A nyelvi fürdő jobb, mint a magolás

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:11

Nincs mit szépíteni: csehül állunk a nyelvtanulás terén, de maga a nyelvoktatás sincs jobb helyzetben. Reformra lenne szükség, ám a nyelvoktató ipar nehezen mozdul. Pedig vannak új módszerek. De vajon meg lehet tanulni idegen nyelven beszélni több évnyi nyelvtanozás, szómagolás nélkül? Makara György nyelvoktatás-fejlesztő szerint igen. Módszerének sikerét több kísérleti és éles tanfolyamon bizonyította, tapasztalatait nemrégiben megjelent könyvében foglalta össze.

Tanulj nyelveket, és kinyílik előtted a világ - hangzik az elcsépelt mondás. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne igaz. Legalább egy-két idegen nyelv társalgási szintű ismerete ma már nem a legkiváltságosabbak privilégiuma, hanem alapkövetelmény. Úgy tűnik, ezt a politika is felismerte, és célul tűzte ki, hogy 2020-ra azok a középiskolások, akik szeretnének továbbtanulni, legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezzenek. Az egyetemi végzettséghez pedig elkerülhetetlen lesz a felsőfokú nyelvvizsga megszerzése. Érdemes tehát rágyúrni a nyelvtanulásra. Ám kérdés, hogy a jelenlegi, intézményes nyelvtanítási módszerekkel mennyire lehet majd megfelelni az új követelményeknek.

Lemaradóban

Nehézkesen. A közvélekedés úgy tarja, hogy a hazai közoktatásban megfelelő óraszámban oktatják az idegen nyelveket, elsősorban az angolt, a németet és a franciát. Ami azt jelenti, hogy az állami oktatás keretein belül általános iskola végére lehetnek olyan fiatalok, akik képesek egy alapfokú nyelvvizsga megszerzésére. Középiskola végére már egy középszintű nyelvvizsgával is megbirkóznak. A legtöbben azonban ezt nem csak a kötelező tanóráiknak köszönhetik; szinte elengedhetetlenek a különórák, nyelvvizsga-felkészítő kurzusok, és persze az otthoni tanulás (házi feladatok, szómagolás, stb.). A felsőoktatásban mesterszakokon már ma is követelik a felsőfokú nyelvvizsgát, ám az utat a megszerzéséhez nem biztosítják, egyes szakokon a nyelvórák nincsenek is beépítve a tantervekbe.

A hazai nyelvoktatásban gyökeret vert módszerek sikeressége bizonytalan: tény és való, hogy a rendszerváltás óta mintegy négyszeresére növekedett az idegen nyelven beszélők aránya, európai összehasonlításban azonban még mindig a lista végén kullogunk, a KSH adatai szerint a magyar lakosság csupán 37 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven. Az Eurostat idén publikált felméréséből pedig kiderült, hogy a 11-14 éves magyar diákok mindössze hat százaléka tanul kettő vagy több idegen nyelven, az EU-átlag 60 százalék.

Az is kérdéses, hogy ezen az állapoton mennyire fog segíteni a diákokra helyezett nyelvvizsgaszerzési nyomás erősítése. A probléma ugyanis nem a nyelvvizsgák alacsony számában keresendő, az csupán egy tünet. A hazai intézményes nyelvoktatás valódi rákfenéje, hogy idejét múlt, és eredményeit tekintve nem is túl hatásos módszerekkel dolgozik: a tananyag-, azon belül is a monoton, nyelvtanközpontú tanítás nemcsak hogy sok időt vesz igénybe, de még a diákok közötti differenciálást sem teszi lehetővé. Arról nem is beszélve, hogy a tanulók állandó minősítése, osztályozása, feleltetése sokkal inkább stresszforrás, s végképp nem a nyelvtanulás örömét elősegítő eszköz. Tévhit, hogy a motivációt a mind jobb értékelések megszerzése jelenti; vagyis inkább mondjuk úgy, tévúton jár az, aki a diákokat erre a felfogásra neveli.

