Lánya, veje, kisunokái miatt egyre gyakrabban látogat haza, de közben Indiától az Egyesült Államokig szívesen látott vendég a legnagyobb hangversenytermekben. Legközelebbi itthoni fellépése május 21-én, a Budapest Folk Fest keretében, a Várkert Bazárban lesz.

Az 1985 óta Belgiumban élő Roby Lakatos számára az idei év kiemelkedő projektje a jeles hegedűművész-karmester és nagy humanista, Yehudi Menuhin születésének centenáriuma.

„Ő volt a mentorom, neki köszönhetem a karrieremet és példaképemnek is tekintem, így nagy örömmel veszek részt a Menuhin Alapítvány munkájában” – mondja. Roby alig húszévesen, még hagyományos cigányzenét játszó prímásként került Belgiumba, ahol hamarosan a brüsszeli Les Atéliers de la Grande Ille étteremben kezdett muzsikálni. Itt gyorsan „megreformálta” vagy inkább más műfajokkal kombinálta a cigányzenét. A hegedűhöz, nagybőgőhöz és cimbalomhoz zongorát és gitárt társított, amivel a klasszikus zene és a jazz rajongói felé is megnyitotta a kapukat. Az általa létrehozott „gipsy fusion” (cigány fúziós zene) ma már önálló műfaj, amibe a francia sanzon, a flamenco, a klezmer, az argentin tangó, az indiai rága, a magyar népdal, a kávéházi cigányzene, a jazz és még sok minden belefér.

A nyolcvanas évek végétől a brüsszeli étteremben számos világhírű muzsikus megfordult, köztük az idős Yehudi Menuhin, aki felfedezte Roby eredeti tehetségét, és vendégszólistának hívta saját koncertjeire, például az Európai Parlamentbe. Most, Menuhin születésének 100. évfordulója előtt tisztelegve a legkülönbözőbb műfajokat képviselő, világhírű hegedűművészek – így Roby Lakatos mellett Daniel Hope (klasszikus zene), Lakshminarayana Subramaniam (indiai tradicionális zene), Didier Lockwood (jazz) és mások – létrehoztak egy különleges produkciót, amelynek április végén Berlinben, a Konzerthausban volt a világpremierje. Szeptemberben Svájcban, a gstaadi Yehudi Menuhin Fesztiválon, októberben a brüsszeli Bozarban folytatják a turnét, majd év végén a tervek szerint London, Párizs és New York következik.

A hanglemezkiadás (az internetes letöltés rohamos elterjedése miatt) válságban van, de ez Roby Lakatost egyáltalán nem érinti. Amióta a patinás Deutsche Grammophon kiadó 1998-ban megjelentette a Lakatos című albumot, Észak- és Közép-Amerikában, a Távol-Keleten, illetve Európa számos országában rajongók százezrei várják újabb és újabb lemezeit. Nagy nemzetközi sikert aratott a La passion, amit élőben vettek fel a Sydney Operaházban, ötezer fős, tombolóan lelkes közönség jelenlétében. Akkora sikerük volt, hogy a ráadásokból egy második lemezt is megjelentettek, így végül dupla album született belőle.

A közelmúltban pedig saját zenekarával – Bóni László (második hegedű), Balogh László (gitár), Lisztes László (nagybőgő), Lisztes Jenő (cimbalom), ifj. Cséki Kálmán (zongora) –, valamint a Brüsszeli Kamarazenekar közreműködésével újraértelmezte Vivaldi mesterművét, A négy évszakot. A négy hegedűversenyen alig-alig változtatott, viszont régi muzsikustársa, id. Cséki Kálmán komponált egy nagyszabású bevezetőt (Alpha), amely a Teremtést szimbolizálja, ebben orgona és énekkar is közreműködik. Hatodik részként pedig Cséki megírta az Omegát, amely maga a zenei apokalipszis; jazzes-rockos hangzásokkal, dobbal és szintetizátorral. A különleges album utolsó tétele pedig egy Ave Maria, amit Ilia grúz ortodox pátriárka komponált. „Amikor Tbilisziben audiencián fogadott, személyesen hozzájárult, hogy feldolgozzam ezt a csodálatos dallamot” – mondja Roby Lakatos.

Közben újabb és újabb lemeztervek, illetve hozzájuk kapcsolódó koncertek, turnék is foglalkoztatják. Két virtuóz cigány gitáros, a francia Bireli Lagréne és a felvidéki Rimaszombaton felnőtt Andreas Varady (a legendás amerikai producer, Quincy Jones egyik legújabb felfedezettje) társaságában, a Fekete-Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra közreműködésével felvettek egy albumot, amelyen minden idők talán leghíresebb cigány jazzmuzsikusa, Django Reinhardt kompozíciói lesznek hallhatók, big band-hangszerelésben. A Varsói Filharmonikusokkal is elkészített egy lemezt, amelynek központi motívuma a tangó, de természetesen a Roby Lakatos által kitalált cigány fúziós zene kontextusába helyezve. A harmadik készülő lemez a cigány kultúra legősibb gyökereihez, Indiához nyúlik vissza, a már említett kolléga és barát, egykori Menuhin-tanítvány, Lakshminarayana Subramaniam közreműködésével. Az indiai motívumoknak a korábbinál fontosabb szerepe lesz Roby legközelebbi budapesti koncertjén is – május 21-én, a Várkert Bazárban. Pontosan két hónappal később, július 21-én pedig a Vajdahunyadvárban lép fel zenekarával.

