Óriási sikerrel zárult a Balaton Sound

Publikálás dátuma
2016.07.11. 07:45
MTI Fotó: Ruzsa István
Zamárdiban tegnap zárult a Balaton Sound, amely sok látogatót vonzott. A hírek szerint már a VOLT Fesztiválon és a Soundon is jól vizsgázott a személyre szóló elektronikus beléptető rendszer, s bár egyáltalán nem olcsó az ezeken a rendezvényeken való több napos jelenlét, mégis úgy tűnik, abszolút van rájuk hazai és külföldi fizetőképes kereslet.

A magyar mezbe bújt amerikai rap-ikon Macklemore jelentette az idei Balaton Sound 0. napi szenzációját, de ugyancsak aznap lépett fel az igazán hazai színeket képviselő Punnany Massif Zamárdiban a Balaton parton. Egyébként szinte minden napra jutott jóformán világsztár a korábbi évekhez képest igencsak megerősített programban.

Szintén az első napokban örvendeztette meg a fesztiválozókat a nagyszínpadon Chris Brown, aki annyira lelazult, hogy még a Balatonban is fürdőzött és a testőreivel együtt is észre vétette magát a parton. Szintén nagy dobásnak számított a világhírű holland DJ, Martin Garrix koncertje, sőt a tinik kedvence meglepőt is húzott: hiszen a nagyszínpadi bulija után egy másik kisebb helyszínen is több mint egy órát szórakoztatta a fiatalokat.

A rapsztár Chris Brown koncertje igazi fergeteges buli volt FOTÓ: BALOGH BÁLINT

A rapsztár Chris Brown koncertje igazi fergeteges buli volt FOTÓ: BALOGH BÁLINT

Pénteken a fesztiválozók viszont egyáltalán nem örültek annak, hogy egy másik nagyon ismert DJ, a német Robin Sdulz néhány órával a fellépése előtt betegségre hivatkozva lemondta a szereplést. Két világhírű elektronikus zenész, a francia Martin Solveig és az amerikai Steve Aoki azonban kárpótolta a csalódott közönséget, hiszen utóbbi már a szereplése előtt nagy feltűnést keltett, amikor egyszerűen körbekerékpározta a fesztivál területét, a koncertje végéhez közeledve pedig hatalmas magyar zászlót lengetve próbálta fokozni a hangulatot.

Szombaton leginkább az amerikai lemezlovas Armin van Buuren jelentette a vonzerőt. Sokan engedtek is a csábításnak, hiszen nagy tömeget vonzott a szintén népszerű DJ produkciója. Az idei Soundnak az időjárás is kedvezett, és csak a késő éjszakai órákban hűlt le jobban a levegő. Akkor a fesztiválozók többsége a Telekom Arénában élvezte a programokat.

Több újdonság is várta idén a látogatókat, a szervezők szerint már a VOLT-on sikerrel debütált a személyre szóló elektronikus beléptető rendszer, és a Soundon sem jelentett különösebb fennakadást az új rendszer működése. A vendéglátásra, különösen a választékra nem panaszkodhattak a fesztiválozók, igaz a vendéglátóhelyek többsége a budapesti belvárosi árak duplájáért kínálta a szendvicset, a hot dogot, a pizza szeletet, vagy a palacsintát.

A Sound előtt a soproni VOLT Fesztivál látogatottságával sem lehettek elégedetlenek a szervezők. Június 28. és július 2. között ugyanis 148 ezren buliztak a Lővér kempingben, ez a szám jócskán meghaladta a tavalyi 123 ezret. A legvonzóbbnak a több generációt is VOLT-ra csábító Iron Maiden-koncert bizonyult, ahol 35 ezren tomboltak.

A rendezvényre elsősorban hazai vendégek látogattak, ám 15 ezer külföldi látogató is jelen volt. A szervezők szerint először fordult elő a fesztivál történetében, hogy a bérletek és a pénteki napijegyek már elővételben elfogytak. Az idei VOLT Fesztiválon húsz világsztár, köztük a The Prodigy, az Axwell-Ingrosso páros, Wiz Khalifa, Slayer és Paul Kalkbrenner mellett kétszáznál is több hazai előadó lépett fel, többek közt Ákos, a Halott Pénz, a Belga, a Wellhello és a Margaret Island. Jövőre a VOLT Fesztivál elérkezik a negyedszázados jubileumhoz, hiszen 2017. július 5. és 8. között 25. alkalommal rendezik majd meg.

Idén augusztus 10-én kezdődik a Sziget Fesztivál. A látványvilággal kapcsolatban tudható: az Art Of Freedom pályázatára idén kétszáznál is több pályamunka érkezett a világ minden pontjáról dizájnerektől, képzőművészektől, fényszobrászoktól vagy éppen lelkes „amatőröktől”, hogy legvadabb elképzeléseik a fesztivál idejére testet öltsenek.

