Előfizetés

Laptopra utaznak a kocsifeltörők

Az ORFK 2015-ben 5019 alkalommal folytatott eljárást gépjármű feltörése miatt: tavaly leggyakrabban pénzt (681 alkalom), illetve laptopot, notebookot vagy táblagépet loptak az autókból (587 eset). Az ORFK statisztikája szerint célpontként szinte minden szóba jöhet, ami mozdítható: például cipő, gyümölcs, pálinka, sőt méhkaptár is.

A tolvajok a bevásárlóközpontok, stadionok parkolójában, nyáron pedig a strandokon, a Balaton, a Velencei-tó, illetve a Fertő tó környékén a legaktívabbak. Válogatott módszerekben nincs hiány: legtöbbször betörik az ablakot, kitépik, letörik a zárat, vagy a jeladó blokkolásával akadályozzák meg az autó bezárását. Kifigyelik, ha nagy értéket teszünk a csomagtartóba, majd a jeladó blokkolása után az egyik bűnöző követ minket, míg társa kipakolja a kocsit.

Az egyik legnagyobb hiba, ha látható helyen hagyjuk az értékeinket: ez főleg strandoláskor esik meg. Előfordult már az is, hogy a strand parkolójából az ügyfelelet a pénztárig követték, ott sorbanállás alatt kiemelték táskájából a kulcsot, és kirabolták az autót, sőt előfordult, hogy el is lopták az autót.

- Az egyik legfontosabb, hogy a forgalmit és a törzskönyvet ne hagyjuk az autóban, hiszen ha az egész autót elvinnék, ez nagyban megkönnyítené az eladását – mutatott rá Némedi Gábor rendőrezredes, a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály Vagyonvédelmi Osztályának vezetője. - Ha minden elővigyázatosságunk ellenére is megtörtént a baj, az első és legfontosabb, hogy ne nyúljunk semmihez: hívjuk a rendőrséget, és várjuk meg, amíg kiérkeznek - tette hozzá a rendőrezredes. Ezen kívül fontos, hogy a károkról készítsünk fotókat, hiszen a biztosítónak ezeket is el kell majd juttatnunk a rendőrségi jegyzőkönyv mellett.

Bajban Orbán kisvasútja

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:01
Elvesztíhet mintegy 600 millió forintnyi uniós támogatást az ország, mert azt a felcsúti kisvasútra költötte a kabinet FOTÓ: VER
Nem megfelelően költötte el a magyar kormány azt a mintegy 2 millió eurós uniós támogatást, amelyből a felcsúti kisvasút megvalósult, ezért az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Magyarország ellen. Jávor Benedek szerint az Európai Unió akár vissza is kérheti a pénzt az Orbán-kormánytól. A PM-es európai parlamenti (EP-) képviselő elmondta, az esetleges büntetés hatására, 2020 után kevesebb uniós pénzt kaphatunk. Eközben a Váli-völgy tovább szépül: a kormány 3,6 milliárd forintból kerékpárutat és gasztrosétányt épít Felcsút térségében.

Vizsgálatot indított a felcsúti kisvasút ügyében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi (több mint 600 millió forintnyi) uniós forrást, amelyből a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő, 5,5 kilométeres vasútvonal megvalósult. Az eljárás Jávor Benedek bejelentésére indult, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője lapunknak kifejtette: ha a legfeljebb egyéves vizsgálat során az OLAF megállapítja, hogy valóban uniós érdekek sérültek, ahogyan a gyanú szól, akkor a hatóság az Európai Bizottság (EB) regionális főosztályához továbbítja az ügyet, amely kiszabhatja a szankciókat. A főosztálynak lehetősége van akár arra is, hogy felfüggessze a kifogásolt uniós programot, ám erre Jávor szerint a kisvasút esetében nincs lehetőség, mivel arra még az előző, már lezárt EU-támogatási ciklusban vették fel a pénzt.

Sokkal valószínűbb, hogy az EB részben vagy egészben vissza fogja fizettetni a kormánnyal a kisvasútra költött 2 millió eurót: "az összeget ugyan a tagállam átkérhetné egy másik projektre, ám mivel az a ciklus 2015-ben lezárult, a pénz gyakorlatilag elveszik Magyarországról" - vázolta a politikus a várható végkimenetelt. Hozzátette a szóban forgó program az EU-hoz való felzárkózást szolgálja, ám ha "ökörségekre költjük a pénzt", az komoly következményekkel járhat. Jelenleg is zajlik ugyanis a 2020 utáni EU-költségvetés tervezése, s ha elterjed - mint arra már vannak jelek -, hogy a kormány korrupt módon használja fel az uniós pénzeket, akkor aligha kapunk annyi támogatást, mint eddig. Márpedig ezidáig Magyarország ls Lengyelország volt a legnagyobb haszonélvezője az uniós fejlesztési forrásoknak.

