"Feljelentik" magukat az MNB alapítványai

Az ellenzéki pártok össztüzet zúdítanak a közpénzek magánosítási kísérletét ipari méretekben folytató jegybanki alapítványokra, többek között létrehozásuk körülményei és közbeszerzést mellőző eljárásaik miatt. A Pallas Athéné Alapítványok úgy tetszik észbe kaptak, és önkéntesen együttes kérelemmel fordultak pénteken a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB), amelyben kérik az eddigi beszerzési gyakorlatuk felülvizsgálatát és egyben indítványozzák az ajánlatkérői státuszukkal kapcsolatos döntéshozatalt - olvasható az alapítványok közleményében.

Az Alkotmánybíróság döntése indította őket a kérelem megírására, és iránymutatást várnak a hatóságtól a jövőbeni beszerzési tevékenységüket illetően. Mint ismeretes a taláros testület március végi határozatában kimondta: a jegybank közfeladatot lát el, kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Továbbá csak feladataival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot, alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően az alapítványok adatai is nyilvánosak.

A Pallas Athéné alapítványok ezzel megelőzték az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű bejelentését, amelyben a politikus a KDB-től azt kérte volna, hogy vizsgálja meg, milyen következményekkel jár a közbeszerzési szabályok megsértése. Ha kiderül, hogy az MNB alapítványai elmulasztottak közbeszerzés kiírni a nagyobb kiadásaikra, akkor legfeljebb a közbeszerzések értékének 15 százalékának megfelelő összegre bírságolhatják őket, és semmissé válhat a szerződés, azaz pár milliós büntetéssel megúszhatják eddigi pénzszórásaikat.

Schiffer András ugyanakkor bejelentette, feljelentést küld a legfőbb ügyésznek a jegybank alapítványainak létrehozásával kapcsolatban hivatali visszaélés és hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. Az LMP frakcióvezető-társelnöke az ügyészségnek küldött másik beadványában az alapítványok megszüntetését kéri, mert szerinte a jegybank a hat alapítványát törvényi felhatalmazás nélkül hozta létre, az MNB ugyanis csak olyan feladatokat láthat el, amelyet jogszabály ír elő számára.

Schiffer András szerint az ügyészségi vizsgálat kezdeményezésével pikáns helyzet alakulhat ki, hiszen a legfőbb ügyész felesége tisztségeket tölt be az alapítványokban. Az LMP ezért, éppen az ilyen összeférhetetlenség-gyanús ügyek kivizsgálására kezdeményezi a Kúria alá rendelt nyomozó bírói intézmény létrehozását. Így szüntetné meg a jelenlegi helyzetet, amelyben - egyedüli intézményként - az ügyészség saját maga felett gyakorol felügyeletet.

Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Matolcsy György jegybankelnök ügyeinek kivizsgálására - jelentette be az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján. Tóbiás József szerint a vizsgálatra azért van szükség, mert a jegybanki költekezéssel kapcsolatban szinte naponta látnak napvilágot személyes összefonódások, illetve összejátszások. Amíg nem látnak tisztán, addig fennáll a törvényesített jegybanki korrupció vádja - hangsúlyozta a politikus. Mint kifejtette, nemcsak az alapítványoknak juttatott jegybanki pénzekről van szó, hanem a BudaCash, a Hungária és Quaestor ügyéről is. Mind a három ügy egy szálhoz vezet vissza: a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankhoz - tette hozzá.

A vizsgálóbizottság előtt - amelynek felállításához más frakciókban is keresnek támogatókat a szocialisták -, meg kell jelennie Matolcsy György mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, Trócsányi László igazságügyi miniszternek és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek is. Az igazságügy-miniszternek arra is választ kell adnia, mi az oka annak, hogy az ügyészség nem hajlandó eleget tenni a bíróság hiánypótlásra vonatkozó kérésének a Quaestor-ügyben.