Hatalmas űrkomp, világító PET palack sárkány, óriás szobrok, különleges világítások – idén is mintegy száz köztéri installációval találkozhatunk a Sziget különböző szegleteiben, ahol egy-egy koncert között szürreális tájakra tévedhetünk, mesebeli felhőkön pihenhetünk, míg nappal némely művészeti alkotásnak mi is részesei lehetünk.

Az idei kínálatból sem hiányoznak a világsztárok és az olyan előadók és műsorblokkok, amelyek meglepni kívánják a látogatót. Idén is mínusz 1-dik nappal indul a nagyszínpad programja, benne Marky Ramone 40 Years of Punk Rock címmel ünnepli a műfaj évfordulóját, majd a friss lemezével érkező Skunk Anansie, és a nagy fesztiválkedvenc Die Antwoord is színpadra lép a nyitónapon.

A nulladik nap szupersztárja Rihanna, a Grammy-díjas világsztár barbadosi énekesnő lesz. Ugyancsak a nagyszínpadon lép fel a Manu Chao a La Ventura produkcióval, a Muse, David Guetta, SIA és az End Show porondmestere, Hardwell. Fellép továbbá mások mellett a Sigur Rós, Noel Gallagher zenekarával, a Bastille, John Newman, a Last Shadow Puppets, a Bring Me The Horizon, a SUM 41, a Kaiser Chiefs, a The Lumineers, a Quimby, a Years&Years és a Parkway Drive.

A világzenei színpadra érkezik a szerb Goran Bregovic az elmaradhatatlan Wedding and Funeral Band élén, a román Fanfare Ciocarlia, a tavaly újjászületett Värttinä, a Leningrad, Rachid Taha, az olasz Baro Drom Orkestar, Django Lassi, Aziza Brahim, Dudu Tassa & The Kuwaitis,a The Džambo Aguševi Orchestra, a Les Hurlements d’Leo, Enzo Avitabile & Bottari és a Scorribanda,a Mau Mau, a Yiddish Twist Orchestra, a Systema Solar, a La Dame Blanche, a Soviet Suprem, a Kultur Shock, a Malasañers, a Hackney Colliery Band, a PASO, a Cimbaliband, és a Lajkó Félix feat. Óperentzia és a Psycho Mutants.

A 2006-os és 2007-es nagy sikerű fellépésük után idén újra ellátogat a Szigetre a Transe Express francia utcaszínházi társulat. Legújabb produkciójuk, a Mù című előadás egy varázslatos utazásra invitál Jules Verne világába, ahol a víz alatti mélység legmélyebb bugyrain, tűzön és levegőn át követhetjük a társulat tagjait egészen a Holdig. Idén is lesznek a nemzetközi színházi produkciók mellett, cirkuszi előadások és az opera műfaja sem hiányozhat.

Szerző

Évek óta bóvliban Magyarország

Publikálás dátuma
2016.07.11. 07:21
A hitelminősítő, miként márciusban, nem nyilvánított véleményt FOTÓ: SIGMALIVE
Nagy csalódást okozott a felminősítésben reménykedőknek, hogy Moody's - mint lapzártánk után kiderült - pénteken mégsem vizsgálta Magyarország hitelminősítését, így az ország államadósság besorolása továbbra is bóvli, vagyis egy fokozattal elmarad a befektetésre ajánlott kategóriától. Legközelebb már csak november elején módosíthat a hitelminősítő. Szakértők úgy vélik, hogy a Moody's még korainak tartja annak megítélését, hogy milyen hosszú távú világgazdasági hatással járhat a Brexit, és ez mennyiben befolyásolja a feltörekvő országok, köztük hazánk hitelképességét.

Az átsorolás elmaradt. A Moody's pénteken - az előzetesen bejelentett időpontban - nem vizsgálta felül Magyarország hiteladós-besorolását, így elszálltak azok a remények, amelyek azzal biztattak, hogy a jelenlegi "Ba1" felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátásunkat végre magasabb osztályzatúra váltják. Így ennél a nemzetközi hitelminősítőnél maradtunk a befektetésre nem ajánlott, vagyis "bóvli" kategóriában. Ennek a jelentősége a világszerte alacsony hitelkamatok miatt egyre csekélyebb. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy mintegy 0,5 százalékponttal magasabb a magyar állampapírok hozama a jelenlegi besorolás szerint, mintha befektetésre ajánlottak lennénk. A magasabb hozammal az állampapírok vásárlóinak azt honorálják, hogy mennyivel kockázatosabb a forintkötvény, mintha mondjuk amerikai dolláralapú lenne. (Néhány évvel ezelőtt még a 3-4 százalékpontos hozamfelár sem ment ritkaságszámba.) A magyar állampapíroknak ugyanakkor nem lehet negatív hozama, szemben a svájci vagy a német államkötvényekkel.