Sokan meglepődtek, amikor a közelmúltban Roby Lakatosnak önéletrajzi könyve jelent meg. Ennek megírásában, végleges formába öntésében a főleg televíziós műsorvezetőként ismert Bombera Krisztina volt segítségére. „Krisztával még New York-ból ismerjük egymást: ő tudósított a Carnegie Hall-beli koncertemről” – mondja Roby Lakatos. A gyermek- és ifjúkorát bemutató első öt fejezetet már évekkel ezelőtt megírta, de aztán félretette a tervet, majd a Libri-csoporthoz tartozó Trubadúr kiadó ösztönzésére napokon át mesélt Bombera Krisztinának, s ebből született meg a kötet. Elbeszélései tele vannak jó sztorikkal és anekdotákkal, az önirónia sem hiányzik, de botránykönyvet semmiképpen nem akart, így senkiről nem mond rosszat. A könyv iránt most már New York-i kiadók is komolyan érdeklődnek, mert érdekesnek, kalandosnak, tanulságosnak tartják Roby élettörténetét. Könnyen elképzelhető, hogy a Gipsy Violin című kötet hamarosan angolul is olvasható lesz.

2016.05.07 07:45

Mercikkel bővül a Mol Limo

Publikálás dátuma
2018.09.25 16:58
Ratatics Péter, a Mol fogyasztási szolgáltatási vezetője
Fotó: / Népszava
Jelentősen bővíti bérautó-szolgáltatását a Mol, új Mercedesek kerültek a társaság fővárosi flottájába.
Félszáz A-osztályú, részben Magyarországon gyártott Mercedesszel bővíti a fővárosban elérhető, Mol Limo nevű bérautó-szolgáltatását a Mol – közölte tegnap az olajcég. Ennek díja percenként előfizetőknek 99, alkalmi felhasználóknak 111 forint. A lépést kérdésünkre Ratatics Péter, a csoport fogyasztási szolgáltatásokért felelős ügyvezetője a magasabb minőségű gépjárművek iránti fogyasztói igényekkel indokolta. Egyszersmind szolgáltatási területüket Angyalföld északi és Újpest déli részének bevonásával 60-ról 70 négyzetkilométerre növelték.  Az év elején indult autómegosztó rendszer ezen kívül háromszáz benzin- és száz elektromos meghajtású Volkswagen up!-ból áll. Ezek percenként 66, illetve 77 forintért vehetőek igénybe. Az ügyvezető továbbra is tarthatónak látja a célként kitűzött kétéves megtérülési időt. 35 ezer regisztrált ügyfelük eddig összesen másfél millió kilométert tett meg. Felük már legalább kétszer közlekedett Mol Limóval, ötödük havonta legalább egyszer él a lehetőséggel, átlagosan 5 kilométeres úton. (A Mol Bubi nevű budapesti kerékpárkölcsönzési rendszerben az olajcég csak támogató, így ott nincsenek megtérülési terveik.)  Kérdésünkre az ügyvezető közölte: egy éven belül cseh és horvát leányvállalatukon keresztül Prágában és Zágrábban is megjelennek hasonló szolgáltatással. A fogyasztói igények alapján hosszabb távon más magyar városokat-térségeket is megcélozhatnak. Így például „csak beállítás kérdése”, hogy a lehetőséggel a nyári szezonban például néhány forgalmasabb Balaton-parti helyszínen is előrukkoljanak.  Kérdésünkre Ratatics Péter kifejtette: bár azt a vállalásukat is tartják, hogy 2020-ra – évente megújított - gépjárműveik többségét elektromosra cserélik, a technológiai fejlődés kevéssé tart ütemet az igényekkel. Míg egy benzines up! egy töltéssel 400-450, addig az elektromos nyáron, ideális időben 100-130, télen 80 kilométer megtételére képes. Ráadásul, míg nyáron egy gyorstöltés fél, addig télen 3-4 óra. Ez értelemszerűen főként a töltöttségről gondoskodó Molnak okoz fejtörést: e szempontok a megtérülést is rontják. Ratatics Péter bízik benne, hogy az idő előrehaladtával a technológia továbbfejlődik. A Mol ugyanakkor a maga részéről teljesítette „házi feladatát”: meglévő öt, szintén bővítés alatt álló e-töltőpontjuk mellé a fővárosban még idén további tízet telepítenek. Ez az ügyvezető szerint már elegendő a Mol Limo-flotta ellátására. (Ezen kívül egy nemzetközi cégszövetség tagjaként az autópályák mentén idén 15, 2020-ig pedig térségszerte 250 e-töltőt létesítenek.) Az elektromos autózással kapcsolatos, készülő törvénytervezet kapcsán Ratatics Péter a Mol és az iparág legfőbb igényének az egyértelmű szabályozást nevezte. Annak kapcsán, hogy a Mol elsőként kér pénzt az e-töltésért, közölte: a kereslet az előzetes várakozásaik szerinti mértékben esett vissza. Tavaly a Mol-töltőállomások leírások előtti nyeresége 350 millió dollárra rúgott, az első fél évben pedig közel harmadával az előző év hasonló időszaka fölé nőtt. Ebben – az iparági folyamatokba illeszkedően - a három évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest 2030-ig 30 százalékra növelnék az üzemanyagon kívüli termékek arányát.

