Elégtelen jár a kormánynak

Publikálás dátuma
2016.06.11 07:01
Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tanévzáró tüntetést tart ma a Tanítanék Mozgalom, a demonstrációhoz civil szervezetek és a pedagógus szakszervezetek is csatlakoztak. Az oktatáspolitikával elégedetlen tanárok jelezték: a kormány tagjai bukásra állnak, az intézkedések miatt fokozódik a vészhelyzet. Hétfőn a parlament a köznevelési törvényről szavaz; a módosítóból a pedagógus sztrájkbizottság javaslatait is kifelejtették.

Újra utcára vonulnak ma a kormány oktatáspolitikájával elégedetlen pedagógusok, a Tanítanék Mozgalom Budapesten, délután 2 órára tanévzáró demonstrációt hirdetett a Március 15. térre, ahonnan majd az Erzsébet hídon át vonulnak az Orbán-kormány szimbolikus épülete, a Várkert Bazár elé. Civil megmozdulások lesznek Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán is. A két legnagyobb tanár szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is összefogott: Győrben, Miskolcon, Pécsen és Nyíregyházán szerveznek közös demonstrációt. A budapesti eseményhez a tanárokkal szolidaritást vállalva a Független Diákparlament is csatlakozott.

A tüntetésekre nem csak tanárokat és diákokat várnak, a Tanítanék minden, az oktatás megújításáért, gyerekeink jövőjéért tenni kívánó magyar polgárt közös cselekvésre hív, hogy megmutassák: nem kérnek a diákokat elbutító, a tanárokat megfélemlítő és kizsigerelő, az állami fenntartó pénztelensége miatt a szülőket egyre nagyobb anyagi terhekre kényszerítő rendszerből. Mára bebizonyosodott: a kormány a civil szerveződéseket levegőnek, a szakszervezeteket baleknak nézi. A Tanítanék a Civil Közoktatási Platformmal karöltve már fél éve küzd egy élhetőbb, szabadabb oktatási rendszerért, a hatalom azonban nem hajlandó tárgyalni velük.

A pedagógus sztrájkbizottsággal viszont hónapokig egyeztetett a kormány - igaz, ez törvényi kötelezettsége -, ám kiderült: egyetlen megállapodást sem hajlandó betartani, a köznevelési törvény módosító javaslatából, amit hétfőn várhatóan el is fogad a parlament, a szakszervezetek javaslatai szinte teljesen kimaradtak. Hasonló sorsra jutott a köznevelési kerekasztal is; igaz, a kabinet képviselői az elmúlt hónapokban gyakran hivatkoztak a fórumon elért eredményekre, valójában csak azokat a javaslatokat fogadták meg, amelyek az orbáni irányvonalba maradéktalanul belesimultak. A kerekasztal munkacsoportjaiba meghívott szakértőket így lényegében biodíszletnek használták, nekik a döntéshozatalba beleszólásuk nem volt.

Bár a kormány szerint nincs vészhelyzet az oktatásban, a pedagógusok ezt másként látják. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője lapunknak elmondta: szeptembertől még nagyobb vészhelyzet várható, ami egyrészt a közoktatást érintő strukturális átalakításokból, másrészt a szakképzés szétveréséből adódik. Törley szerint azzal, hogy az önkormányzatokat működtetői jogaik elvételével teljesen elszakítják iskoláiktól, újabb csapást mérnek az intézményekre, arról nem is beszélve, hogy az egy nagy Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyett 58 "kicsi Klik", új nevükön Klebelsberg Központ lesz. A központosított rendszerrel elégedetlen pedagógusok, szakértők ennek pont az ellenkezőjét szerették volna elérni, de a kormány minden észérvet lesöpört az asztalról.

Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A totális államosítás ellen a legtöbb önkormányzati szövetség, valamint független, ellenzéki és kormánypárti polgármesterek is tiltakoznak. Csömörön a napokban közvélemény-kutatást is tartottak, hogy megtudják, a lakosság hogyan vélekedik a kormány terveiről. Kiderült: az emberek töredéke, kevesebb mint öt százaléka gondolja úgy, hogy az állam jobb gazdája lenne az iskolának, mint az önkormányzatok. "Az iskolai államosítás elutasítása tehát még a nemrég nagy vitát gerjesztő vasárnapi boltzárnál is jóval nagyobb" - olvasható a közleményben. Fábri István polgármester - aki az önkormányzati választásokon egy helyi civil egyesület színeiben indult - jelezte: ez megerősíti őket abban, hogy a végsőkig harcoljanak iskoláikért. Ha nem lesz más megoldás, nem fogja aláírni az iskolák államosításáról szóló szerződést.

"Nebulóink, a kormány tagjai már a tanév elején mentességet kértek etika és erkölcstan alól, de hamisított orvosi igazolást hoztak. Rengeteget mulasztottak igazolatlanul, amelyet nem elsősorban órákban lehet kifejezni, hanem cselekedetekben" - erről már a Tanítanék Mozgalom "osztályfőnöki beszámolójában" lehetett olvasni. A Tanítanék a Kormányinfók mintájára minden héten KockásInfót tart, az e heti téma a mai demonstráció ("osztályozó konferencia") volt. Pukli István, Pilz Olivér és Törley Katalin "osztályfőnökök" elégedetlenek a kormány teljesítményével, mint írták: a kormány tagjai nem dicsekedhetnek kimagasló tanulmányi eredményekkel, mindannyian bukásra állnak. Ma délután a bizonyítványokat is kiosztják.

Itt lesznek tüntetések

- Budapest, Március 15. tér, 14 óra

- Békéscsaba, Szabadság tér, 15 óra

- Győr, Városháztér, 10 óra 30 perc

- Miskolc, Hősök tere, 15 óra

- Nyíregyháza, Kossuth tér, 15 óra

- Pécs, Jókai tér, 15 óra

- Szeged, Klauzál tér, 15 óra

Díjátadó előtt halt meg a tanárnő
Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatója előtt lett rosszul egy nő a Városházán. Rohammentőket is hívtak, de úgy tudjuk már nem tudták megmenteni az életét - írta a hvg.hu. A portál értesülései szerint az asszony a fővárosi pedagógusnap alkalmából rendezett pénteki ünnepségen 25 pedagógus társával együtt kapott volna Bárczy István Díjat kiemelkedő teljesítményéért.

Szerző

Teniszpályás, szökőkutas luxusbörtön üzemel Kecskeméten

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:32
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Megtévedt rendőrök, vállalkozók és politikusrokonok kapnak helyet a parkettásnak nevezett börtönben, amit el is hagyhatnak, ha kedvük tartja. A rabok munkájával a Ferroplast jár jól – a cég egyik tulajdonosa egy börtönigazgató felesége.
Egyágyas, saját kulccsal zárható szobák, rács nélküli ablakok, saját tévé, parkosított udvar, szökőkút, teniszpálya– ez nem Svédország egyik börtönének leírása, hanem egy régóta működő kecskeméti büntetés-végrehajtási intézményé, - írja a létesítményt részletesen bemutató 24.hu.