Az átsorolás elmaradása miatt azonban minden maradt a régiben. Ezúttal - akárcsak legutóbb idén márciusban, amikor a Moody's nyilatkozata szintén elmaradt - nem a magyar gazdaság mutatóival lehettek elégedetlenek a londoni hitelminősítők. Számukra ugyanis a legfontosabb makrogazdasági mutatóink - a jelentős folyó fizetési mérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - minden bizonnyal elfogadhatóak. Mégis - parlamenti szakszóval - a puha "nem"-el, vagyis a véleménynyilvánítástól való tartózkodással adták tudtul, hogy valami nem tetszik nekik. Nem tudják ugyanis teljes bizonyossággal állítani, hogy az európai gazdaságot jellemző kockázati tényezők, súlyosbítva Nagy-Britannia várható kilépésével az Európai Unióból, milyen következményekkel jár egy gazdaságilag annyira nyitott, sérülékeny gazdaságra, mint amilyen a magyar. Ez okozhatta a Moody's elbizonytalanodását. Most, tehát arra várnak a hitelminősítőnél, hogy a Brexit-hatás tartós negatív következmények nélkül elrendeződjön.

A prognózisaiban mindig visszafogottan fogalmazó Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody's pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. A magyar gazdaság londoni megítéléséről pedig azt mondta, bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a GDP arányos hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

A CIB szakértőjével szemben Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint van esély arra, hogy a Moody's novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezt a véleményt itthon és külföldön egyre kevesebben osztják. A nemzetgazdasági tárca, amely a hitelminősítők által kitűzött felülvizsgálati időpontok előtt korábban mindig már előre ívott a medve bőrére, most meglepő módon csendben maradt. Sőt a mostani Moody's-döntés elmaradását követően kiadott közleményükben mintha megértőbbek lennének a szokásosnál, amikor így fogalmaznak "a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban."

Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, az Európai Parlament képviselője kemény bírálatban részesíti a Fidesz.kormányt. Közleménye szerint a kabinet által várt felminősítés helyett "az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban", ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza. A bóvli minősítésben azonban közrejátszhatott az egyre erőteljesebben képviselt EU-ellenes politika is. Ez - főleg a britek kilépése után - intő jel minden hitelminősítő számára - írta Molnár Csaba.

Rontottak a növekedési számokon
Míg a Moody's Investors Service szerint mérsékelt lesz a közvetlen hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságaira a brit EU-tagság megszűnésének, addig más nagy londoni elemző házak szerint az euróövezet közvetítésével érvényesülő áthúzódó Brexit-sokk enyhén rontja a régiós növekedési esélyeket. A Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, és Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben. A Moody's valamivel 3 százalék fölé várja a térségi növekedés átlagát 2016-2017-ben. A Capital Economics Magyarországon további 0,30 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést is vár még az idén. A JP Morgan elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben.



Szerző

Évek óta bóvliban Magyarország

Publikálás dátuma
2016.07.11. 07:21
A hitelminősítő, miként márciusban, nem nyilvánított véleményt FOTÓ: SIGMALIVE
Nagy csalódást okozott a felminősítésben reménykedőknek, hogy Moody's - mint lapzártánk után kiderült - pénteken mégsem vizsgálta Magyarország hitelminősítését, így az ország államadósság besorolása továbbra is bóvli, vagyis egy fokozattal elmarad a befektetésre ajánlott kategóriától. Legközelebb már csak november elején módosíthat a hitelminősítő. Szakértők úgy vélik, hogy a Moody's még korainak tartja annak megítélését, hogy milyen hosszú távú világgazdasági hatással járhat a Brexit, és ez mennyiben befolyásolja a feltörekvő országok, köztük hazánk hitelképességét.

Az átsorolás elmaradt. A Moody's pénteken - az előzetesen bejelentett időpontban - nem vizsgálta felül Magyarország hiteladós-besorolását, így elszálltak azok a remények, amelyek azzal biztattak, hogy a jelenlegi "Ba1" felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátásunkat végre magasabb osztályzatúra váltják. Így ennél a nemzetközi hitelminősítőnél maradtunk a befektetésre nem ajánlott, vagyis "bóvli" kategóriában. Ennek a jelentősége a világszerte alacsony hitelkamatok miatt egyre csekélyebb. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy mintegy 0,5 százalékponttal magasabb a magyar állampapírok hozama a jelenlegi besorolás szerint, mintha befektetésre ajánlottak lennénk. A magasabb hozammal az állampapírok vásárlóinak azt honorálják, hogy mennyivel kockázatosabb a forintkötvény, mintha mondjuk amerikai dolláralapú lenne. (Néhány évvel ezelőtt még a 3-4 százalékpontos hozamfelár sem ment ritkaságszámba.) A magyar állampapíroknak ugyanakkor nem lehet negatív hozama, szemben a svájci vagy a német államkötvényekkel.

