Elégtelen jár a kormánynak

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:01
Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tanévzáró tüntetést tart ma a Tanítanék Mozgalom, a demonstrációhoz civil szervezetek és a pedagógus szakszervezetek is csatlakoztak. Az oktatáspolitikával elégedetlen tanárok jelezték: a kormány tagjai bukásra állnak, az intézkedések miatt fokozódik a vészhelyzet. Hétfőn a parlament a köznevelési törvényről szavaz; a módosítóból a pedagógus sztrájkbizottság javaslatait is kifelejtették.

Újra utcára vonulnak ma a kormány oktatáspolitikájával elégedetlen pedagógusok, a Tanítanék Mozgalom Budapesten, délután 2 órára tanévzáró demonstrációt hirdetett a Március 15. térre, ahonnan majd az Erzsébet hídon át vonulnak az Orbán-kormány szimbolikus épülete, a Várkert Bazár elé. Civil megmozdulások lesznek Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán is. A két legnagyobb tanár szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is összefogott: Győrben, Miskolcon, Pécsen és Nyíregyházán szerveznek közös demonstrációt. A budapesti eseményhez a tanárokkal szolidaritást vállalva a Független Diákparlament is csatlakozott.

A tüntetésekre nem csak tanárokat és diákokat várnak, a Tanítanék minden, az oktatás megújításáért, gyerekeink jövőjéért tenni kívánó magyar polgárt közös cselekvésre hív, hogy megmutassák: nem kérnek a diákokat elbutító, a tanárokat megfélemlítő és kizsigerelő, az állami fenntartó pénztelensége miatt a szülőket egyre nagyobb anyagi terhekre kényszerítő rendszerből. Mára bebizonyosodott: a kormány a civil szerveződéseket levegőnek, a szakszervezeteket baleknak nézi. A Tanítanék a Civil Közoktatási Platformmal karöltve már fél éve küzd egy élhetőbb, szabadabb oktatási rendszerért, a hatalom azonban nem hajlandó tárgyalni velük.

A pedagógus sztrájkbizottsággal viszont hónapokig egyeztetett a kormány - igaz, ez törvényi kötelezettsége -, ám kiderült: egyetlen megállapodást sem hajlandó betartani, a köznevelési törvény módosító javaslatából, amit hétfőn várhatóan el is fogad a parlament, a szakszervezetek javaslatai szinte teljesen kimaradtak. Hasonló sorsra jutott a köznevelési kerekasztal is; igaz, a kabinet képviselői az elmúlt hónapokban gyakran hivatkoztak a fórumon elért eredményekre, valójában csak azokat a javaslatokat fogadták meg, amelyek az orbáni irányvonalba maradéktalanul belesimultak. A kerekasztal munkacsoportjaiba meghívott szakértőket így lényegében biodíszletnek használták, nekik a döntéshozatalba beleszólásuk nem volt.

Bár a kormány szerint nincs vészhelyzet az oktatásban, a pedagógusok ezt másként látják. Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője lapunknak elmondta: szeptembertől még nagyobb vészhelyzet várható, ami egyrészt a közoktatást érintő strukturális átalakításokból, másrészt a szakképzés szétveréséből adódik. Törley szerint azzal, hogy az önkormányzatokat működtetői jogaik elvételével teljesen elszakítják iskoláiktól, újabb csapást mérnek az intézményekre, arról nem is beszélve, hogy az egy nagy Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyett 58 "kicsi Klik", új nevükön Klebelsberg Központ lesz. A központosított rendszerrel elégedetlen pedagógusok, szakértők ennek pont az ellenkezőjét szerették volna elérni, de a kormány minden észérvet lesöpört az asztalról.

Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Helyesírásból is megbukott a kormány FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A totális államosítás ellen a legtöbb önkormányzati szövetség, valamint független, ellenzéki és kormánypárti polgármesterek is tiltakoznak. Csömörön a napokban közvélemény-kutatást is tartottak, hogy megtudják, a lakosság hogyan vélekedik a kormány terveiről. Kiderült: az emberek töredéke, kevesebb mint öt százaléka gondolja úgy, hogy az állam jobb gazdája lenne az iskolának, mint az önkormányzatok. "Az iskolai államosítás elutasítása tehát még a nemrég nagy vitát gerjesztő vasárnapi boltzárnál is jóval nagyobb" - olvasható a közleményben. Fábri István polgármester - aki az önkormányzati választásokon egy helyi civil egyesület színeiben indult - jelezte: ez megerősíti őket abban, hogy a végsőkig harcoljanak iskoláikért. Ha nem lesz más megoldás, nem fogja aláírni az iskolák államosításáról szóló szerződést.

"Nebulóink, a kormány tagjai már a tanév elején mentességet kértek etika és erkölcstan alól, de hamisított orvosi igazolást hoztak. Rengeteget mulasztottak igazolatlanul, amelyet nem elsősorban órákban lehet kifejezni, hanem cselekedetekben" - erről már a Tanítanék Mozgalom "osztályfőnöki beszámolójában" lehetett olvasni. A Tanítanék a Kormányinfók mintájára minden héten KockásInfót tart, az e heti téma a mai demonstráció ("osztályozó konferencia") volt. Pukli István, Pilz Olivér és Törley Katalin "osztályfőnökök" elégedetlenek a kormány teljesítményével, mint írták: a kormány tagjai nem dicsekedhetnek kimagasló tanulmányi eredményekkel, mindannyian bukásra állnak. Ma délután a bizonyítványokat is kiosztják.

Itt lesznek tüntetések

- Budapest, Március 15. tér, 14 óra

- Békéscsaba, Szabadság tér, 15 óra

- Győr, Városháztér, 10 óra 30 perc

- Miskolc, Hősök tere, 15 óra

- Nyíregyháza, Kossuth tér, 15 óra

- Pécs, Jókai tér, 15 óra

- Szeged, Klauzál tér, 15 óra

Díjátadó előtt halt meg a tanárnő
Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatója előtt lett rosszul egy nő a Városházán. Rohammentőket is hívtak, de úgy tudjuk már nem tudták megmenteni az életét - írta a hvg.hu. A portál értesülései szerint az asszony a fővárosi pedagógusnap alkalmából rendezett pénteki ünnepségen 25 pedagógus társával együtt kapott volna Bárczy István Díjat kiemelkedő teljesítményéért.

Szerző

Ceglédi Zoltán: két év alatt is lehet más a politika

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:00
A kormányzás rossz, a propaganda sikeres FOTÓ: Vajda József
A hat éve zajló „óriásplakát-kormányzás” mellett valószínűleg már magának Orbán Viktornak sincs igazi válasza arra, milyen eminens nemzeti érdeket szolgál az, hogy éppen ő a kormányfő - állítja Ceglédi Zoltán. A politikai elemző az összefogásról is beszélt, szerinte olyan szavazókat kell behozni – milliós nagyságrendben –, akik ma távolságot tartanak a pártoktól. Ezek a szavazók azonban nem arra várnak, hogy az általuk külön-külön elutasított pártok összeálljanak.

- Nem lehet más a politika?

- Az LMP nagy ígérete, a „lehet más!” felkiáltás egyik plasztikus ábrázolása kiválóan tetten érhető a párt 2010-es - „Igen, lehet!” - kampányvideójában: pozitív, optimista, barátságos és vonzó alternatívát láttunk. Ha ezt a referenciát összehasonlítjuk azzal a párttal, amely az eredeti ígéretből az utóbbi hat évben kinőtt, akkor nem ez a tanulságunk, hogy nem lehet más a politika, hanem az, hogy az LMP valamit borzasztóan elrontott. Bezárkózott, megkeseredett, üzeneteit lecserélte egy tagadásra épülő politizálásra. Az, hogy a politika mihez képest legyen más, mindig eklatánsan megjelent Schiffer András és a többiek üzeneteiben. Az az igény és ígéret viszont, amivel az LMP indult – hogyan lesz más, miként lesz más – szinte teljesen eltűnt a politikájukból. Helyesen állították, valóban lehet más, de ma úgy tűnik, elbuktak a megvalósításban. Schiffer lemondása pedig annak is a beismerése, hogy ma vele nem lehet más a politika.

