Mind a négy elnökjelöltet továbbengedte szombati meghallgatásuk után az MSZP kongresszusi jelölő bizottsága, így hivatalossá vált, hogy Tóbiás József pártelnök kihívója lesz Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester és Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő. Az elnöki pozícióért versengők korábban a bizottságnak beadták az indulásukhoz szükséges 1500 támogató aláírást, illetve saját elképzeléseiket tartalmazó pályázatukat, a hétvégén pedig személyesen is megerősítették, hogy ringbe akarnak szállni a pozícióért. A regnáló elnök és kihívói hetek óta járják az országot, hogy a helyi, illetve megyei szervezetekben minél több támogatót tudjanak megnyerni. A pártszervezetekben szimpátiaszavazásokat is tartottak, ezek közül többet Harangozó, illetve Molnár nyert, de Szanyi is jól szerepelt és a párt belső ügyeit ismerők arra figyelmeztetnek, Tóbiás esélyeit sem szabad lebecsülni. Vezető szocialista politikusok szerint nyitott a meccs.
Botka László szegedi polgármesternek, az országos választmány elnökének is akadt kihívója, Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, aki a jelenlegitől eltérő irányt szabna a testületnek. A jelölőbizottság mind a kettőjük indulását támogatta. Hiller, aki 2004 és 2007 között az MSZP-t irányította, korábban már ringbe akart szállni Botkával szemben, ám akkor lebeszélték erről, most viszont esze ágában sem volt visszalépni. A politikus szerethető alternatívát kívánna felmutatni a Fidesszel szemben a baloldalon, és a szocialista párt vezető testületeiben átalakítaná a munkamegosztást. Elképzelése szerint a pártelnökség foglalkozna a napi politikai kérdésekkel, a választmány pedig stratégiai kérdéseket vitatná meg.
Az elnökhelyettesi pozícióra Gőgös Zoltán mellett Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes is pályázik, őket viszont csak kedden hallgatják meg, ezért még nem tudni, hogy június 25-én kettőjük közül választhatnak-e majd a küldöttek, vagy csak egyiküket engedi tovább a bizottság, de a lábadozó Gőgös a benyújtott pályázata alapján jelentős támogatást kapott szombaton.
Többen pályáztak alelnöknek, a bizottság a posztot most is betöltő két politikus, Lukács Zoltán és Ujhelyi István, valamint Gúr Nándor országgyűlési képviselő és Nemény András, a párt Vas megyei elnöke jelölését támogatta. Ujhelyi május közepén egy sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy ismét alelnöknek jelölteti magát az MSZP-ben. Az EP-képviselő szerint "modern baloldali párt nem lehet meg európai ügyekért felelős tisztségviselő nélkül, ezzel is demonstrálva Európa-pártiságát", ezért magának ezt a szerepet szánná, ha a kongresszus megválasztja. Márton Roland jelenlegi alelnök jelöltségéhez szombaton nem járult hozzá a Steiner Pál volt parlament képviselő vezetésével dolgozó bizottság. Ahogy mások mellett Gurmai Zitáéhoz és Varga Lászlóéhoz sem. A szocialista pártnak jelenleg három alelnöke van.
Túljelentkezés volt az elnökségi tagságra is. Az indulók között akadtak jelenlegi elnökségi tagok és új jelentkezők is, sőt van olyan, aki alelnökként és elnökségi tagként is beadta a pályázatát, amire módot ad az alapszabály. Még nem tudni, kik a továbbjutók, a jelölőbizottság ugyanis kedden folytatja a pályázók meghallgatását. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy Molnár Zsoltot, Korózs Lajost, Bangóné Borbély Ildikót, a jelenlegi elnökség tagjai közül pedig Beke Károlyt, Gurmait és Tüttő Katát már tovább engedte a testület. Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke korábban bejelentette, nem indul a tisztségért, amelyikre több mint hatvan pályázat érkezett. A 15 fős országos elnökségnek hivatalból tagja a frakcióvezető, a helyek ötödét nőkkel, valamint 35 éven aluliakkal kell betölteni.
Megírtuk, a bizottságban a megyék és a főváros kongresszusi küldöttcsoportjainak képviselői szavazati joggal, a platformok képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. Az tudott jelöltté válni, aki megkapta a kongresszusi küldöttek harmadának, illetve öt küldöttcsoportnak a támogatását.
"Ne zavarj, épp lopok!" Az MSZP-s Ujhelyi István szerint a rezsim a mostani plakátokkal valójában ezt üzeni Brüsszelnek. A Fidesz európai parlamenti választási programjában még azt állította: az Európai Unió egyik gyengesége, hogy "nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni", s ennek oka leginkább abban keresendő, hogy "az Unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe". Nemrég még azt vallotta, hogy az Uniót fel kell ruházni olyan eszközökkel, amelyek normakövetésre bírják a tagállami kormányokat és nem szabad vonakodni attól, hogy "ehhez a szuverenitásunkat esetleg csorbító felhatalmazást adjunk." Orbán Viktor most azért gördít akadályokat a mélyebb európai integráció elé, mert egy hatékonyabb és együttműködőbb Európa nem hagyná, hogy a "saját lábon álló" vejek és szotyizó lelátóbarátok vigyék haza az uniós adófizetők centjeit - figyelmeztet a szocialista EP-képviselő.