Kiálltak a művészek az EU-tagság mellett

Több mint 280 brit színész, író, zenész, képzőművész levélben állt ki Nagy-Britannia európai uniós tagságának fenntartása mellett. 

Világsztárok, mint Benedict Cumberbach, Jude Law, Keira Knightley, Helena Bonham Carter, Sir Patrick Stewart, Steve McQueen, a rendező Danny Boyle, Paloma Faith énekesnő, John le Carré író, Richard Rogers építész, Vivienne Westwood divattervező írta alá sok más neves alkotóművész mellett a levelet, amelyben hangsúlyozzák, ha Nagy-Britannia kilépne az EU-ból, csak a partvonalról kiabálhatna be, nem lenne tényleges beleszólása a kontinens ügyeinek alakításába. A nyílt levélben a művészek eltanácsolják a brit választókat attól, hogy a június 23-ra kiírt népszavazáson a Brexitre, az EU-tagság felmondására voksoljanak. A brit kultúra neves alakjai emlékeztetnek arra, hogy számos projektjük soha nem valósulhatott volna meg uniós támogatás nélkül. "Nagy-Britannia nem csupán erősebb, hanem fantáziadúsabb, kreatívabb, ha Európa része marad, ha kisétálunk a közös Európából, globális kreatív képességeink is jelentősen meggyengülnek" - írták a többi között a felhívásban.

David Cameron tegnap az Abbey Road-i stúdiókat látogatta meg, méltatva a brit művészek kreativitását. Találkozott a művészek nyílt levelének néhány aláírójával. A brit kormányfő átsétált a zebrán, felidézve a Beatles híres jelenetét.

Szerző

Magyar busz - Kevés a fővárosnak az ígéret

Publikálás dátuma
2016.05.21. 07:23

Igény lenne az új buszokra - erre épít stratégiát a kormány, jelentették be egy tegnapi, a nemzeti buszgyártás megújításáról tartott tájékoztatón. A cselekvési program terve már elkészült, bár ezt részleteiben még nem ismertették, ám a kormány elfogadta múlt heti ülésén. A nemzetgazdasági tárca – a társminisztériumok bevonásával – igen rövid határidővel kidolgozza a hazai autóbuszgyártás felfuttatásának gyakorlati lépéseit – ígérte meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Azt is hallhattunk, hogy évtizedes hagyományaira építve újul meg a magyar buszgyártás, ami igaz is lehet, hiszen a valamikori Ikarus évente tízezernél is több autóbuszt bocsátott ki. Mai hazai követői néhány százra képesek, bár hozzáteszik, igény esetén tudnák fokozni a tempót.

A közösségi közlekedésben használt buszok átlagéletkora 14 év, de nem ritka – 8000-ből hozzávetőleg 1000 - a 20 évnél többet futott jármű sem – emlékeztetett a miniszter. Számítások szerint ahhoz, hogy 2020-ra az átlagéletkor 10 év alá csökkenjen, évente 1000-1200 új busz beszerzésére van szükség. Már a 2017-ben felmerülő 1200 darabos beszerzési igényt is képesek fedezni a hazai gyártói kapacitások - közölte. Más, jelentős autóbusz gyártási kapacitással bíró országok gyakorlatára hivatkozott, ahol a hazai szükségleteket elsősorban az otthon gyártott a járművekkel elégítik ki.

Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava

Illusztráció: Tóth Gergő/Népszava

A kormányt más is vezérli, amikor a járműipar egy újabb szegmensét igyekszik életre kelteni. A buszgyártás fellendülésének egyik legfontosabb pozitív hatása a foglalkoztatás bővülése lesz – érvelt Varga Mihály. A következő három évben, mintegy 3000-3500 hazai autóbusz gyártásával számol a minisztérium, amellyel több ezer új munkahely jöhet létre az országban – tudatta a miniszter hozzátéve, hogy a program megvalósításával a keletkező tőke- és munkajövedelmek hatásaként a költségvetés akár 30-40 milliárd forintos többletbevétellel is számolhat.

A cselekvési program nem ad viszont választ arra, miből és milyen metrópótló buszokat szerezhet be a főváros a 3-as metró közelgő felújításának kezdetére. Varga Mihály ezzel kapcsolatban csupán annyit jegyzett meg, hogy ennek eldöntése a fővárosi közgyűlés hatásköre. A magyar buszgyártás a miniszter szerint számíthat Tarlós Istvánra, és Budapest is számíthat a magyar buszgyártásra. Hozzátette, készek a további egyeztetésekre.

Tarlós István főpolgármester szerint - mint korábban lapunknak is kifejtette -, csúszhat a metrófelújítás, ha néhány hét alatt nem tisztázza a kormány, mit is akar. Ugyanis egy érvényes kormányhatározat szerint az egyetlen szóba jöhető forrásból, az Európai Beruházási Bank hiteléből a kormány letiltotta a buszvásárlást. Ennek feloldását várja a főváros, hogy a novemberben kezdődő metrófelújításra, a szerelvények kiváltására mintegy 150 csuklós autóbusz időben forgalomba állítható legyen - tette hozzá Tarlós tegnap a kérdésről nyilatkozva. A fővárosi közgyűlést e témában június 8-ra hívta össze a főpolgármester.