Beszélj, ne nyelvtanozz

A nyelvoktatás reformjára lenne szükség. Új elképzelésekből nincs is hiány, ám ezeknek eddig nem sikerült bekerülniük a fősodorba. Az egyik ilyen új megoldásokat, új tanítási felfogást kínáló reformer Makara György, gépészmérnökből lett nyelvoktatás-módszer fejlesztő, aki egy itthon szokatlannak tűnő, új szemléletmóddal állt elő: nem a nyelvet, hanem a nyelv használatát kell tanítani. Az ún. Makara-módszerben - amellyel a kutató már a 80-as évek óta kísérletezik - nincs helye a hagyományos szótanulásnak, a nyelvtani szabályok tanításának, a szövegek szavankénti fordítgatásának. "Elvetettem minden hagyományt, amit ártalmasnak vagy csak feleslegesnek véltem. Mint kutya a vizet, leráztam mindazt, ami szerintem csak a látszatnyelvtudást erősíti" - írja nemrégiben, a Relaxa Kft. gondozásában megjelent, "A kvantum nyelvtanulás felfedezése" című könyvében, amelyben három évtized tapasztalatait, kutatási eredményeit foglalja össze.

A cím ne rémisszen meg senkit: bár a leírt nyelvtanulási, -tanítási módszer alapos és összetett, a könyv elolvasásához, a metodika megértéséhez az olvasónak nem kell nyelvtudósnak lennie. Sőt, a módszer komplexitása az egyszerűségében rejlik: a szerző arra a kérdésre kereste a választ, hogyan vagyunk képesek egyáltalán az anyanyelvünk nyelvtani szabályrendszerének elsajátítására és használatára úgy, hogy annak nem vagyunk tudatában. Makara úgy véli, a nyelv elsajátítása elsősorban tapasztalati tevékenység, elméletét és annak gyakorlati alkalmazását pedig arra a természetes, minden emberben meglévő ismeretszerző képességre építette, melynek segítségével gyerekként anyanyelvét is elsajátította. "Az idő múlásával ez a képességünk inkább javul, mint romlik" - állítja. A könyvben megcáfolja azt is, hogy egy "bizonyos kritikus életkor" elérésekor az ember elveszítené természetes nyelvelsajátító képességét.

A kvantum nyelvtanulásnak (QLL) semmi köze a kvantumfizikai jelenségekhez. A beszédkvantumok a beszéd lépésegységeit jelentik; beszédünk tagolódik, s amikor beszélünk, figyelmünk a különböző gondoltai egységek megformálására, kimondására irányul, amelyeket nyelvi repertoárunkból választunk ki - ez teszi lehetővé, hogy folyamatosan, gördülékenyen beszéljünk anyanyelvünkön, de idegen nyelven is. Repertoárunkat is fejleszteni kell; ez pedig nyelvismeretszerzés közben a legegyszerűbben úgy megy, ha nyelvtani szabályok bemagolása és megértése helyett először csak hallgatunk, megmártózunk a "nyelvi fürdőben", ahogy azt egy-két éves korunkban is tettük. Hogy ez a nyelvtanulási képesség felnőtteknél is megvan, maga az élet is bizonyítja: számtalan történetet hallhattunk már, hogy ismerősünk, barátunk szinte nulla nyelvtudással külföldre ment dolgozni, és egy év sem kellett ahhoz, hogy beszélni tudjon az adott ország nyelvén.

Nem nyelvészek kellenek

Ezt az "elfeledett" képességet hívja elő a QLL-módszer is, azzal a könnyítéssel, hogy a tanfolyam elején a tanuló úgy találkozik az idegen nyelvű beszéddel, hogy már előre tudja, mit jelent: először az anyanyelvén hallja az adott mondatot, utána következik idegen nyelven; a képzeletben a jelentéssel összeforr az idegen nyelvű hangzás, az ilyenek halmozódásából néhány hónap alatt kialakul a beszédértés, ahogy a beszédkészség is. Ha már van egy alap nyelvi készség, utána jöhet a nyelvtan; de Makara nem nyelvtanárokat és nyelvészeket szeretne képezni, ő elsősorban beszélni akarja megtanítani az embereket (a tananyagokról bővebben a relaxa.hu weboldalon olvashat). A módszer előnye, hogy csoportban tanulva a diákok nem kell, hogy azonos tudásszinten legyenek, a tananyagból is mindenki azt dolgozza fel, amire neki szüksége van. A QLL hatékonyságát több kísérleti és éles kurzus is bizonyította már. További előny, hogy diszlexiás nyelvtanulóknál is sikeresen alkalmazható.

