Több időt töltünk online, mint alvással

Publikálás dátuma
2016.08.16. 07:36
Illusztráció: Thinkstock
Aggasztó képet fest egy britekről készült felmérés, amely szerint több időt töltünk egy nap online és a médiával, mint alvással - írja a pcword.hu. 

Az Ofcom kutatásai alapján egy átlagos brit felnőtt heti 25 órát van online, és csaknem 9 órát tölt el minden egyes nap a kommunikációval és a médiával. Ez időben mindent leköröz, még a legalapvetőbb dolgokat is, például az alvást.

Mivel az internetelérés mindenhol egyre jobb, ezért az emberek több időt töltenek el online - mindezt pedig az okostelefonok iránti folyamatosan emelkedő kereslet is segíti. A brit felnőttek 71 százalékának van már ilyen készüléke, tavaly csak 66 százalék birtokolt ilyesmit.

Több mint 80 százalék gondolja azt, hogy a netnek hála könnyebb kommunikálni, ugyanakkor a többség bevallotta, hogy általában berántja az online élet, és több időt tölt el a gépek előtt, mint szeretne vagy gondolta.

Az egyre aktívabb online élet azonban rosszul hat az emberi kapcsolatokra. 40 százalék érzi úgy, hogy az ismerősei vagy családtagjai minden héten hanyagolják őt az okostelefonjuk vagy laptopjuk miatt. 17 százaléknál ez minden nap megtörténik.

Bár a britek lassan függők lesznek az eszközeiktől (nem csak ők), egyre többen ébrednek rá erre a tényre. A kutatásban résztvevők közel fele vallotta be, hogy az online eltöltött idő miatt nem foglalkoznak a házimunkával, az alvással és az iskolai feladatokkal.

Mindennek az eredménye az, hogy a felhasználók harmada már digitális detoxba kezdett - vagyis megpróbálta csökkenteni a függőségét. 25 százalék egy napig volt meg az online élete nélkül, 20 százalék egy hétig, 5 százalék pedig egy hónapig. A többség produktívabb lett és jobban élvezte az életet, nyitott az emberek felé - persze akadt olyan is, aki ideges lett, mert nem tudta, hogy mi történik online.

Egyre kevesebben tévéznek
A Gemius legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a napi (vagy inkább: szinte folyamatos) online jelenlét mellett már egyre kevesebbeknek van igénye a klasszikus tévézésre.
Magyarországon 5,44 millióan használják az internetet a 15 évesnél idősebb lakosság körében ez megfelel az európai átlagnak, és magasnak mondható a kelet-közép-európai régióban.
A netezők nagy része (76 százaléka) napi szinten fogyaszt digitális tartalmat. Ez lassan, de biztosan a tévézés rovására megy. A Gemius szerint 1,4 millió internetező már nem néz naponta tévét.
Emögött az állhat, hogy a napi (vagy azon belül is nagyjából folyamatos) online jelenlét miatt a hírműsorok egyre kevesebb újdonsággal szolgálnak, és a filmet is kényelmesebb a netről kiválasztani.
Az internetezők kicsivel több, mint fele (53,6 százalék) él megyeszékhelyen vagy egyéb városban, kistelepülésen pedig 25,8 százalék. A nemek arányát tekintve jelenleg a nők vezetnek, a felhasználók 51,2 százaléka nő, 48,8 százaléka férfi.
Érdekesség, hogy az eszközök közül egyedül a tableten internetezőknél vezetnek a férfiak, 50,5 százalékos aránnyal.
Bár még az asztali számítógépről internetezők vannak a legtöbben vélhetően ez az arány hamarosan kiegyenlítődik.
Szerző

Brazília a megújuló energiáért

Publikálás dátuma
2016.08.16. 07:35
A legutóbbi vizsgálatok szerint a riói Guanabara-öböl szennyezettsége jóval magasabb, mint azt korábban gondolták FOTÓ: EUROPRES
Már két évvel ezelőtt, a brazíliai futball világbajnokság idején is sokat hallattunk arról, hogy az új stadionok energiaellátását napelemek biztosítják. A megújuló energia immár a legszegényebb negyedeket is elérte az olimpia országában.

Rio de Janeiro egyik favelának (brazil nyomornegyed), Babiloniának lakói elhatározták, hogy napelemek felszerelésével csökkentik a villanyszámlák összegét. Ez a kis forradalom a dél-amerikai kontinens egyik legnyomorúságosabb településén úgy válhatott valóra, hogy a lakosok létrehoztak egy nonprofit társaságot, a RevoluSolart, és a helyi szakemberek ingyen végezték el a munkák nagy részét.

Az első két telepítést egy fogadó és egy vendéglő tetején már fel is avatták. Az állami AG RIO adott hozzá minihitelt és a számítások szerint a beruházás 6 év alatt térül meg. A villamos energia a favela számára onnantól kezdve ingyenes lesz.