- Mit veszíthetnek ezzel a lemondással?

- Schiffernek múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy az LMP-t a pártszakadás után is megtartotta, újraszervezte, de bizony abban is, hogy egyfajta üvegplafon alá szorította. Mint politikus, kvázi húzónév arra volt elég, amit az eddigi LMP-ből láttunk. Kevéssel, hártyavékonyan küszöb fölött-alatt pendlizni. Így sok munka, nagy adag szerencse, és egy borzalmasan szereplő ellenzéki összefogás mellett be lehet jutni a parlamentbe, de „nagyságrendet ugrani” már nem.

- Nem csak Schiffer kivonulása zavarta fel az állóvizet a magyar belpolitikában, a Jobbikban is elég komoly mozgolódás kezdődött.

- A Jobbik stratégiája pontosan az ellentéte a Fideszének. A kormánypárt szerint csak a pillanat uralása a fontos. Ezzel szemben a Jobbiknál egy középtávú terv látszik kibontakozni, ami arra épít, hogy a Fidesz kormányzásában időről-időre vannak visszaesések, fekete foltok. Ezt láttuk 2014 őszén, ezt láttuk fél éve, és jó esély van rá, hogy 2018 előtt még legalább egyszer újra megtörténik. Ilyenkor nincs más téma: arról kell számot adni, hogy a kormányzás maga hogyan működik. Ekkor lehet az „átfazonírozott” Jobbik győztese a szituációnak. Ha az a nyilvános percepció, hogy a Jobbik már nem egy riasztóan szélsőséges és kiszámíthatatlan párt, ha kormányzóképességet mutat, akkor a következő kormány-összeomlás idején elő tud lépni Vona Gábor. Az lehet a nyerő üzenete, hogy ők nem kevésbé radikálisak, mint a Fidesz, ugyanazt gondolják Európáról, a menekültekről, a magyarságról – ámde nem korruptak, és jól tudnák vezetni az országot. Ez a lényege a Jobbikban jelenleg zajló változásoknak. A fő cél a stabilitás, a kiszámíthatóság megteremtése. Vona nem a radikálisokkal számolt le, hanem az önjáró szereplőkkel. Toroczkai László például egyáltalán nem puhább, mint Novák Előd, csak opportunista: képes a mai ügyekkel kompromisszumot kötni azért, hogy holnap vagy holnapután politikai előnyt érjen el.

- Vona mostani „leszámolása” sokakat emlékeztet arra, amit Orbán Viktor tett korábban a Fidesszel.

- Vona nem példaképet, hanem módszert választott. Orbán pártvezetői és kormányfői pályájának alakulása sem volt egyenes vonalú, egyenletes mozgás. Más szerepet vitt az első kormányzása alatt, mást mutatott a 2002-es vereség után, a polgári körök élén, és sok kanyart tett meg addig is, amíg a mai státuszához eljutott. Egy biztos: pártelnök-miniszterelnökként fel sem merül, hogy a Fideszt kiadja a kezéből. Vona ezt a metódust szeretné lemásolni. Egy nagyon távoli példa: amikor Japán bekapcsolódott az ipari forradalomba, nem kellett a szövőgép fejlődésének minden köztes állomását feltalálni, rögtön a legmodernebb brit gépeket tudták használni. Vona Gábor is a végeredménnyel dolgozik. Azt nézi, hogy a mai Orbán hogyan képes hatalmi és kommunikációs dimenzióban uralni a közeget.