Nagy kár, hogy a fősodorbeli, iskolai nyelvoktatásban kevés figyelmet szentelnek az ember "veleszületett" nyelvismeretszerző képességének; ahelyett, hogy erősítenék, inkább eltemetik azt. A reformereknek nincs könnyű dolguk: a hagyományos, frontális tanulási szemléletmód mély gyökeret vert a haza oktatásban (is), az új elképzelésektől a legtöbben idegenkednek. Pedig a QLL-módszerre, annak alapjaira érdemes lenne jobban odafigyelni.

Névjegy
- 1940-ben született Budapesten
- Gépészmérnöki diplomáját 1963-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd egyetemi oktató a Gépészmérnöki karon, a műszaki tudományok kandidátusa
- Munkája során a valóság érdekelte, ami gyakran szembekerült az elméletekkel- 1986 óta a nyelvoktatás fejlesztésével foglalkozik
- Kidolgozta a "Nyelvtanulás a megértés Villámfényében" módszert, 1998-ban létrehozza a VillámNyelviskolát
- Módszereit három évtizeden át folyamatosan fejlesztette, első könyve 2003-ban jelent meg "Szimu, avagy gyermeki kíváncsisággal a Világról" címmel

Szerző

7-en a 7-ről - Önnek milyen esélye van bekerülni a TV2 rejtőzködő milliárdosokról szóló sorozatába?

Arató András Klubrádió

Úgy tetszik érteni, hogy Simicskát, Zuckerberget, Gyurcsányt, Spédert követően ki a soros? Hát mindenki! Kivéve persze a becsületes magyar költőt, gázszerelőt, zöldségest, apát, vőt, Pallaszaté nejeit, unokatesót, tesót, sógort, sógornőt, proszekutort, kaszinóst, Vuittont, miszterhúszpercentet, továbbá az ideiglenesen kiválasztottakat.

Avar János újságíró

Pontosan annyi esélyem van, mint a lottófőnyereményre, mert ha azzal milliárdos lennék, egészen biztosan rejtőzködnék. Ezen túl sajnos semmi esélyem, mert sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse nem vagyok a magyar milliárdosok unortodox megcsinálójának, nemzetünk újkori kegyurának. Lehet, hogy Mészárostól vagy Tiborcztól kéne tippeket kérnem a lottószámokra? Spédertől már biztosan nem.

Bolgár György rádiós újságíró

Semmi. De nem azért, mert nincsenek milliárdjaim, hanem mert nem rejtőzködöm. Sőt, cégeimmel megfordulok a világ minden táján, a Kajmán-szigetektől Ciprusig és a Seychelles szigetekig, Panamáról már nem is beszélve. Ha majd rejtőzködni kell, megyek Felcsútra. A kisvasúton nincs senki, ott nem fognak keresni.

Farkasházy Tivadar Hócipő

Egy évig pereskedtem Vajnával. Kétmilliót követelt két mondatért, hét ember szózuhatagában mondtam. Megnyertem, mire nem fizette ki a perköltséget. Szemerey most perli azokat, akik azt állították, hogy a vs.hu az övé. Mészáros Lőrincet a Hírtévé kérdezte, ki a felelős, hogy a felcsúti templomnál kvótaellenes aláírásokat gyűjtenek. Röhögve mondta: a Hírtévé. Röhögnek, perelnek, vonogatják a vállukat, hogy 100 unokatestvérük van. Most végre egymást lövik. Egy golyó sem vész kárba.

Horváth István hírlapíró

Amíg a TV2 Spéder milliárdos kivégzését végezte, színre lépett a mocskolódó orbáni ország másik undorító figurája, az ÁNTSZ vezetője. Ez a Szentes nevű ember Sándor Mária gyalázását kaphatta feladatul, kijelentvén, hogy "a fekete nővér politikai támogatói által keltett hamis illúziót választotta a hivatása helyett." Egyre nő a kórházi mérgezések száma. Magyarország jobban teljesít. Nálunk már a tisztifőorvos is mérgezi a levegőt.

Horváth Zoltán újságíró

A felvetett témában alábbi esetekben kerülhetnék a halivúdi paróka-virtuóz és filmfenomén tévéjének műsorába: 1. Nagy nyilvánosság előtt fenéken rúgnék egy rejtőzködő milliárdost.

