Veszélyben lehet a kutyája, olvasson!

A szívférgesség egy potenciálisan halálos betegség, melyet a dirofilaria immitis fonálféreg okoz. A szúnyogcsípéssel terjedő, nálunk elsősorban a kutyákat fenyegető betegség Magyarországon a közelmúltig ismeretlen volt, ám a klímaváltozás miatt terjedni kezdett. A fertőzésre különösen fogékony kutyák mellett a macskák, menyétfélék, és mintegy harminc más állatfaj betegségét írták már le. Az ember is megfertőződhet, de kialakult megbetegedésről nincs információ.

A szívférgesség a kutyák életét fenyegető, súlyos megbetegedés, amelyet az akár 30 cm hosszúra is megnövő szívféreg okoz. A parazita a kutya szívében, tüdejében és a tüdő nagyobb ereiben él, fejlődik, szaporodik. A férgek 7-10 évig is élősködhetnek a kutyában, súlyos egészségügyi problémákat okozva. Az ember is megbetegedhet, de ránk nem jelent halálos veszélyt a fertőzés.

A szívférgesség a globális felmelegedésnek és az utazási szokások megváltozásának köszönhetően ma már Magyarországon is veszélyezteti a kutyák, macskák és ritkán a vadászgörények egészségét. A betegség kórokozóját a szúnyogok terjesztik, ezért májusban az esősebb és melegebb idő beköszöntével fokozottan számolni kell vele: leginkább a tavak, a folyók és azok árterületei mellett.

Fotó: Thinkstock

Az ország északkeleti és déli régiójában, az Alföldön, Budapesten és Pest megyében, valamint az észak-dunántúli megyékben gyakoribb a megbetegedés. Az első esetet 2009-ben regisztrálták, de a laboratóriumba küldött vérminták esetében 2009-2014 között 17 százalékos gyakoriságot találtak, ami igen gyors növekedést és terjedést mutat. A szívféreg egyre gyakrabban akad fenn az állatorvosok szűrővizsgálatain.

Hazánkban három szúnyogfaj is hordozhatja a szívféreg lárváit: a parazita vérszívásakor a fertőzött kutyából származó féreglárvát egy újabb csípés során egy még egészséges állat testébe viszi, ahol a féreg szaporodni és növekedni kezd. A férgek a szervezetben vándorolnak, a nagyobb tüdőerekbe, a szívbe is eljutnak, ahol akár 30 cm hosszúra is megnőhetnek, és 7-10 évig élősködhetnek. A csípéstől számított első 6-7 hónapban a fertőzött állat tünetmentes, azonban a parazita kifejlődve súlyos problémát, gyakran halált okoz: kedvencünk fáradékonnyá válik, majd keringési, légzőszervi és szívpanaszok lépnek fel nála.

A megbetegedett állat pusztulását szív- és légzési elégtelenség, tüdőembólia, máj- és veseműködési zavar, esetleg a bomló féregmaradványok miatti szepszis okozhatja. A szívférgességgel az ember is megfertőződhet, de mivel a lárva nem tud teljesen kifejlődni a szervezetben, ránk nem jelent halálos veszélyt. Viszont a féreg a tüdőbe is bekerülhet, ahol gócos elváltozásokat okozhat, amelyek mellkasi röntgen alkalmával más elváltozásoknak tűnhetnek.

A betegséget el lehet kerülni, amelynek legbiztosabb módja a szúnyogcsípés megakadályozása és a fertőzés elleni megelőző kezelés alkalmazása, amellyel a lárvákat lehet elpusztítani. Féregellenes hatású spot on készítmények alkalmazása ajánlott legalább tavasztól őszig, ezek többsége tetvek, bolhák, kullancsok ellen is hatásos.

A kifejlett férgek kimutatására percek alatt elvégezhető antigén teszt áll rendelkezésre, ennek hátránya, hogy csak a nőstény férgek jelenlétét mutatja ki, a hímekét nem, így tévesen negatív eredmény is születhet. A már panaszokat is okozó férgek kimutatására a szív ultrahangvizsgálata alkalmas, de az így felfedezett férgek kipusztítása ilyenkor már nagyon nehézkes.

Egy gyors vérvizsgálattal azt is ki lehet deríteni, hogy kedvencünk fertőzött-e: ezt érdemes fiatal állatnál félévente, később pedig évente elvégeztetni. Pozitív lelet esetén hosszan tartó, kockázatos és költséges kezelésnek nézünk elébe, amely akár tizenötször is drágább lehet, mint a megelőzés, legyen szó gyógyszeres, vagy műtéti beavatkozásról.