- Mi a helyet a tisztújítás előtt álló MSZP-vel?

- A szocialisták legnagyobb politikai előnye sokáig egyfajta gravitációs mező volt. Ez azt jelentette, hogy ha a legnagyobb ellenzéki párt semmit nem csinál, természetes kihívóként, nagyságrendjéből adódóan akkor is be tudja gyűjteni az ellenzéki szavazatokat. Ez változott meg a Jobbik versenytárssá emelkedésével, és ezt igyekszik a DK az MSZP folyamatos támadásával lebontani – tudva, hogy e két párt szavazótáborai közt oda-vissza nagy az átjárhatóság. Ha a szocialista párt hajlandó lenne felismerni saját érdekeit és felelősségét, úgy egy sokkal aktívabb, intenzívebb működésre állnának át. Minimálisra csökkent a gravitációs erejük, a kockázatkerülés már egyértelműen morzsolja a táborukat. Az sem segít, hogy Dunaújvárosban nagyon elszúrták a kampányt – az igazi gondjuk azonban az, amit az elmúlt két évben tettek, illetve főleg nem tettek. Nem mernek határozottan elindulni egyik irányba sem. Az elmúlt év legfontosabb témája a menekültek kérdése volt. Mit képviselt itt az MSZP? Amikor elkezdődött a fideszes idegengyűlölő kampány, akkor egyértelműen menekültpártiak voltak, szögesdróttal kerítették be a Fidesz székház előtti területet. Majd megriadtak, és váltottak az úgynevezett pozitív semlegességre – ami egyébként a mai MSZP-nek akár a jelszava is lehetne –, míg eljutottak odáig, hogy az országos választmányi elnöki posztra az a Hiller István is esélyes, aki egyenesen azt állítja, hogy nem tud jobbat mondani a kerítésnél. És nem ez az egyetlen kudarcos ügy. Sorra dobálják el az eleve nem túl sok és nem túl erőteljesen vitt kampányaikat. Ma már nem igazán hallani a nemrég még vezető kampánytémának szánt béremelési követelésükről sem. Nézzük meg: míg a Jobbik mindent annak rendel alá, hogy stabil, kormányzóképes erőnek tűnjék, az MSZP mintha a fordítottján dolgozna.

- A múlt hétvégi dunaújvárosi időközi választás után nehéz lehet a pozitív semlegesség.

- Egy időközi önkormányzati képviselő-választásból, bő ezernyi helyi szavazó döntéséből önbecsapás és hamis lenne egy 8 milliós választói tömeg opcióira és preferenciáira következtetni. Azt semmiképp ne higgyük, hogy éppen Dunaújváros tanulságait kellene országos stratégiába foglalni. Ha megnézzük az ennél egy fokkal fontosabb időközi egyéni országgyűlési képviselőválasztásokat, akkor Újpest után azt mondhattuk volna, hogy a jövőben minden jelölt legyen szocialista, Veszprém után Kész Zoltánhoz hasonlóan független kapitalistákat követeltünk volna minden szavazólapra, Tapolca után pedig azt, hogy a baloldal lépjen vissza a Jobbik javára. Hibás következtetés lenne mind, mert a helyi időközi eredmény nem szorozható fel országos támogatottságra. Ami ellenben fontos: következtethetünk egy adott párt állapotára, szervezettségére abból, hogy egy ilyen kiemelt fókuszú, nem a tartalma, hanem a szimbólum miatt fontos választásra hogyan készül fel. Az MSZP rossz dunaújvárosi szereplése azt mutatja, hogy a pártban lelassultak a folyamatok, és nem látszik, hogy lenne a szervezetben hatékony, ütőképes kampányra alkalmas erő és szándék. Továbbá: az elmúlt hetek vitái kizárólag az összefogás kérdése körül forogtak. Ez öngyilkos viselkedés. Ha Orbán Viktor elmegy Dunaújvárosba 20 milliárdos befektetést ígérni, azzal valamit szembe kell, kellett volna állítani. Nem sikerült. A kialakult sorrend pedig egyenes következménye annak, hogy a DK-nak jobban áll az összefogásról folytatott vita. A szocialistáknak akkor lehetett volna előnyük, ha a szervezeti erejüket használják, és tartalmi, intenzív kampányt folytatnak. Nyilván ez befolyásolja a soron következő MSZP-tisztújítást is.