Robogó E.ON-robogók

Október 1-től a jelenlegi 50 mellé további 30 e-robogóval bővül az E.ON által támogatott blinkee.city nevű alkalmazás - közölte a német hátterű energiavállalat. Az állomások nélküli budapesti e-robogó-megosztóba a nyári indulás óta 12 400 felhasználó regisztrált. A járműveket nyáron naponta átlagosan 340-szer bérelték ki. Az energiavállalat és magyar partnere rövidesen több hazai nagyvárosra is kiterjesztené a rendszert.

2018.09.25 16:58
Frissítve: 2018.09.25 20:23

Krétával és szerelemmel

Publikálás dátuma
2018.09.25 13:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Fekete-fehér krétarajzok színesítik Budapest számos szórakozóhelyét, de többnyire nem tudni ki készítette azokat. Pedig lehet épp KrétaRéka rajzai alatt ücsörögve isszuk a reggeli kávénkat.
Kávézóban vagy szórakozóhelyen ülve valószínűleg egyikünk se azon gondolkodik, hogy ki írta fel a falra kacskaringós betűkkel a választékot, azon pedig végképp nem, hogy ez művészeti kifejezőeszközként is értelmezhető lenne. A fekete táblákra krétával felírt szövegek, mókás rajzok azonban korántsem mindig unatkozó pincérek munkái, gyakran olyan grafikusok, vagy ügyes kezű rajzolók készítik őket, mint KrétaRéka. A fazekas-festőművész családból származó Szekeres Réka kalandos utat tett meg a krétarajzokig: bár nem vették fel az Iparművészeti Egyetemre, tizenöt évet a vendéglátásban töltve rátalált erre a munkára – ahol dolgozott, ő írta a táblákat. Egyszer a szintén hasonló projekteken dolgozó Szalai Szilvi grafikust helyettesítette, s akkor gondolkodott el a váltáson. 
„Amikor elkezdtem, Szilvi – aki már három-négy éve csinálta ezt – azt mondta, nagyon jó ez a dolog, de ne nagyon éljük bele magunkat, mert pár éven belül lecseng, és minden digitalizálnak majd. Ehhez képest rengeteg munkánk van” – meséli KrétaRéka. Azóta számos nagy alkotáson van túl, Szalai Szilvivel közösen dolgoztak a UPC székházon, volt egy három napos bécsi munkájuk, s a kecskeméti Malom Központ teljes belső oszloprendszerét is ők díszítették fel. A tizennyolc darab öt méteres oszlop arculatának kivitelezése egy hetet vett igénybe, s komoly előzetes tervezést igényelt – hangsúlyozta KrétaRéka.
„Kezdőként egy utcai portát készítettem, s évekig úgy mentem el arra, hogy érzékeltem, teljesen megváltozott tőle az utca. Tehát van ennek jelentősége” – válaszolta KrétaRéka a kérdésre, művészetként lehet-e tekinteni a munkájára. Úgy véli, mivel egy adott ember gondolatainak, kreativitásának eredményei az elkészült rajzok, nem lehet másnak nevezni. Azt azonban, hogy múzeumba kerüljenek a feliratok, nehezen tudja elképzelni: úgy látja, a magyarok némileg fantáziátlanok – egy-két szuper kezdeményezéstől eltekintve –, s gyakran nem mernek elrugaszkodni, azt gondolják, nem szabad elvonni a lényeges dolgokról a figyelmet. „Ne rakjunk egy Modigliani mellé kalligráfiát, mert akkor nem arra fog koncentrálni a látogató” – teszi hozzá gúnyosan. Ugyanakkor hozzátette, azt el tudná képzelni, hogy több művész krétarajzaiból kiállítás nyíljon. A street art rohamos terjedését tekintve, talán nem is állunk ettől olyan távol. Addig is, érdemes nyitott szemmel járni, a művészet bármikor szembe jöhet velünk: akár egy gőzölgő csésze képében is.
2018.09.25 13:00
Frissítve: 2018.09.25 13:34