NATO;Kelet-Európa;

- Erősíti kelet-európai jelenlétét a NATO

A NATO és az Európai Unió tovább erősíti együttműködését – jelentette be tegnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Federica Mogherini, az EU kül- és védelmi miniszteri főképviselője. A NATO tavaszi külügyminiszteri ülésének második napján két fontos európai NATO-partner, Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vett. 

A két integrációs szervezet összehangolja tevékenységét a migrációs válság kezelésében, koordinálja lépéseit a Krím Oroszország általi illegális annektálása óta, az EU gazdasági szankciókat fogadott el, a NATO a hidegháború vége óta nem látott módon megerősítette a kollektív védelmet az észak-atlanti szövetség keleti szárnyán – mutatott rá Mogherinivel tartott közös sajtóértekezletén Jens Stoltenberg. Mint jelezték, júniusban az EU új biztonságpolitikát fogad el, a NATO pedig július elején tartja csúcsértekezletét Varsóban. A NATO és az EU egyebek mellett az információmegosztás, a kíbervédelem, a stratégiai kommunikáció és a civil társadalom felkészítése terén koordinálja tevékenységét.

A NATO-főtitkár közölte, a csütörtök esti vacsorán tárgyaltak a NATO-Oroszország viszonyról. Kettős megközelítésről állapodtak meg, egyfelől az erős védelem és elrettentés, másfelől a politikai párbeszéd szükségességét hangsúlyozva. Várhatóan még a NATO-csúcs előtt újra összehívják a NATO-Oroszország Tanács ülését. A tanács a Krím annektálását követően, 2014 áprilisában felfüggesztette az együttműködést, azóta csak három alkalommal, nagyköveti szinten tárgyaltak.

Ami a NATO keleti szárnyának erősítését illeti, Philip Hammond brit védelmi miniszter a tanácskozás után a Reuters tudósítása szerint elmondta, hogy Kelet-Európában mintegy 3500 katonával, öt zászlóaljjal erősítheti jelenlétét az észak-atlanti szövetség, a pontos számokról a NATO védelmi minisztereinek jövő hónapban esedékes tanácskozásán döntenek. Az erősítés kisebb kelet-európai parancsnokságok létesítését, rendszeres gyakorlatozást, csapatok rotációját jelenti, s a NATO gyorsreagálású erő bevetésére harci felszerelést is tárolnak majd térségünkben. Az Egyesült Államok két zászlóalj, Nagy-Britannia és Németország egy-egy zászlóalj parancsnokságát vállalja.

A külügyminiszteri tanácskozáson elvi megállapodásra jutottak arról is, hogy a NATO 2016 után is fenntartja jelenlétét Afganisztánban az Eltökélt Támogatás misszió keretében. További segítséget nyújtanak az afgán biztonsági erőknek, az eddigi anyagi hozzájárulás már meghaladta az 1,4 milliárd dollárt. A tagállamoktól új felajánlásokat várnak, s Stoltenberg főtitkár közölte, biztos abban, hogy a varsói csúcstalálkozón bejelentik a misszió 2020-ig való meghosszabbítását. Ezt kulcsfontosságúnak tartják az afgán biztonsági erők képességeinek megerősítése, Afganisztán fenntartható védelmi rendszerének kiépítése szempontjából.

Vasárnap rendezik meg az osztrák elnökválasztás második fordulóját. Bár az államfő jogkörei ceremoniálisak, egész Európa élénken figyeli, hogy a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer kerülhet-e a Hofburgba, vagy környezetvédő kihívója, Alexander van der Bellen. Hofer diadala még jobban megerősítheti az európai jobboldali populista mozgalmakat.