„Tervük a fenntartható fejlődés példája, amelynek társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyei lesznek. Ezenkívül az akció azoknak számára, akik eddig megtapasztalták nemzedékeken keresztül a társadalomból való kizártságot, önérzetet és büszkeséget is ad” – nyilatkozta a helyi sajtónak Pol Dhuyvetter, a RevolSolar elnöke.

Mivel Rióban az elmúlt két évben a villamosenergia ára megduplázódott, Babilonia lakóinak kezdeményezése minden bizonnyal követőkre talál.

Az országban még kevés a decentralizált alternatív energiaforrás. A múlt év novemberig mindössze 1285 kis egység volt, ezt akarja a brazil kormány 2024-re 1,2 millióra emelni.

Napelemek a vízen

Új tendencia rajzolódik ki a világban a vízre telepített napelemekkel, amelyek teljes szimbiózisba kerülnek a környezettel. India, Japán, Nagy-Britannia mellett immár Brazília is felkerült erre a képzeletbeli térképre. A brazil állami energetikai ügynökség a közelmúltban bejelentette, hogy szabad utat ad az amazóniai Balbina vízierőműre telepíthető napelemes moduloknak. A lebegő napelemes létesítmény teljesítménye kezdetben 1 MW lesz, a későbbiekben azonban 5 MW-ra bővítik. Hasonló létesítményt terveznek a bahiai Sobradinho vízierőműnél is.

E telepítéseknek Brazíliában nem a földdel való takarékosság az oka, hanem a vízi erőművek jobb kihasználása, ugyanis azoknak száraz időszakban kisebb az energiahozama, így, a már meglévő struktúrára telepített napelemekkel pótolni tudják a kieső energiamennyiséget.

A bahiai vízierőműre a tervek szerint 50 ezer négyzetméternyi napelemet raknak. A két beruházás várható ára csaknem 27 millió dollár, de 2019 végére már 10 MW tiszta energiát fognak termelni – írja a Rinnovabili.it.

Extra karbonlábnyomú a riói olimpia
A világ legnagyobb sporteseménye igencsak megterheli a környezetet: 3,6 millió tonnára becsülik a játékok karbonlábnyomát – azaz a rendezvénnyel kapcsolatos szén-dioxid kibocsátást, ami az eddig rekordnak számító londoni olimpiát (3,4 millió tonna) is felülmúlja.
Összehasonlításképpen a pekingi lábnyom 1,18 millió tonna volt, a 2014-es brazil foci vb pedig 2,7 millió tonnát bocsátott ki, egymillióval többet, mint a 2010-es dél-afrikai. Magyarország bő három hét alatt éri el ezt a mennyiséget.
A rendezők szerint nem a szervezés vagy az építkezés pazarló; a két legnagyobb kibocsátási tételt a nézők, résztvevők utazása és elszállásolása jelenti – pontosabban az a kibocsátás, ami a repülőgépek által elfogyasztott kerozinhoz, a légkondicionáló berendezések áramigényéhez kapcsolódik.
A rendezők mentségére szóljon, hogy korszerű sporteseményhez illően a teljes szén-dioxid-kibocsátást ellentételezik, például fákat telepítenek vissza olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak. Brazília egyébként is komoly erőfeszítéseket tesz a klímaváltozás megfékezésére, tavaly Párizsban vállalták, hogy 2025-re 37 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2005-höz képest.
A klímaszakértők szerint kivételes, hogy fejlődő országként abszolút értékű csökkenést vállaltak. Számszerűen a 2005-ös 2,1 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását 1,3 milliárd tonnára tervezik csökkenteni.
Brazília a világ hatodik legnagyobb kibocsátó országa, ahol a dzsungelek irtása adja a kibocsátás legnagyobb részét. Az erdőirtást következetesen lassították az elmúlt 10 évben, és a kormány azt ígéri, hogy 2030-ra teljesen felhagynak vele.

Harc az illegális derítők ellen

Közben Minas Gerais állam törvényt szándékozik hozni az olyan derítő tározók felszámolásáról, mint a samarcói, amelynek beomlása tavaly novemberben az ország történetének egyik legnagyobb környezeti katasztrófáját okozta.

Ezt a típusú tározót általában a bányákból kikerülő mérgező iszap tárolására használják.

A törvény jelentős változást hoz az ország környezetvédelmi politikájában, a korábbi kabinet illetékesei ugyanis elutasították ezt a lehetőséget. A derítő tározók megszüntetése komoly gazdasági érdekeket sérthet, mert ez emelheti az új bányaprojektek költségeit és kedvét szegheti a beruházóknak. A mérleg másik oldalán azonban ott van a környezet védelme.

A derítő tározók megépítése olcsóbb, mint a víztározóké, de sokkal veszélyesebbek is, mert nem szilárd kőzetre támaszkodnak, vagy külön erre a célra megépített pillérekre, hanem a bányából kikerülő veszélyes anyagok rétegeire. A bányákban gazdag országok közül eddig csak Chile tiltotta be a derítő tározókat, ahol korábban földrengések miatt következtek be katasztrófák.

