Saját lakásában vetíti majd?

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:45
Hajdu Szabolcs rendező Karlovy Varyban FORRÁS: FILMFESZTIVÁL
Hosszan tartó tapssal fogadta az 51. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál közönsége a magyar bemutatót, a sajtóvetítésen az újságírók is megtapsolták Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című különös hangulatú kamaradrámáját. Népes alkotói gárda kísérte el a művet, amely a fő nemzetközi versenyprogram utolsó darabjaként került a fesztivál közönsége elé. A verseny ezután a Kristály Glóbuszok ma esti odaítélésével ér véget. Szorítunk, hogy ebbe a magyar versenydarabok is beleszóljanak.

A fesztiválvégi hangulatban megcsappant a nyüzsgés Karlovy Varyban, de a magyar versenyfilmre, Hajdu Szabolcs Ernelláék Farkaséknál című kamaradarabjára megtelt a hatalmas fesztiválterem. Hajdunak jó a neve itt a fesztivál szakmai köreiben, nagyra tartják egyéni hangját, a saját útját választó alkotói merészségét, s a ma legerősebb tehetségekkel dicsekvő nemzedék tagjaként Mundruczó Kornél, Pálfi György, Fliegauf Bence mellett Hajdu Szabolcsot is a legizgalmasabb filmesként tartják számon.

A film maga igazi különlegesség a versenyprogramban. Hajdu eredetileg színpadra írta és rendezte, a színpad után tette át filmre. A történet nagyon személyes, nagyon intim kamaradráma két család tagjainak kiélezett kapcsolatáról. Farkasékhoz váratlanul megérkeznek sikertelen külföldi próbálkozást követően Ernelláék egy fillér és biztos terv nélkül. A feleségek testvérek, mindkét családban van egy-egy gyerek, és a kényszerű összezártság szituációjából sértésekkel és sértődésekkel, indulatokkal és meghökkentő vallomásokkal, veszekedésekkel és irigykedéssel telt érzelmi hullámvasút indul el. Jó ritmusban, tűpontos jó helyzetekkel, feszült játékkal.

Hajdu Szabolcs úgy fogalmazott a sajtókonferencián, ahol rákérdeztek sajátos forgatási módszedrére, hogy nem is alacsony, hanem szó szerint „nem létező költségvetésű” film az Ernelláék Farkaséknál. Saját lakásukban, saját gyerekeikkel és barátaikkal forgattak, s az operatőri munkát Hajdu tanítványai, a Metropolitan főiskola hallgatói, szám szerint tizenhárom fiatal filmes végezte el. (Hihetetlen, de a film képi világa teljesen egységes, ugyanakkor élő, eleven, úgy pulzál, ahogy a helyzeteket hajtó szituációk kívánják.) A Hajdu-családból a rendezőn kívül csak felesége, állandó színésze és munkatársa, Török-Illyés Orsolya ült ki az alkotói pulpitusra, mellettük még két felnőtt színésztársuk, Tankó Erika és Szabó Domokos válaszolt a kérdésekre, de a gyerekeket nem engedték a felnőttek közé (alighanem szülői döntésre), csak a közönség soraiban ülhettek. Pedig a tini Hajdu Lujza és a hatéves Hajdu Zsigmond szenzációsat alakítanak a filmben, remekül állják a sarat nem egyszerű, de annál fontosabb szerepükben. E tekintetben járt volna a pulpitus nekik is, ha úgy vesszük.

A sajtókonferencia legforróbb kérdése úgy hangzott, hogy egy ilyen nagyon személyes hangú kamarafilmet hogyan lehet majd forgalmazni. Erre a kérdésre nagyon nehéz válaszolni a magyar helyzet ismeretében, miután mondjuk igazi, működő, kiterjedt filmklub-rendszer adhatna csak választ. Hajdu nagyon tapintatosan és finoman úgy fogalmazott, hogy nálunk a magyar filmek fogadtatása teljesen kiszámíthatatlan, annyira, mint mikor lottószelvényt dob be az ember. Ezért arra gondolt, hogy közösségi élményként indítja útjára a filmjét, s az első időkben megnyitja a lakását a vetítéseknek. (Mellette ülő főszereplője és felesége az ötletre csak annyit kérdezett: „Ez biztos?”) Tény, hogy a hazai filmek forgalmazása nagyon megoldatlan, alapos, okos szakmai megoldásért kiált. Látni érdemes magyar filmek tűnnek el (például Viharsarok), vagy döcögnek éppen hogy, mint erre az itt szerepelt másik magyar film, a jó és izgalmas Tiszta szívvel érthetetlenül alacsony nézőszáma is figyelmeztet.

Török-Illyés Orsolya a forgatás különös körülményeiről elmondta, ez a film alkotóként paradicsomi állapotnak számított a munka szabadsága miatt. Magánemberként pokoli volt, a lakás, a gyerekek, a férje s ő maga is megállás nélkül voltak teljesen alávetve a forgatásnak. Az is növelte a feszültséget, hogy Hajdu Szabolcs eddig még soha sem szerepelt a saját filmjében, feleségével most játszottak kamera előtt először együtt. De a paradicsomi szabadság és a pokoli állapotok között békéltető hídnak számított számára, hogy a saját problémái is beépültek a filmbeli történésekbe a másfél év alatt, míg kialakult a filmtörténet. Arról, hogy hol a határ, ameddig saját, legszemélyesebb ügyeiket témaként be is építik a filmbe, Hajdu izgalmasat mondott a rájuk nagyon jellemző alkotói módszerükről: a két család több másik család motívumait is magába gyűjti a vásznon, „de van néhány helyzet, amelyek annyira a sajátjaink, hogy – József Attila versével szólva – ha megvágjuk, vérzik. Ezekbe a helyzetekbe mindig bekötött szemmel mentünk bele. Nem foglalkoztunk a következményeivel.”

