Élt kilenc napot - ezt írhatnánk annak a kormányhatározatnak a képletes fejfájára, amely az "egyes kulcsfontosságú, budapesti közlekedési beruházások előkészítésének forrásigényéről szólt." Azon a jámbor jogszabály-olvasó manapság már meg se lepődik, hogy a Magyar Közlönyben megjelent 109 közút- és vasútfejlesztési ígéretről szóló eredeti rendelet a címében jelzett fővárost éppen csak érinti. Ahhoz viszont közlekedési szakembernek se kellett lenni, hogy azonnal megállapíthassuk, ez a kormányhatározat bizony a realitásoktól alaposan elrugaszkodott vágyálmok megvalósíthatatlan gyűjteménye volt. Péntek este óta "papírunk" van róla, hogy azok a kételyek, amelyek kétségbe vonták a két legrégebbi és legforgalmasabb autópályánk, az M1-es és az M7-es kétszer három sávosra bővítését, teljes mértékben megalapozatlannak bizonyultak. A szükséges pénz ugyanis nem áll rendelkezésre, és a kitűzött határidők is irreálisan rövidnek tűntek egy olyan országban, ahol a működőképesség határán mozgó M3-as metró felújításának finanszírozója éppúgy kérdőjeles, mint a rekonstrukció befejezési határideje.
De nem csak az autópálya-bővítési illúziók váltak köddé a kormányhatározatok visszavonásával, hanem a hírhedt Modern városok program is. Az a minden távlati elképzelést nélkülöző ígérethalmaz, amely közvetlenül Orbán Viktorhoz köthető. Midőn tavaly áprilisban - a sorra elbukott időközi választások nyomán - kormányfő úgy érezte, hogy lemorzsolódni látszik a Fidesz támogatóinak köre, országjáró körútra indult, és a megyei jogú városoknak a szükséges és a kevésbé fontos beruházások garmadáját ígérte meg. Mindegyik nyomán egy-egy kormányhatározat is megszületett. Úgyis mondhatnánk kötelezvény.
De a kormánynak legutóbbi ülésén mégsem kellett a beruházások özönét áttanulmányoznia, amikor áttekintette, hogy mi is valósult meg a programból. Jószerivel semmi. Több, mint egy év alatt. 2016 júliusában egyetlen jelentős út korszerűsítése folyt hazánkban, a Salgótarjánba vezetőé. (Pártpolitikai elfogultsággal kivételesen nem vádolható a kormány, ugyanis a nógrádi megyeszékhely élén baloldali polgármester áll.) Pedig időközben a közlekedési kormányzat feltalálta a csökkentett műszaki tartalmú, vagy ahogy a köznyelv nevezi a "fapados" gyorsforgalmi utakat. De ez is kevés volt, ahhoz hogy költségvetési pénzből utakat tudjanak építeni.
Rejtély, hogy mi történhetett az autópálya-bővítési döntés és annak lefújása közötti kilenc napban. Ki volt az, aki a Mercedes gyár bővítési hírének eufóriájában azt támogatta: Kecskemét - a Matolcsy-klán dédelgetett városa - ne kapjon új bekötő utat. Vajon ki volt az a bátor politikus, aki odaszólt a kormányfőnek: "Vezess új utakra, Lucifer!"
