Megkerülve az egészségügyi államtitkárt, közvetlenül Balog Zoltántól kértek tárgyalási lehetőséget a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) vezetői, mert az intézmények önállóságát megszüntető kancellária rendszer pontos terveit eddig nem ismerhették meg, és Ónodi-Szűcs Zoltán a legutóbbi elnökségi ülésükön sem tudott megnyugtató választ adni a kérdéseikre. A tegnapi megbeszélésen végül jelen volt az államtitkár is és Svébis Mihály, az MKSZ elnöke később arról tájékoztatott: a szervezet képviselői végre kézhez kapták a kancellária-rendszerről szóló kormány-előterjesztést. „A dokumentum részletes tanulmányozását követően hétfőn folytatódik az egyeztetés a Kórházszövetség és az illetékes államtitkárság között” – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A szokatlan miniszteri megbeszélés előzménye, hogy a Kórházszövetség elnöksége múlt pénteken levelet írt a kórházigazgatóknak, mert a kollégáik és a betegek számára is kockázatosnak tartják az intézmények önállóságának megszüntetését. A miniszter ezután feltűnően gyorsan adott tárgyalási időpontot. Mivel a koncepciót - annak kidolgozatlansága miatt - eddig már háromszor dobták vissza kormányüléseken, a tárcavezető saját hitele megőrzéséért is kénytelen volt az egyeztetésbe belemenni, hogy július 5-én már egy átgondoltabb terv kerülhessen minisztertársai elé.
Kiszivárgott hírekből eddig annyit tudni a javaslatról, hogy 8-10 kórházanként egy kancellár szervezné meg egy-másfél millió ember ellátását egy térség kórházaiban és szakrendelőiben. Fél év múlva(!), jövő januártól az állami intézmények működésének fedezete a kancellária egységes költségvetésében jelenne meg, megszűnne az önálló gazdálkodásuk, a jelenlegi főigazgatók a belső szakmai munkát irányítanák, az eddigi gazdasági vezetőkre nem lesz szükség. A kórházak jogilag ugyan megmaradnának a mostani nevük alatt, de a kancellárokhoz kerülnének a munkáltatói jogok, a pénzügyek, a közbeszerzések, a logisztika, a bérszámfejtés és a karbantartás, de akár a takarítás megszervezése is. A kórházigazgatók számára az is elfogadhatatlan, hogy a fejük fölött a kancellár dönthetné el, egy intézményben milyen osztályok maradjanak vagy szűnjenek meg. Orvosoknak, nővéreknek kellene naponta ingázni vagy költözködni, s – ami még ennél is fontosabb – a betegek sem kapnának meg minden szolgáltatást az eddig megszokott intézményben. A vidéki ellátást fenekestül forgatná fel a három variációban is elkészült terv bevezetése.
A Kórházszövetség előzetesen egyik változatot sem támogatja, mert vezetői szerint nem az intézmények rossz gazdálkodása miatt nő folyton a kórházak adósságállománya, hanem mert az egészségbiztosító kevesebbet fizet, mint a vizsgálatok és beavatkozások, a műszerek, eszközök és gyógyszerek tényleges ára.
Nem ennyire látványosan, de egy évvel ezelőtt már megbukott egy hasonló kísérlet. Akkor megyei kapacitás-elosztó bizottságokban akarták megszüntetni a párhuzamos ellátásokat, de a próbálkozás csendben kimúlt. Ha netán valaki azt feltételezi, a kudarcnak szerepe lehetett Zombor Gábor államtitkár korai lemondásában, nem biztos, hogy messze áll a valóságtól. Ónodi államtitkár is tudja, hogy kemény harc következik a kórházigazgatókkal.
Ónodi-Szűcs Zoltán meneszti egyik helyettes államtitkárát, az alapellátásért és az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalásokért is felelős Beneda Attilát. A Népszabadság tegnap azt írta, „nem alakult ki kellő bizalmi viszony” kettőjük között, de ennél fontosabb szempont lehet, hogy az egy éve elfogadott alapellátási kerettörvénynek eddig egyetlen végrehajtási utasítása nem készült el, nincs érdemi haladás a mentődolgozók életpályájának kidolgozásában, viszont a kormány az államtitkár tervei ellenére feltételek nélkül kifizeti a háziorvosoknak ígért 10 milliárdos idei támogatást.