Az átsorolás elmaradása miatt azonban minden maradt a régiben. Ezúttal - akárcsak legutóbb idén márciusban, amikor a Moody's nyilatkozata szintén elmaradt - nem a magyar gazdaság mutatóival lehettek elégedetlenek a londoni hitelminősítők. Számukra ugyanis a legfontosabb makrogazdasági mutatóink - a jelentős folyó fizetési mérleg-többlet, a csökkenő adósságállomány, a feszes költségvetés - minden bizonnyal elfogadhatóak. Mégis - parlamenti szakszóval - a puha "nem"-el, vagyis a véleménynyilvánítástól való tartózkodással adták tudtul, hogy valami nem tetszik nekik. Nem tudják ugyanis teljes bizonyossággal állítani, hogy az európai gazdaságot jellemző kockázati tényezők, súlyosbítva Nagy-Britannia várható kilépésével az Európai Unióból, milyen következményekkel jár egy gazdaságilag annyira nyitott, sérülékeny gazdaságra, mint amilyen a magyar. Ez okozhatta a Moody's elbizonytalanodását. Most, tehát arra várnak a hitelminősítőnél, hogy a Brexit-hatás tartós negatív következmények nélkül elrendeződjön.

A prognózisaiban mindig visszafogottan fogalmazó Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy átlagosan körülbelül egy évnek kell eltelnie a kilátás javítása és a besorolás felminősítése között, a Moody's pedig még csak tavaly novemberben látta el pozitív kilátással a magyar szuverén adósság minősítését. A magyar gazdaság londoni megítéléséről pedig azt mondta, bár az idei és a jövő évet érintő költségvetési lazítás ellenére a GDP arányos hiány kényelmesen 3 százalék alatt marad, a lefele mutató növekedési kockázatok és a magasabb deficit bizonytalanabbá teszi a korábban prognosztizált adósságcsökkentési pályát.

A CIB szakértőjével szemben Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint van esély arra, hogy a Moody's novemberi felülvizsgálatán felminősítse a magyar besorolást. Ezt a véleményt itthon és külföldön egyre kevesebben osztják. A nemzetgazdasági tárca, amely a hitelminősítők által kitűzött felülvizsgálati időpontok előtt korábban mindig már előre ívott a medve bőrére, most meglepő módon csendben maradt. Sőt a mostani Moody's-döntés elmaradását követően kiadott közleményükben mintha megértőbbek lennének a szokásosnál, amikor így fogalmaznak "a Brexit jelentős bizonytalanságot teremtett a piacokon, jelenleg nem látszik jól, hogy merre indulnak el a piacok, hosszabb távon milyen hangulat fog uralkodni a világgazdaságban."

Ugyanakkor a Demokratikus Koalíció nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, az Európai Parlament képviselője kemény bírálatban részesíti a Fidesz.kormányt. Közleménye szerint a kabinet által várt felminősítés helyett "az orbáni gazdaságpolitika továbbra is maradt a bóvliban", ami azért sem meglepő, mert az uniós források év eleji elapadásakor a magyar gazdaság Európa utolsója lett az államcsőddel küzdő görögök után. Versenyképességben Kazahsztánnal vagyunk egy szinten, a magyar külkereskedelem pedig tizenkét évvel ezelőtti szintre esett vissza. A bóvli minősítésben azonban közrejátszhatott az egyre erőteljesebben képviselt EU-ellenes politika is. Ez - főleg a britek kilépése után - intő jel minden hitelminősítő számára - írta Molnár Csaba.

Rontottak a növekedési számokon
Míg a Moody's Investors Service szerint mérsékelt lesz a közvetlen hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságaira a brit EU-tagság megszűnésének, addig más nagy londoni elemző házak szerint az euróövezet közvetítésével érvényesülő áthúzódó Brexit-sokk enyhén rontja a régiós növekedési esélyeket. A Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, és Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben. A Moody's valamivel 3 százalék fölé várja a térségi növekedés átlagát 2016-2017-ben. A Capital Economics Magyarországon további 0,30 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést is vár még az idén. A JP Morgan elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben.



Szerző