Laptopra utaznak a kocsifeltörők

Az ORFK 2015-ben 5019 alkalommal folytatott eljárást gépjármű feltörése miatt: tavaly leggyakrabban pénzt (681 alkalom), illetve laptopot, notebookot vagy táblagépet loptak az autókból (587 eset). Az ORFK statisztikája szerint célpontként szinte minden szóba jöhet, ami mozdítható: például cipő, gyümölcs, pálinka, sőt méhkaptár is.

A tolvajok a bevásárlóközpontok, stadionok parkolójában, nyáron pedig a strandokon, a Balaton, a Velencei-tó, illetve a Fertő tó környékén a legaktívabbak. Válogatott módszerekben nincs hiány: legtöbbször betörik az ablakot, kitépik, letörik a zárat, vagy a jeladó blokkolásával akadályozzák meg az autó bezárását. Kifigyelik, ha nagy értéket teszünk a csomagtartóba, majd a jeladó blokkolása után az egyik bűnöző követ minket, míg társa kipakolja a kocsit.

Az egyik legnagyobb hiba, ha látható helyen hagyjuk az értékeinket: ez főleg strandoláskor esik meg. Előfordult már az is, hogy a strand parkolójából az ügyfelelet a pénztárig követték, ott sorbanállás alatt kiemelték táskájából a kulcsot, és kirabolták az autót, sőt előfordult, hogy el is lopták az autót.

- Az egyik legfontosabb, hogy a forgalmit és a törzskönyvet ne hagyjuk az autóban, hiszen ha az egész autót elvinnék, ez nagyban megkönnyítené az eladását – mutatott rá Némedi Gábor rendőrezredes, a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának vezetője. - Ha minden elővigyázatosságunk ellenére is megtörtént a baj, az első és legfontosabb, hogy ne nyúljunk semmihez: hívjuk a rendőrséget, és várjuk meg, amíg kiérkeznek - tette hozzá a rendőrezredes. Ezen kívül fontos, hogy a károkról készítsünk fotókat, hiszen a biztosítónak ezeket is el kell majd juttatnunk a rendőrségi jegyzőkönyv mellett.

Szerző

Milyen a jó jelszó?

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:17

Már egyfajta rituálé lett, hogy egy e-mailben arra kérik a számítógép gazdáját, hogy cserélje ki a jelszavát minden behatolási kockázat elhárítására. Hogy az új jelszót meg tudják jegyezni, az emberek nagy része csak egy betűt, vagy egy számot tesz hozzá, de néha ez is elegendő, hogy megzavarja, és a következő belépésnél a rendszer egyszerűen kilövi néhány sikertelen próbálkozás után.

A jelszavak rendszeres megváltoztatása a GCHQ brit információs ügynökség szerint felesleges és egy vállalatnál meg is terheli az alkalmazottak munkáját. Az új jelszót gyakran elfelejtik, és ez árt a termelékenységnek, ugyanakkor kedvez az informatikai kalózoknak, akik könnyen boldogulnak azzal a jelszóval, amelynek csak egy tagja változik. Az ügynökség úgy véli, hogy inkább nagyobb ellenőrzést kell gyakorolni és csak akkor cserélni, ha felmerül a behatolás gyanúja.

A francia ANSSI viszont úgy gondolja, hogy a jelszavaknak lenniük kellene egy érvényességi maximumnak, az ideális a 90 nap. Ez biztosítékot adna arra, hogy egy behatoló ne tudja a végtelenségig felhasználni.

Csoda-megoldás nincs, de a két ügynökség egyetért abban, hogy a jelszónak „szilárdnak”, ugyanakkor könnyen megjegyezhetőnek kell lennie.

Számos tanulmány figyelmeztet katasztrofális gyakorlatokra. A Splashdata minden évben kiadja a legrosszabb jelszavak listáját és a világban legtöbbet használtakét. A Dashlane társaság beszámolójában nyugtalanító számok jelentek meg a hanyagul kezelt munkahelyi jelszavakról. Az alkalmazottak 78 százaléka vallotta be például, hogy megosztja jelszavát a kollégákkal. Ez főként a 16-34 éveseknél fordul elő (85 százalék) – úgy látszik, annyira hozzászoktak a közösségi portálokon a megosztásokhoz - az 55 felettiek óvatosabbak (57 százalék). 31 százalék papírra jegyzi fel a jelszót, 22 százalék az informatikai dossziéra bízza.

Az alkalmazottak 69 százaléka jelentette ki, hogy hozzá tud férni a régi munkaadó jelszavához. Egy amerikai újságíró nemrég két év börtönt kapott, mert az Anonymous hekkereinek átadott egy előző munkájához használt azonosítót és jelszót. Ugyanakkor a Vanson Bourne technológiai piackutató szerint az alkalmazottak 26 százaléka állítja, hogy kész lenne eladni egy külső szervezetnek munkahelyi jelszavát.

A GCHQ arra hívja fel a figyelmet, hogy kerüljék a leginkább használt szavakat és ne legyen a jelszavakban személyes vonatkozások, például városnév, születési dátum, vagy a cég neve. E helyett komplex, de könnyen megjegyezhető jelszavakat ajánl. A vállalatokat kérik a dupla azonosítási rendszer bevezetésére, amelynél, ha az alkalmazott hozzá akar férni a cég rendszeréhez, sms-ben kaphatná meg az egyetlen és rövid életű jelszót.

A brit hatóságok és a szakértők 12 betűből álló jelszót tartanak jónak, amelyben számok, kis- és nagybetűk, írásjelek váltakoznak. Kerülendőnek tartják a szakmai és a magánüzenetekre ugyanannak a jelszónak a használatát, valamint nem tartják jónak egy adott mondat szavai első betűinek összevonását sem.

Zuckerberg sem kivétel
Nemrégiben feltörték Mark Zuckerberg Twitter- és Pinterest-fiókját. A hackerek állítása szerint nem volt nehéz dolguk. Egyrészt, mert Zuckerberg jelszava része volt a 2012-es LinkedIn (a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata) feltörésének, vagyis közte volt a több mint százmillió jelszónak, amit nemrég kiszivárogtattak.
De még ha nem is lett volna része, akkor se lett volna túl nehéz, a fiókot mindössze egy hatkarakteres jelszó védte: dadada. Igaz, a Facebook alapítója már korábban is alig használta a rivális Twittert, az utolsó bejegyzése még 2012-es. Zuckerberg Twitterének feltörését az OurMine Team vállalta magára.

Frissítve: 2016.06.20. 23:18

A Tour de Zalakaros hőse

Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:16
Forrás: Mapei Kft.
Több mint ezerötszáz induló vett részt a Mapei Tour de Zalakaros kerékpáros versenyen a hétvégén, ahol egy baleset miatt agykárosodást szenvedett 13 éves kisfiú Zalka Noel kezelésére gyűjtöttek.

A nők között Köllő Zsuzsanna végzett az első helyen a 127 kilométeres távon. A férfiak versenyét Simon Péter nyerte. Azonban a nap hőse Zalka Noel, aki a Mapei csapat tagjaként egy speciális kerékpárral, visziklivel teljesítette a 33 kilométeres családi távot.

,,Fantasztikus élmény volt, hogy megoszthattuk a verseny élményét Noellal. Ugyanakkor szerettünk volna segíteni és felhívni a figyelmet az agysérülést szenvedett gyermekeket segítő Kis Túlélő Alapítvány munkájára” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője. A támogatásoknak és a Mapei Kft. közreműködésének köszönhetően csaknem négyszázezer forintot sikerült összegyűjteni.

Szerző