Puhára estek

A  „parkettás”, azaz a Bács-Kiskun megyei Büntetés-végrehajtási Intézet II. objektuma létezéséről kevesen tudnak, pedig az 1990-es évek óta üzemel. Ide kerültek az igazságszolgáltatás, a hatóságok és a fegyveres testületek megtévedt tagjai, az úgynevezett védett személyek. A kényelmi szolgáltatások miatt azonban a hely népszerű lett a gazdasági bűncselekmények miatt elítélt vállalkozók, tehetős üzletemberek között, és bennfentesek szerint nagyobb a politikusok rokonságába, közvetlen ismeretségi körébe tartozó elítéltek aránya is a többi magyar fegyintézethez képest. A kecskeméti afféle VIP-börtönné alakult az idők során, bár ezt hivatalosan senki sem ismeri el.
A bentlakóknak nem kell megküzdeniük a magyar büntetés-végrehajtási rendszer általános problémájával, a túlzsúfoltsággal: nincsenek szűk börtönzárkák, az 59 körletből 56 kényelmes egyszemélyes szobának is beillene. A fennmaradó három szobát kétágyasra alakították ki. 
A pozitívumok sorát bővíti az is, hogy ha a fogvatartott úgy dönt, el is hagyhatja az intézet területét. A többség őrfelügyelet nélkül mehet minden nap külsős munkahelyre.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején.
A nagyjából 60 fős intézményből jelenleg 15-en Táborfalvára járnak dolgozni. A fogvatartottakat a büntetés-végrehajtással kötött megállapodás alapján céges busszal utaztatják az üzemhez, ahol szinte a civil alkalmazottakhoz hasonló mozgásszabadságot élvezhetnek a két műszakban folyó munka idején. Az elítéltek az utcára is szabadon kimehetnek:
A lap munkatársai ottjártukkor többeket láttak a nyitott kapu melletti dohányozóhelyen, miközben fegyőr egyáltalán nem volt a láthatáron.
A Kecskeméttől félórányi autóútra fekvő Táborfalván a Ferroplast Kft. egy műanyag-feldolgozó és -fröccsöntő üzemet működtet. Táborfalva igazi mintaprojekt lett a büntetés-végrehajtás rendszerében: a Belügyminisztérium 2017-es Fogvatartottak reintegrációja című, uniós támogatásból szervezett konferenciáján az egyik előadó a cég ügyvezetője volt, aki igazi win-win vállalkozásként mutatta be az elítéltek alkalmazását. Az előadás szerint a munkaerőhiánnyal küzdő kecskeméti térségben igen komoly eredménynek tekinthető, hogy a cég a megállapodásnak köszönhetően hosszútávon stabilizálni tudta saját munkaerő-utánpótlását. A fogvatartottakkal ráadásul képzett és olcsó munkaerőhöz jutottak. Nem véletlen, hogy az összesen 40 fős vállalkozás 20 elítélt alkalmazását vállalta. 

Családban marad?

A 25 éve alapított Ferroplast Kft. forgalma az elmúlt években meredeken emelkedett, egyre közelebb került a milliárdos szinthez, és közben komoly nyereséget biztosított a tulajdonosoknak is. Az adózott eredmény 2015-2016-ban megközelítette az évi 100 milliót, de 2017-ben is 54 millió forint volt. A kecskeméti fogvatartottakkal dolgozó Ferroplast Kft. egyik tulajdonosa, Füzesiné Gajdácsi Magdolna az egyik szomszédos Bács-Kiskun megyei börtön igazgatójának felesége. Füzesi Viktorezredes az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet vezeti. Furcsa csavar, hogy a kecskeméti bv-intézet parancsnokának felesége viszont éppen az állampusztai börtönben működő gazdasági vállalkozásban kapott vezetői állást. Zachar Tibor felesége információink szerint az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. tésztagyárának lett az üzemvezetője. A 2017-ben átadott tésztaüzem műszakonként közel egy tonna tarhonyát, csőtésztát, spagettit képes gyártani. Ez az üzem látja el az összes bv-intézetet száraztésztával.
A portál megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP), nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy egy magasrangú bv-s vezető felesége és annak családja profitál a fogvatartottak munkájából. A válasz szerint ez nem összeférhetetlen:
„Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka a jogszabályi előírásoknak megfelelően erről a tényről korábban tájékoztatta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát. Ennek a vizsgálata azt támasztotta alá, hogy nincsen összefonódás a beosztás és a vállalkozás vezetése között.”

