Kiállt az ombudsman az otthonszülés mellett

Az államnak meg kell teremtenie a valódi választás lehetőségét a kórházi és az otthonszülés között, ez ugyanis nem adott teljes mértékben a jelenlegi szabályozás szerint – foglalt állást az alapvető jogok biztosa. Székely László egy civil szervezet beadványa alapján indított átfogó vizsgálatot és kért tájékoztatást az emberi erőforrások miniszterétől az otthonszüléssel kapcsolatban.

A panaszt benyújtó szervezet szerint az intézményen kívüli szülést szabályozó joganyag rendelkezései diszkriminatívak, a gyakorlat pedig sérti az emberi méltóságot, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést, így azzal csak a jómódú családok tudnak élni. Sérelmezték azt is, hogy az otthonszülés választásakor akadályba ütközik a szükséges anti-D vakcina térítésmentes felírása és kiváltása.

Székely László megállapította, az állam elvi szinten biztosította a választás lehetőségét azzal, hogy megteremtette az otthonszülés jogi kereteit, mégsem valódi alternatíva, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja az otthonszülést. Így az állam nem teljesíti a várandós nők önrendelkezési jogának védelmével összefüggő kötelezettségeit.

Székely László ugyanakkor kiemelte: az anyának joga van olyan jogi, illetve intézményi környezethez, amely a választást ténylegesen is lehetővé teszi. Az államnak meg kell teremtenie a várandós nő számára az érdemi választás lehetőségét, ehhez jogilag biztonságos környezetet, valódi alternatívát kell nyújtania és nem tántoríthat el indokolatlan adminisztratív és pénzügyi akadályokkal.

Az anti-D ellenanyag beszerzése, költségének megtérítése kapcsán a jelentés kitért arra, hogy kizárólag szülésznő végzettségű szakemberek hoztak létre az otthonszülést kísérő egészségügyi szolgáltatókat, ám őket a jogszabály nem jogosította fel vény kiállítására. Ezért a várandós nőknek "kerülőmódszerhez" kell folyamodniuk: nekik kell felíratniuk és kiváltaniuk a receptet. Az ombudsman szerint ez a gyakorlat az önrendelkezési jog mellett a jogbiztonság követelményét is sérti, az érintetteket jogszabálykerülésre ösztönözheti, valamint eltántoríthat az otthonszülés választásától.

Felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tekintse át hogyan lehetne a méltányos társadalombiztosítási finanszírozás megteremtésével az otthonszülést valódi alternatívaként biztosítani, és tegye lehetővé, hogy a várandós nők - függetlenül a szülés módjától - teljes társadalombiztosítási térítés mellett juthassanak hozzá az anti-D ellenanyaghoz.

A Geréb Ágnes-ügy

Az otthonszüléssel kapcsolatban a legnagyobb vitát – pro és kontra -az elmúlt években Geréb Ágnes független bába ténykedése váltotta ki, aki 1977-től az apás szülés, majd az otthonszülés hazai képviselője volt. 1977-ben végezte el az orvostudományi egyetemet Szegeden, majd tizenhét évet dolgozott szülész-nőgyógyászként. 2007-ben eltiltották a foglalkozásától, de tevékenységét ennek ellenére folytatta, otthonukban szülő nőknek segédkezett. 2009-ben maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolta meg az ügyészség, miután egy általa vezetett szülés közben a magzat életét vesztette. Később egyesítették a vádakat és úgy ítélték meg, hogy a cselekmény emberölésnek is minősíthető.

2010 októberében előzetes letartóztatásba, majd házi őrizetbe helyezte a rendőrség, miután egy általa vezetett tanfolyam közben az egyik részvevőnél megindult szülés során a csecsemő légzése és vérkeringése leállt és újra kellett éleszteni.

2015. novemberében a bíróság egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon, és három évre eltiltotta a szülész-nőgyógyászi foglalkozástól. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője felmentésért, az ügyészség súlyosbításért, a felfüggesztés mellőzéséért és az általános orvosi foglalkozástól eltiltásért fellebbezett. A II. és III. kerületi bíróság ítéletében háromrendbeli, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésben, kuruzslásban és felbujtóként elkövetett közokirat-hamisításban találta bűnösnek Geréb Ágnest.