Az OLAF-nak az lehet a legnagyobb aggálya, hogy az Orbán Viktor kedvenc falujában épült vasútvonalat a kormány kiemelt beruházássá minősítette, így elkerülte az engedélyeztetési eljárások jó részét, s számos döntést kivont a nyilvánosság hatásköre alól. Mindezt azzal indokolták, hogy a beruházás kiemelt jellegét az adja: sok turistát vonz a környékre. Az előzetes becslések napi 2-7 ezer utassal számoltak, ám a felcsúti kisvasút messze a várakozásokon alul teljesített. Az első hónapban naponta csupán 30 ember utazott rajta, s ennek híre bejárta a nyugati sajtót is. Még a The Telegraph is hosszasan foglalkozott a kormányfő kisvasútjával, a brit lapnak egy helyi úgy nyilatkozott, a vonal "a semmiből tart a semmibe", ezért nem utazik rajta senki.

A kormányfő azonban korábban arról beszélt, ha támadják a kisvasutat, "akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig". Orbán úgy vélte, azért éri annyi támadás az 1800 lelkes település fejlesztéseit, mert Felcsút adja a miniszterelnököt. Leszögezte, mindennek ellenére folytatják a munkát, mert a cél az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. Ennek megfelelően Felcsútnak és környékének fejlesztése továbbra sem áll le: kiderült, egy friss kormányhatározattal 2,2 milliárd forintot ad a kormány a Bicske és Etyek közti bicikliútra, illetve "gasztrosétányt" is építenek a Váli-völgyben. A pénzt a rendkívüli tartalékokból veszik el, ráadásul ennyi úgy tűnik nem is elég a teljes beruházásra. Az RTL Híradó szerint ugyanis Orbán további 1,4 milliárd forint átcsoportosítására kérte fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy mit és mikorra építenek meg a projekten belül, merre megy majd a bicikliút, milyen lesz a gasztrosétány, s tervez-e a kormány újabb összegeket szánni a térség fejlesztésére, válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.

Garancsi kaszinózni kezdett, az Elios hasított
Árbevételét és nyereségét is megduplázta tavaly az előző évihez képest az Elios Innovatív Zrt. - írta a Népszabadság. A kormányfő vejéhez kötött, ám Tiborcz István által már eladott cégnek a közpénzből finanszírozott világítás-korszerűsítési tenderek jól fialtak: 2015-ben 7,6 milliárd forintos bevétele és 1,1 milliárdos nyeresége volt. A tulajdonosok 972 millió forint osztalékot vettek fel.
Eközben a miniszterelnök "kötélbarátja", Garancsi István hivatalosan is a soproni kaszinó egyik tulajdonosa lett az érdekeltségébe tartozó, a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül. A Casino Sopron Kft. tavaly a 2014-es 2,7 milliárdos árbevétel után 3,3 milliárdot zsebelt be, melyből végül 787 millió forintos nyereséget tudott kimutatni. Garancsinak más módon is jövedelmez majd a szerencsejáték, az mfor.hu szerint ugyanis a kaszinót üzemeltető CAI Hungary Kft. és annak másik tulajdonosa, a Casino Sopron Szórakoztatásszervező Kft. idén egyaránt nyitottak számlát a Videoton-tulaj pénzpiaci érdekeltségénél, a Duna Takarékbanknál.



Bajban Orbán kisvasútja

Szánthó Péter
Publikálás dátuma
2016.06.21. 07:01
Elvesztíhet mintegy 600 millió forintnyi uniós támogatást az ország, mert azt a felcsúti kisvasútra költötte a kabinet FOTÓ: VER
Nem megfelelően költötte el a magyar kormány azt a mintegy 2 millió eurós uniós támogatást, amelyből a felcsúti kisvasút megvalósult, ezért az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított Magyarország ellen. Jávor Benedek szerint az Európai Unió akár vissza is kérheti a pénzt az Orbán-kormánytól. A PM-es európai parlamenti (EP-) képviselő elmondta, az esetleges büntetés hatására, 2020 után kevesebb uniós pénzt kaphatunk. Eközben a Váli-völgy tovább szépül: a kormány 3,6 milliárd forintból kerékpárutat és gasztrosétányt épít Felcsút térségében.

Vizsgálatot indított a felcsúti kisvasút ügyében az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), mert felmerült, hogy a magyar kormány nem megfelelően használta fel azt a 2 millió eurónyi (több mint 600 millió forintnyi) uniós forrást, amelyből a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő, 5,5 kilométeres vasútvonal megvalósult. Az eljárás Jávor Benedek bejelentésére indult, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője lapunknak kifejtette: ha a legfeljebb egyéves vizsgálat során az OLAF megállapítja, hogy valóban uniós érdekek sérültek, ahogyan a gyanú szól, akkor a hatóság az Európai Bizottság (EB) regionális főosztályához továbbítja az ügyet, amely kiszabhatja a szankciókat. A főosztálynak lehetősége van akár arra is, hogy felfüggessze a kifogásolt uniós programot, ám erre Jávor szerint a kisvasút esetében nincs lehetőség, mivel arra még az előző, már lezárt EU-támogatási ciklusban vették fel a pénzt.