Az idei versenymezőny vegyes minőségű, jobbára közepes filmekből állt össze. Az egyik véglet az olasz Roberto Ando rendkívül artisztikus látványvilágú, stilizált hangulatú thrillere, amelyben misztikum keveredett a G8-akhoz kapcsolódó nagypolitikával, csuhás főszerepben a most is remek Toni Servillóval. Elvont, hideg film. A másik véglet a török Az apa szárnyai, amely Isztambul egy építkezésén, kétkezi munkások között játszódik, akik a megélhetés gondjaival küszködnek a nyomorúságos munkásszálláson, s amikor egy mester megbetegszik, kiszolgáltatottságában azt reméli, a halála többet ér majd a biztosítás miatt, mint az élete. Rokonszenves, embermeleg, de kissé méla együttérzés a kiszolgáltatottakkal. A mezőny legbizarrabb filmjét az orosz Iván Tverdovszkij mutatta be Zoológia címmel: egy középkorú, magányos nőnek szoknyából kilógó hosszú, húsos farka nő, de a másság és előítéletesség drámája helyett inkább az abszurd ötletben való tetszelgés merítette ki a rendező figyelmét. A kanadaiak meleg emberséget sugárzó Még együtt vagyunk című filmje ugyancsak a másságot, esetünkben egy irtózatosan kövér fiú megaláztatásait emeli középpontba, de ad mellé egy talpraesett őrangyalt segítségnek, mígnem kiderül, hogy az őrangyalnak a maga problémás helyzetében éppen a kövér srác ad támaszt, hogy kimásszon a lelki gödörből. A cseh film neves alkotója, Jan Hrebejk ezúttal szlovák filmmel volt jelen a versenyben, A tanárnőben arról igyekszik képet adni, hogy a sunyításra szocializált társadalom a nyolcvanas évek elején még mindig félelemben tartható egy agresszív, manipulációval operáló senkiházi kényére-kedvére. A film igazat mond, de azt túl direkten, hitelesítő árnyalatok nélkül teszi.

Tehát: ma este, az ünnepélyes gálaesten kiderül, melyik film volt kedvére való a nemzetközi zsűrinek az 51. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál mezőnyéből.

Varsó üzenete

A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása üzenet értékű. Varsó szimbolikus hely, 1955. május 14-én a lengyel fővárosban alapították meg a kommunista blokk országainak katonai szövetségét, a szovjet vezetésű Varsói Szerződést, amely a Szovjetunió felbomlásával szűnt meg. 

A szerződésnek volt egy katonai szervezete és egy politikai testülete is. A katonai szervezet megszűnésről szóló dokumentumot 1991. február 25-én Budapesten írták alá, a Politikai Tanácskozó Testület július 1-én szűnt meg. 1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország, 2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is a NATO tagja lett.

Ma a balti államok, Lengyelország és Románia Oroszország által érzi veszélyeztetve biztonságát.

Szerző

Ötven millió dollárba került Lengyelországnak a NATO-csúcs

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:33
A varsói Nemzeti Stadiont erődítménnyé alakították át a NATO-csúcs idejére FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Lengyelországban talán még soha nem tapasztalt biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a péntek-szombati NATO csúcstalálkozó alkalmából. A találkozónak helyet adó varsói Nemzeti Stadiont valóságos erődítménnyé alakították át, 2,5 méteres fallal vették körül. Őrzésére még NATO-gépeket is a helyszínre rendeltek.

Természetesen többszörös kordon védi a stadiont, a biztonsági intézkedések fokozata minden kordon után emelkedik.

Az úgynevezett zéró zónában az autós közlekedést teljesen megtiltották, sőt a gyalogos forgalmat sem engedélyezik. A boltok sem nyithatnak ki ebben az övezetben. A környéken lakók napok óta panaszkodtak a médiának, hogy ellehetetlenült az életük, sokan azt a megoldást választották, hogy inkább szabadságra távoztak, mintsem otthonaikba zárva maradjanak.

Az egész városban különleges biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, városszerte biztonságiak vannak az utcákon. Varsó központjában mintegy száz különböző katonai és biztonsági egységekhez tartozó tiszt illetve mintegy hatezer rendőr teljesít szolgálatot a csúcstalálkozó idején, közölték a lengyel hatóságok.

A csúcsot megelőző napokban a lengyel különleges erők, a Grom terrorellenes egység több rendben gyakorlatozott a stadionnál. Helikopterekkel és tankokkal túszmentést szimuláltak. Lengyelország ugyan nem kiemelt, sőt inkább alacsony kockázatú terrorcélpont, de a varsói tanácskozáson 18 államfő, 21 kormányfő, 39 védelmi miniszter vesz részt. A NATO 28 tagállama mellett 26 úgynevezett partnerország képviselői is jelen vannak, ugyanakkor a helyszínen tartózkodik a világ egyik mindenkori elsőszámú terrorcélpontjának számító amerikai elnök, aki épp azért talán a világ legszigorúbban védett személye is egyben. (A mindenkori amerikai elnök mellett az izraeli kormány- és államfő, az orosz elnök és a római pápa számít kiemelt célpontnak és védett személynek.)

A jelenlegi NATO-csúcson is az amerikai delegáció a legnépesebb, ami nem véletlen, hiszen a NATO legnagyobb ereje az Egyesült Államok. Barack Obama elnök számára a lengyel hatóságok külön irodát alakítottak ki, amely a washingtoni Fehér Házban található Ovális Iroda, az amerikai elnökök munkahelyének másolata.

A rendezvény biztonsági előkészületeire 50 millió dollárt költött Lengyelország.

Szerző