Szerző

Még homályos a Spéder-ügy

Publikálás dátuma
2016.06.10. 20:44
Fotó: Tóth Gergő
Semmi érdemi információt nem tudni, mi állhat a Spéder Zoltán, Fidesz közeli nagyvállalkozót érő támadások mögött. Kiderült, nemcsak a tulajdonában lévő FHB Jelzálogbanknál nyomoz a rendőrség, de a pénzintézettel összefonódott Magyar Postánál is jártak, a NAV pedig Spéder médiaérdekeltségeinél vizsgálódik - már egy hónapja. A hatóságok egymásra mutogatnak, a kormány hallgat.

Sorozatos, sokszor személyeskedő támadások érték az ellenzéki sajtóban a héten Spéder Zoltán Fidesz-közeli vállalkozót, így a figyelem középpontjába került a FHB Bank is, amelynek Spéder az elnöke és meghatározó tulajdonosa. A kormány oldaláról csütörtökön csak Lázár János kancelláriaminiszter szólalt meg a Spéderrel szebeni hadjáratról; mint mondta, Spéder a barátja volt és maradt, s minden támadást ki fog védeni és túl fog élni. Ám még ez előtt, szerdán házkutatást tartottak és adathordozókat foglaltak le a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai az FHB-csoportnál és a vállalkozó más érdekeltségeinél. Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtök este az M1-en erről szűkszavúan nyilatkozott: még az elején jár a nyomozás, ezért érdemben nem lehet azzal kapcsolatban semmit kijelenteni. A nyomozóhatóságok dolga, hogy felmérjék a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos döntéseket - tette hozzá. Az ORFK közlése szerint "a Nemzeti Nyomozó Iroda január 11-én csalás és más bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást".

Ugyanakkor Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István cáfolta az MTI-nek, hogy a jegybank feljelentést tett volna a Magyar Posta Zrt., vagy az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében. Csakhogy a posta korábban azt közölte, hogy a nyomozóhatóságok szerdán arról tájékoztatták őket: az MNB feljelentése alapján, csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indítottak, amelynek során a postánál is eljártak. Nem tudni, hogy ez a nyomozás összefüggésben van-e azzal, hogy Spéder érdekeltségeinél is volt házkutatás, az FHB és a posta mindenesetre szorosra fonta kapcsolatát, a bankba az állami társaság be is szállt.

Közben az is kiderült, hogy több hete minden adónemre kiterjedő vizsgálatot folytat a NAV az Index internetes portál kiadójánál, a Spéder tulajdonában álló CEMP Zrt.-nél. A céghez tartozik többek közt a napi.hu, a portfolio.hu és az InfoRádió is. Az eljárás május első hetében kezdődött, azaz több mint egy hónapja tart, arról a Népszava értesülései szerint a múlt héten tájékoztatták a szerkesztőségek vezetőit is. Az ilyen átfogó, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések esetében 90 nap a vizsgálódási határidő, de a legnagyobb adózóknál akár 120 nap is lehet.

Hogy mi állhat a háttérben, arra Lázár utalt a csütörtökön: lehetséges forgatókönyv, hogy az állam a jelenleginél nagyobb tulajdoni hányadhoz jut Spéder bankjában. Ezzel megoldódna a probléma, hogy ki az úr Takarékbanknál, mert az abban közvetett tulajdonnal rendelkező FHB-csoport elvesztené meghatározó befolyását. Ebben a kérdésben a pénzügyi felügyelet, vagyis az MNB dönthet.