Számtalan város alkalmatlanná válhat az olimpia rendezésére
A globális felmelegedés miatt az északi félteke legtöbb városa alkalmatlanná válhat arra 2085-re, hogy nyári olimpia házigazdája legyen, köztük van Isztambul, Madrid, Róma, Párizs és Budapest, amelyek pályáztak vagy pályáznak a 2020-as vagy a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezésére, vagy Tokió a 2020-as játékok helyszíne - állapították meg amerikai tudósok.
The Lancet orvostudományi folyóiratban megjelent cikk szerint Kirk Smith és John Blames, a Kaliforniai Egyetem professzorai és tudóstársaik a klímaváltozás modellezése és az olimpiai házigazdák jelenlegi kiválasztásának biztonsági követelményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a Nyugat-Európán kívüli 543 vizsgált városból csupán nyolc - köztük Szentpétervár, Riga, Ulánbátor, Vancouver, San Francisco, Calgary - lesz elég hűvös ahhoz, hogy nyári olimpia házigazdája legyen. Latin-Amerikában és Afrikában nem lesz egyetlen nagyváros sem, Nyugat-Európában 25 város teljesítheti a követelményeket.
A 22. századra viszont, ha a tudósok előrejelzései teljesülnek, az északi féltekén csupán négy lehetséges nagyváros - Dublin, Belfast, Edinburgh és Glasgow felel majd meg a követelményeknek. A tanulmány készítői az északi féltekére összpontosítottak, ahol a világ népességének 90 százaléka él.
Hatszázezer lakosnál nagyobb városokat vonták be tanulmányukba, és kizárták az 1600 méter fölött fekvőket, mivel az ilyen magasságban rendezett olimpia - mint az 1968-as mexikóvárosi - számos kihívással járt a versenyzők egészségére.
A tudósok a nyári olimpiák esetében azt vették alapul, hogy ha az adott helyszín esetében 10 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy röviddel a versenyszám megrendezése előtt el kell halasztani a maratonfutást - a nyári olimpiai játékok egyik legjelentősebb külszíni eseményét -, akkor az adott város alkalmatlan olimpia rendezésére.
A tudósok a jövőbeni olimpiai játékok helyszíneinek életképessége megállapításához a WBGT-re (wet bulb globe temperature = a hőmérsékletből, a páratartalomból, a napsugárzás erősségéből és a szél sebességéből számított standard) támaszkodtak mint mérőeszközre. Ez a négy tényező alapvető a hőség okozta fokozott megterhelésből fakadó kockázatok reális felméréshez.

Szerző
Frissítve: 2016.08.15. 23:07

Újra lövések dördültek Milwaukee-ban

Milwaukee-ban nem enyhült a feszültség, hétfőre virradóra újra tüntettek, ha nem is voltak az előző éjszakaihoz hasonló gyújtogatások. Legalább százan vonultak utcára, "A feketék élete is számít!" feliratokkal. 

Ismét lövések dördültek el, a tömeg kövekkel dobálta meg a rendőröket. Egy tüntetőre rálőttek, a sérültet páncélozott járművel menekítették ki, egy rendőrt is kórházba kellett szállítani. Előző éjjel a rendőrkapitányság előtt gyülekeztek a tiltakozók, több üzletet, s egy benzinkutat is felgyújtottak, több autó is kiégett.

A tüntetők és a rendőrség összecsapásában négy rendőr megsérült, 17 embert őrizetbe vettek. Scott Walker kormányzó kihirdette a rendkívüli állapotot, de végül a nemzeti gárda nem vonult be a városba.

A zavargások azt követően robbantak ki, hogy szombaton a rendőrség lelőtt egy 23 éves fekete fiatalembert. Sylville K. Smith egy társával együtt ült az autóban, amikor igazoltatták, mert „gyanúsan viselkedett”. A két afrikai-amerikai fiú kiugrott az autóból és futni kezdett, a rendőrök üldözték őket. Még vizsgálják, hogy indokolt volt-e Smith lelövése.

Edward Flynn, a helyi rendőrkapitány azt nyilatkozta, a rendőr testkamerájának felvétele szerint a fiatalember kezében fegyver volt, s a rendőr felé fordult, aki lelőtte. A rendőr ugyancsak afrikai-amerikai volt, nevét nem tették közzé. A rendőrség nem hozta nyilvánosságra a videófelvételt, s még várták a lelőtt fiú boncolásának eredményét.

Milwaukee-ban az elmúlt években több rendőri túlkapás is történt, az afrikai-amerikai feketék ellen ott is gyakorta túlzott erőszak bevetésével lépnek fel. A lakosság 40 százaléka afrikai-amerikai, Wisconsin állam legnagyobb városában ugyanolyan élesek a faji ellentétek, mint a Missouri állambeli Fergusonban, ahol 2014 augusztusa, egy fekete tizenéves lelövése óta nem állt helyre a nyugalom.

A metropolis fekete negyedei leromlottak, a fehérek és a feketék jövedelemkülönbsége az országos átlag másfélszerese.

Szerző