Indulhat a "lakáslottó", de mi az igazi cél?

Hosszú várakozás után megjelent a nemzeti otthonteremtési közösségről (nok) szóló törvény végrehajtási rendelete. A többnyire csak "lakáslottónak" nevezett konstrukció két célt szolgál, egy valóságosat - az új lakások számának gyarapodását -, és egy burkoltat, a többségében kereskedelmi banki hátterükkel eredményesen működő lakás-takarékpénztárak (ltp) konkurencia megteremtését, állami segédlettel. Feltehetően egyik célt sem lesz könnyű elérni. A családok ma még a használt lakáspiacot részesítik előnyben az új otthonok létesítése helyett, azt pedig nem lesz könnyű bebizonyítani, hogy a nok összességben előnyösebb, mint az ltp-k.

Az új nok-rendeletben néhány érdekes dologra bukkanhatunk. Az egyik az, hogy a nok-ot szervező cégek havi 10-40 ezer forintot is elkérhetnek szervezési díjként a tagoktól. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a konstrukcióhoz járó állami támogatás mértéke a tagot terhelő befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint (évi 300 ezer), akkor könnyű belátni, hogy az állami támogatás teljes összege a szervező zsebébe vándorol.

A brókercsődöket követően felértékelődött az időközben átszervezett Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) szerepe is. Ezért is meggondolandó a nok-hoz való esetleges csatlakozás, ugyanis a "lakáslottó" nem élvez OBA-védelmet. Az MNB felügyelete az emberek számára nem megnyugtató, hiszen emlékezhetnek arra, hogy a brókercsődöknél milyen késedelmesen léptek fel. Az emberek körében az sem erősíti bizalmat, hogy az FHB-nál fellelt hiányosságok nyomán is csak négy esztendő múltán bűntettek.

Az új nok-rendeletből az is kitűnik, hogy a befizetést az igazolt jövedelem feléig lehet vállalni. A szakemberek szerint a tagok fizetőképességének előzetes vizsgálata a konstrukció biztonságát szolgálja. Lehetőség van viszont arra, hogy ha valakinek fizetési nehézségei támadnak, akkor 20 százalékos csökkentést kérhet, az így kieső befizetést természetesen később törlesztenie kell. Aki viszont nem tud fizetni, azt kizárhatják a nok-ból.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vállalkozói/szervezői oldalon kik a nok létrehozásának a kedvezményezettei. Erre a törvényből lehet következtetni. Ez a jogszabály ugyanis előírja, hogy ha valaki ilyen közösséget akar létrehozni, akkor annak, szükséges egy olyan igazgatósági tagot is kijelölni, aki korábban igazoltan fogyasztói csoportot szervező cégnél dolgozott. Ez azért furcsa, mert a fogyasztói csoportok döntő többsége ellen korábban hatósági eljárás folyt, 2012. január 1-je után ilyen szervezetet létrehozni nem lehetett, új fogyasztó kizárólag a – szerződés felmondással történő megszüntetése miatt – kieső tag helyére volt felvehető. Az más kérdést, hogy ezt a szabályt folyamatosan megszegték. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tavaly megállapította: "az ellenőrzési tapasztalatok alapján is elmondható, hogy a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozások a fogyasztók tájékozatlanságával visszaélve tevékenykedtek. Az ingyenesen, mindenki számára hozzáférhető reklámújságokban közzétett megtévesztő hirdetésekkel felkeltették a rászorulók figyelmét, egy személyes találkozás alkalmával pedig szóban félrevezető, valótlan tájékoztatást nyújtottak a szerződés tartalmára vonatkozóan."

Korábbi sajtóhírek szerint a Poligruppo és a Carion az a két cég, amelyek jelenleg a szervezői kritériumoknak megfelelhetnek, vagyis az ő beleegyezésük nélkül valószínűleg senki sem lesz képes Magyarországon nok-ot indítani.