2. Magam olvasnám fel a fent jelzett tévében a zsurnálpatkány segédszerksztők rejtőzködő milliárdosokról költött híreit. 3. Egy rejtőzködő milliárdos pillanatnyi elmezavarában végrendeletileg rám hagyná a rejtőzködő milliárdjait.

Veress Jenő a Népszava főmunkatársa

Először meg kellene találnom a rejtőzködő milliárdjaimat, utána még a pénzen jól összevesznem Orbánnal vagy Mészáros Lőrinccel. Akkor a legszebb reményeket táplálhatom. Addig szíves türelmüket kérem.

Szerző

Ismerős jordánok a buszok körül

Publikálás dátuma
2016.06.11. 07:09
Üzletnéző túra FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Mr. Nilsz Kft. is megfelelhet azoknak a feltételeknek, amelyeket a főváros támaszt a városnéző buszok új, monopolhelyzetű működtetőjével szemben, de akkor is szükség lesz az eddigi üzemeltetők egyikére, ha egy teljesen új szereplő akar belépni erre az évente 1,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító piacra - tudta meg a 24.hu. 

A fővárosi közgyűlés a héten szavazta meg, hogy csak egy, koncessziós pályázaton kiválasztott szereplő maradhat a hop-on hop-off városnéző buszok üzemeltetői közül, a szerződést 20 évre írnák alá. A kiírás lehetővé teszi a közös ajánlattételt, vagyis elvileg be lehet vonni a konzorciumba olyan céget is, amely korábban nem foglalkozott ilyen tevékenységgel. Az előterjesztés szerint pénzt akar látni a főváros. A pályázati feltételek alapján három érdekkör - köztük a Zakarya Hamdan tulajdonolta Mr. Nilsz - szállhat ringbe a másfél milliárdos piacon. Jelenleg hat cég üzemeltet nagyjából 55, jórészt elavult városnéző buszt. Ebből négy működik hop-on hop-off rendszerben, vagyis a turisták bárhol fel- és leszállhatnak. A négy cég árbevétele 1,5 milliárd forint, amiből a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) a megállók használatáért évente 56 millió forintot fizetnek, a fővárosnak és a kerületeknek pedig nagyjából 8-10 milliót a közterület használatáért.

Az Együtt felháborítónak tartja, hogy egy jól működő piacot teljesen öncélúan szétvernek, aminek a turisták látják majd a legnagyobb kárát. A párt szerint ez a szabályozás újabb értelmetlen károkozás, amivel megint csak a Fidesz világa jár jól. A Mr. Nilsznél, amely 473 millió forint bevételt ért el az elmúlt öt évben rögtön fel is fedezhető egy kormányzati szál: a cég tulajdonosa Zakarya Hamdan, aki a szállodaüzletben, többek közt a budapesti Buddha Bárban is érdekelt Sameer Hamdan jordániai üzletember testvére. Smeer Hamdan és Zuhair Awad érdekeltségébe tartozik a Párisi udvart 2,1 milliárd forintért megszerző és luxushotellé, üzletközponttá alakító Párizs Property Kft. mögött kezesként álló Parisi Udvar Hotel Kft. is. Májusban kiderült, a Párizs Property 21,95 millió eurós (6,85 milliárd forintos) "versenyképességet javító belföldi beruházási hitelt" kapott az állami tulajdonú Eximbanktól. Az is érdekes, hogy április közepén az Exim részéről az a Puskás András vezérigazgató-helyettes írta alá az arab befektetőkkel a szerződéseket, aki a Párisi udvar 2014-es értékesítésekor a Rogán Antal-féle belvárosi önkormányzat - tehát az eladó - alpolgármestere volt. A felújítási projekt kivitelezője a Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt.

A két üzletember Mellow Mood "márkanéven" üzemelteti több más mellett a Klotild-palotában a Buddha Bar luxusszállodát is, amelyet Orbán Viktor kormányfő avatott fel 2012-ben. A kormányfő akkor arra kérte az üzletembereket, hogy vigyék jó hírét Magyarországnak, csábítsanak újabb arab befektetőket ide. Ugyanabban az évben Hamdan és Awad Orbán előterjesztésére megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet is.

Szerző