Sokkal valószínűbb, hogy az EB részben vagy egészben vissza fogja fizettetni a kormánnyal a kisvasútra költött 2 millió eurót: "az összeget ugyan a tagállam átkérhetné egy másik projektre, ám mivel az a ciklus 2015-ben lezárult, a pénz gyakorlatilag elveszik Magyarországról" - vázolta a politikus a várható végkimenetelt. Hozzátette a szóban forgó program az EU-hoz való felzárkózást szolgálja, ám ha "ökörségekre költjük a pénzt", az komoly következményekkel járhat. Jelenleg is zajlik ugyanis a 2020 utáni EU-költségvetés tervezése, s ha elterjed - mint arra már vannak jelek -, hogy a kormány korrupt módon használja fel az uniós pénzeket, akkor aligha kapunk annyi támogatást, mint eddig. Márpedig ezidáig Magyarország ls Lengyelország volt a legnagyobb haszonélvezője az uniós fejlesztési forrásoknak.

Az OLAF-nak az lehet a legnagyobb aggálya, hogy az Orbán Viktor kedvenc falujában épült vasútvonalat a kormány kiemelt beruházássá minősítette, így elkerülte az engedélyeztetési eljárások jó részét, s számos döntést kivont a nyilvánosság hatásköre alól. Mindezt azzal indokolták, hogy a beruházás kiemelt jellegét az adja: sok turistát vonz a környékre. Az előzetes becslések napi 2-7 ezer utassal számoltak, ám a felcsúti kisvasút messze a várakozásokon alul teljesített. Az első hónapban naponta csupán 30 ember utazott rajta, s ennek híre bejárta a nyugati sajtót is. Még a The Telegraph is hosszasan foglalkozott a kormányfő kisvasútjával, a brit lapnak egy helyi úgy nyilatkozott, a vonal "a semmiből tart a semmibe", ezért nem utazik rajta senki.

A kormányfő azonban korábban arról beszélt, ha támadják a kisvasutat, "akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig". Orbán úgy vélte, azért éri annyi támadás az 1800 lelkes település fejlesztéseit, mert Felcsút adja a miniszterelnököt. Leszögezte, mindennek ellenére folytatják a munkát, mert a cél az, hogy a Váli-völgy minden települése sikeres legyen. Ennek megfelelően Felcsútnak és környékének fejlesztése továbbra sem áll le: kiderült, egy friss kormányhatározattal 2,2 milliárd forintot ad a kormány a Bicske és Etyek közti bicikliútra, illetve "gasztrosétányt" is építenek a Váli-völgyben. A pénzt a rendkívüli tartalékokból veszik el, ráadásul ennyi úgy tűnik nem is elég a teljes beruházásra. Az RTL Híradó szerint ugyanis Orbán további 1,4 milliárd forint átcsoportosítására kérte fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Megkérdeztük a Miniszterelnökségtől, hogy mit és mikorra építenek meg a projekten belül, merre megy majd a bicikliút, milyen lesz a gasztrosétány, s tervez-e a kormány újabb összegeket szánni a térség fejlesztésére, válasz azonban lapzártánkig nem érkezett.

Garancsi kaszinózni kezdett, az Elios hasított
Árbevételét és nyereségét is megduplázta tavaly az előző évihez képest az Elios Innovatív Zrt. - írta a Népszabadság. A kormányfő vejéhez kötött, ám Tiborcz István által már eladott cégnek a közpénzből finanszírozott világítás-korszerűsítési tenderek jól fialtak: 2015-ben 7,6 milliárd forintos bevétele és 1,1 milliárdos nyeresége volt. A tulajdonosok 972 millió forint osztalékot vettek fel.
Eközben a miniszterelnök "kötélbarátja", Garancsi István hivatalosan is a soproni kaszinó egyik tulajdonosa lett az érdekeltségébe tartozó, a Videoton focicsapatot tulajdonló Futball Invest 2007 Kft.-n keresztül. A Casino Sopron Kft. tavaly a 2014-es 2,7 milliárdos árbevétel után 3,3 milliárdot zsebelt be, melyből végül 787 millió forintos nyereséget tudott kimutatni. Garancsinak más módon is jövedelmez majd a szerencsejáték, az mfor.hu szerint ugyanis a kaszinót üzemeltető CAI Hungary Kft. és annak másik tulajdonosa, a Casino Sopron Szórakoztatásszervező Kft. idén egyaránt nyitottak számlát a Videoton-tulaj pénzpiaci érdekeltségénél, a Duna Takarékbanknál.