Azt, hogy ismét vezessük be a legszigorúbb büntetést” – fejtette ki a német ARD-nek adott interjújában. Mint mondta, a kormányon lévők ilyenkor nem mondhatják azt, hogy nem foglalkoztatja őket ez a kérdés. Erdogan már a július 15-16-i puccskísérlet után azt mondta, amennyiben a törvényhozás módosítja az alkotmányt, beleveszik a halálbüntetés újbóli bevezetését. Az elnök szóvivője, Ibrahim Kalin múlt héten azt közölte, hogy a puccsisták számára igazságos büntetésnek tartja a legsúlyosabb büntetést.
Erdogan az interjúban kitért arra is, hogy a várható döntés miatt hogyan alakul majd Ankara és az EU viszonya. „Csak Európában nincs halálbüntetés, azonkívül azonban mindenhol létezik” – indokolt. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök előzőleg ismét figyelmeztette Törökországot arra, hogy a halálbüntetés bevezetése a csatlakozási tárgyalások azonnali leállásával jár.
Erdogan már nem először azzal vádolta az EU-t, hogy megszegte a menekültválság kapcsán Törökországnak tett ígéretét, mert hárommilliárd eurót ígért hazájának a megállapodás során, ám eddig „csak jelképes összeg érkezett be”.
Közben Binali Yildirim miniszterelnök bejelentette, hogy „az ellenzékkel együtt” dolgozzák ki az új alkotmányt. „Minden fontos párt késznek mutatkozott erre” – fejtette ki. Erről Erdogan elnök a szociáldemokrata CHP-vel és a nacionalista MHP-vel folytatott konzultációja során született döntés.
Az államfő két éve az alkotmány módosítását szorgalmazza. A cél az, hogy a parlamentáris köztársaságot elnökivé alakítsák át, így pedig az elnöknek teljhatalma legyen. A puccskísérlet leverése után a CHP is beadta a derekát, s hajlandónak mutatkozik az alkotmánymódosításról szóló egyeztetésekre, ami önmagában is a politikai térkép átrajzolódására utal. A jelenlegi török alaptörvényt még az 1980-as puccs után, az év szeptemberében fogadták el.