Önálló élet helyett elszigeteltség vár a fogyatékkal élőkre a kormány tervei szerint

Publikálás dátuma
2019.03.19 06:45
Magyarországon 20 ezer ember él valamilyen zárt intézményben
Fotó: Népszava/ Vajda József
A kabinet felszámolná a nagy szociális intézményeket, ám szakmai szervezetek szerint az erről szóló koncepció továbbra is ellentétes a fogyatékkal élő emberek érdekeivel.
Mindössze egyetlen szót emelt át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) 17 oldalas szakmai javaslatából abba a hamarosan a kormány elé kerülő koncepcióba, ami a nagylétszámú, bentlakásos szociális intézmények felszámolását (hivatalos nevén: kitagolását) célozza. A MEOSZ szerint elfogadhatatlan a kormány hozzáállása a szakmai együttműködéshez, ahogy az is, hogy a kitagolási stratégiát úgy fogadhatják el, hogy az hemzseg a szakmai hibáktól. Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel. Nekik nagyon kevés vagy szinte semmilyen döntési szabadságuk nincs arról, hogyan éljék életüket – holott a fogyatékkal élő emberek jelentős része kisebb-nagyobb segítséggel ugyan, de képes lenne az önállóbb életre. A kitagolás elvben ezt segítené elő: az elzárt intézmények helyett az önálló életvitelt biztosító lakhatási formák (mint például a támogatott lakhatás) kialakítása a cél. A kormány tervei azonban továbbra is abba az irányba mutatnak, hogy a nagy zárt intézmények helyett kisebb, de továbbra is a társadalomtól inkább elszigetelt otthonokat hoznak létre. – A kormány elé kerülő előterjesztésnek nem célja a fogyatékos emberek valódi társadalmi befogadása, ráadásul további feszültségeket generál – fogalmazott a MEOSZ elnöke abban a levélben, amelyben Fülöp Attila szociális államtitkárnak foglalta össze aggodalmait. Kovács Ágnes szerint a koncepció ellentétes a MEOSZ mindazon törekvéseivel, amelyekkel biztosítani lehetne a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét, ezért annak elfogadását ebben a formában nem tudják támogatni. A tervezet szerinte nem tartalmaz garanciákat arra vonatkozóan, hogy az uniós források bevonásával ne jöhessenek létre újabb, a fogyatékos emberek érdekeivel szembemenő körülmények (a kormány mintegy 77 milliárd uniós forrást biztosít a kitagolási projektre). Hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) is. Mint írták, az eddig ismertté vált programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.
Kovács Ágnes sérelmezte továbbá, hogy a MEOSZ-nak, mint a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezetének csak arra adott lehetőséget a kormány, hogy „esetleges észrevételeit megküldhesse”, miközben tavaly novemberben azért kötöttek partnerségi megállapodást az Emmivel, hogy valóban szembenézzenek a problémákkal. Mindezzel kapcsolatban kerestük a minisztériumot és a szociális államtitkárságot, ám hétfő estig nem kaptunk tájékoztatást.

Máshol is csak papíron elkötelezettek

Az Európai Unióban mintegy 1,2 millió ember él szegregáltan, bentlakásos szociális intézményekben. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének aláírásával az EU, valamint mind a 28 tagállam külön-külön is kötelezettséget vállalt arra, hogy a nagylétszámú bentlakásos szociális intézményeket kitagolja. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2014-2018 között átfogó kutatást végzett a folyamatról. Az eredmények szerint az EU országainak kétharmada papíron elköteleződött a kitagolás mellett, ám a gyakorlati megvalósulás számos problémába ütközött. A kitagolás anyagi támogatása akadozik, sokszor a nagy intézmények felújítására költenek. Nem történik meg a társadalom érzékenyítése, a civil és szakmai szervezetek bevonása a folyamatba. Előfordul szelektív kitagolás: elsősorban a fiatalabb és enyhébb fogyatékossággal élőket vonják be, a „problémásabb” érintetteket háttérbe szorítva.

Frissítve: 2019.03.19 06:45