A jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően újabb 15 bázisponttal 0,90 százalékra csökkentette az alapkamatot kedden, a 14.00 órás bejelentést követően, 15.00 órakor megjelent indoklásában a testület a kamatcsökkentési ciklus lezárására utalt.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjének - az indoklás megjelenése előtt írt - véleménye szerint az MNB jövőbeli döntését jelentősen befolyásolhatja az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed június 15-i kamatdöntő ülése, valamint a magyar jegybank júniusi kamat meghatározó ülésen tárgyalt, negyedéves inflációs jelentés. Úgy vélte: az MNB júniusi döntése alapján a jelenlegihez közeli szinteken érhet véget ez a kamatcsökkentési ciklus. Kifejtette: a Fitch május 20-i felminősítése marginális elmozdulást váltott ki a magyarországi állampapírpiacon, a rövid és hosszú lejáratú államkötvények hozama kissé csökkent. Amennyiben június 21-én az MNB nem változtat az irányadó, három hónapos jegybanki betét kamatszintjén, úgy az állampapírok hozamcsökkenése átmenetileg lassulhat.
Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere - ugyancsak a monetáris tanács indoklása előtt - több olyan tényezőt felsorolt, amelyek a monetáris enyhítés irányába mutatnak, így például a forint esetleges erősödése a Fitch felminősítése miatt, illetve a gyengébb első negyedéves magyar GDP-adat. Ugyanakkor a bérkiáramlás, a nyersanyag árak visszapattanása, és a magyarországi inflációs folyamatok óvatosságra inthetik a jegybankot - jegyezte meg. A szakember a Fed esetleges júniusi kamatemelését szintén olyan piaci tényezőnek tartja, amely hatására az MNB tartózkodhat a további vágástól, a nemzetközi tőkepiacokon pedig a júniusi Brexit szavazás okozhat feszültséget.
Barczel Vivien, az Erste Bank makrogazdasági elemzője hasonló szempontokat vázolt, amelyet mérlegelhet a jegybank, azonban szerinte nem kizárt, hogy júniusban még tovább vágja a tanács az irányadó rátát, 0,75 százalékig, amely egyben a ciklus végét is jelentheti. Megjegyezte, hogy áprilisban az inflációs mutató pozitív tartományba került, 0,2 százalék lett, azonban várakozása szerint a következő hónapokban újra 0 százalék alá süllyedhet. Hozzáfűzte: az infláció gyorsulása szeptembertől várható, az év végére 2 százalék fölé nőhet a mutató éves alapon, éves átlagban pedig elérheti a 0,5 százalékot. Barczel Vivien arra számít, hogy jövő évben sem fog teljesülni a jegybank 3 százalékos inflációs célja, ami az alacsony alapkamat irányába mutat.
Suppan Gergely a Takarékbank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában úgy vélte, huzamosabb ideig maradhat a jelenlegi kamatszint. Az MNB valójában arra törekedhet, hogy az elért alacsonyabb kamatszintet huzamosabb ideig tartani tudja, mintsem arra, hogy további kamatcsökkentések esetén később korrekcióra kényszerüljön - fogalmazott. Ezért az elemző arra számít, hogy a mostani kamatcsökkentést követően a jövő év végéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (Bubor) irányadó jellege erősödhet. A kamatok alacsony szinten tartását támogatja, hogy 2018 előtt nem várható az inflációs cél elérése, valamint az, hogy a külső adósság és sérülékenység meredek csökkenése, illetve a kockázati megítélés javulása mérsékelheti a kockázati felárakat.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a jegybank döntését követő közleményben az egyik legfontosabb mondat megváltozott: "az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója az alapkamat 0,9 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat" - áll a közleményben. Az elemző szerint ez arra utal, hogy a kamatcsökkentési ciklusnak vége. A következő hónapokban 0,9 százalékon maradhat az irányadó ráta, de szükség esetén sor kerülhet az eszköztár finomhangolására és/vagy nem-konvencionális intézkedésekre.