Mint ismeretes korábban a lengyel Solaris típusú buszok vételéről tárgyalt a főváros, mígnem bejelentkezett a budapesti Mabi Bus Kft., és a győri Kravtex Kft. is részesedne a többmilliárdos üzletből. A kormány ekkor döntött a buszvásárlás hirtelen felfüggesztése mellett. Információink szerint a jövő heti kormányülésen ismét előkerül a főváros buszbeszerzésének ügye.

Szerző

Magyar fizetések - A régió mögött kullogunk

Publikálás dátuma
2016.05.21. 07:21
A magyar munkavállalóknak még nincs sok örömük az európaitól elmaradó béremelésben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ THINKSTOCKS
Hazai körülmények között jól hangzó eredményekről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az itthoni bérek növekedésével kapcsolatban. Ám uniós viszonylatban még mindig lenne hová emelni a magyar fizetéseket, a régiós társak mögött kullogunk.

Látványosan nőttek a bérek az elő negyedévben a KSH legfrissebb adatai szerint, ami kedvező jel mind az állami, mind a közszférában foglalkoztatottaknak. Országosan az átlagos nettó fizetés a legfrissebb számok szerint 175,8 ezer forint, ami kiugró mértékű, 8,2 százalékos növekedést jelent az előző évi értékhez képest. Üdvözlendő emellett az is, hogy a bérek mostani átlagos emelkedése nem fed el olyan kirívó szektorok közti különbségeket, amelyek jelentős mértékben tovább nyitnák magyar társadalomban meglévő bérszakadék ollóját. A friss adatokból kiderül ugyanis, hogy míg a versenyszférában 7,7 százalékos, a költségvetési szférában is jelentős - két számjegyű - béremelkedés következett be: a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 10, a nettó bérek pedig 11,7 százalékkal nőttek az előző év első negyedévéhez képest.

A jövőbeli kilátásokat illetően Barczel Vivien, az Erste Bank Hungary makrogazdasági elemzője elmondta, hogy a 2016-os év egészét tekintve visszafogott inflációval lehet számolni, így a következő hónapokban mind a nominális, mind pedig a reálbérek növekedése folytatódhat. Azt azonban fontos leszögezni, hogy az újévi bérmegállapodások jellemzően az első negyedévi bérstatisztikában szoktak megjelenni, és a februári és márciusi közötti bérkülönbözet igen jól jelzi az egész éves bérnövekedést, így az idei év hátralevő részétől csak ennek tükrében érdemes további emelkedést várni.

A teljes képet már némileg árnyalják azok a tényezők, amelyek azt átlagos bérnövekmény mutatójának ilyen mértékű emelkedését lehetővé tették. A KSH tájékoztatása szerint a növekedésre hatással volt a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése, a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék, de emellett a fegyveres testületek illetményemelése is.

Még közelebbről nézve korántsem egyértelmű sikertörténet a bérek növekedése. „A keresetek emelkedésében szerepet játszik még az is, hogy több szektorban, például a kiskereskedelemben, az informatikai ágazatban is munkaerőhiány tapasztalható, ez pedig nyomást gyakorol a munkáltatókra, azaz magasabb béreket eredményez” - kommentálta a friss adatsort Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember hozzátette, hogy ez a folyamat nem újdonság, de egyre erősebben jelentkezik a magyar gazdaságban. Németh Dávid azonban azt is elmondta, hogy az éves összevetésben mindössze 0,9 százalékos növekedésről, negyedéves szinten pedig visszaesésről tanúskodó első negyedéves GDP-adatból az is látszódott, hogy a belső fogyasztás a növekvő nettó bérek ellenére az év első három hónapjában nem volt képes ellensúlyozni a többi GDP-komponens visszaesését.

A kormányzat ennek ellenére továbbra is bízik a fogyasztás növekedésében, azonban az első negyedév példája alapján továbbra is kérdéses, hogy a lakosság milyen arányban hajlandó megtakarítás helyett fogyasztásra költeni pluszjövedelmét.

A legkiábrándítóbbnak azonban a nemzetközi összevetésekben mutatkozik a hazai fizetések értéke. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar átlagos nettó fizetés még mindig az uniós rangsor végén kullog. A pontos érték, amely euróban számolva 6702 euró volt, jelenleg – néhány ország hiányzó adatai miatt – a legalacsonyabb európai viszonylatban. A lemaradásunkat nagyon jól szemlélteti az, hogy jelenleg Szlovákia áll előttünk a rangsorban 8169,61 eurós átlagos nettó fizetéssel. Könnyen belátható tehát, hogy a régiós bérszínvonalhoz való felzárkózás a jelenlegi helyzetben közel 30 százalékos emelkedést kívánna meg a nettó bérekben. A teljes uniós átlaghoz viszonyítva pedig még nagyobb a hátrányunk - mutatta ki az Mfor.hu. Az Európai Unió tagországaiban mért 23141,8 eurós (2015-ös adat még nem áll rendelkezésre, ez a 2014-es érték) átlagfizetéséhez több mint a triplájára kellene emelkednie a magyar dolgozók által hazavitt átlagos összegnek.