Ezt a forgatókönyvet az tenné lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tulajdonában van egy olyan FHB-kötvénycsomag, amely bizonyos feltételekkel, például, ha a kötvény kibocsátója nem teljesíti a vállalásait, részvényre váltható - írta a hvg.hu. A kormány még 2012 szeptemberében foglalkozott az FHB Jelzálogbank tőkehelyzetével, ám az arról szóló döntéseket titkosították. Lázár elismerte, hogy amikor az MNB a héten megbírságolta az FHB-t, mert egy kötvénykibocsátásnál félrevezető információt tett közzé, az éppen ezt a kötvénycsomagot érintette. Ezzel nem cáfolta azokat a piaci információkat, miszerint a 2012. őszi kormánydöntést követő kötvénykibocsátáskor nem az lett az értékpapírok tulajdonosa, aki elsőként Londonban lejegyezte, hanem valaki más. A válaszból az is kiolvasható lehet, hogy ez valójában az MNV.

Ennek azért van jelentősége, mert a kötvényjegyzéssel a befektető – akár magánbefektetőről, akár az államról van szó – pénzt bocsát a kötvénykibocsátó rendelkezésére. Ráadásul úgy tudni, hogy az állam, legalábbis 2015-ben, nem tartott igényt a kamatra, amely a kötvény után minden év június 15-én esedékes. Jogászok szerint ez kimerítheti a tiltott állami támogatás fogalmát. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az FHB azért kezdeményezte a Takarékbank rendkívüli közgyűlését június 15-re, hogy utóbbi megsegítse őt. Vagyis, hogy Takarékbank vásároljon be az FHB Kereskedelmi Bank részvényeiből. Ezzel az FHB Jelzálogbank nagyjából éppen akkora összeghez jutott volna, amennyiből visszavásárolhatná az államtól a kötvényeket. Ezt akadályozta meg Demján Sándor, amikor levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek: szerinte Spéder a takarékszövetkezetek kárára nyerészkedik. Az ezután 24 óra alatt - hétfőről keddre - elfogadott törvénymódosítás megalapozta, hogy az MNB-nek az eddigieknél jóval nagyobb jogköre legyen a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett, beleértve a személyi kérdéseket és a tulajdonosi jogok gyakorlását.

Demján Sándor – mint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke – levelét elküldte Matolcsy György jegybankelnöknek is. Információnk szerint Demján akkor fog reagálni a történtekre, ha Matolcsy válaszát megkapta. Lapunk érdeklődött a jegybanknál, hogy az elnök elküldte-e a válaszlevelét, de még nem kaptunk választ.

Megszólalt az FHB
Pénteken egy közleménnyel megtörte a csendet az FHB is. Az elmúlt napok során számtalan támadás érte az FHB Bankcsoportot és az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatóságának elnökét - írták. "A bankcsoport, ahogy eddig, most sem válaszol a találgatásokat, rágalmakat, pletykákat tartalmazó cikkekre és megjegyzésekre. Az FHB Bankcsoport törvényesen, a jogszabályok által előírt módon, prudensen, az MNB folyamatos felügyelete mellett működik, mindenkor eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni a vonatkozó törvények által előírt nyilvánosságra hozatali és közzétételi kötelezettségeinek" - tették hozzá.
A közleményben egyúttal jelezték: az FHB Jelzálogbank nem ért egyet az MNB több mint 100 millió forintos bírságot megállapító határozatával, ezért élni kíván a bírósági felülvizsgálat lehetőségével. A jegybank kedden jelentette be, hogy 105 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az FHB Jelzálogbank Nyrt.-re tiltott piacbefolyásolás miatt, és személyi felelősségre vonási eljárást is indított, miután az MNB szerint a hitelintézet a 2012. december 20-án kibocsátott eurókötvényeinek jegyzésével kapcsolatban félrevezető információt tett közzé.



Szerző