A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, VarghaTamás adott írásbeli választ Demeter Márta szocialista képviselőnő kérdésére, ebből pedig kiderül, hogy szélsőséges túlterhelést jelentett a parkban végzett robbanótest-mentesítési munka az ott dolgozó tűzszerészeknek.
Az adatok szerint 2012-ben 14 500 órával kellett többet dolgoznia a tűzszerészeknek a Hortobágyon, 2013-ban ez a szám 34 600-ra, 2014-ben 47 ezerre nőtt, majd 2015-re 45 600-ra mérséklődött. Idén eddig 31 ezer túlórát számoltak el. Eközben a lap szerint a szaktárca 2013-ban 27 millió forint túlórapénzt fizetett ki, 2014-ben viszont 13 millió forintot.
Amikor a tragédia után, július közepén a Demokratikus Koalíció parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Hortobágyi Nemzeti Park bombamentesítésének pályázata miatt, indoklásukban egyebek mellett azt írták: a bombamentesítésre kiírt pályázatot uniós társfinanszírozással hirdették meg, annak lebonyolítását egy debreceni, jellemzően inkább oktatással foglalkozó cégre bízták. A pályázatot a hárommillió forint törzstőkével rendelkező és hatfős Különleges Biztonsági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el, amelynek feladata a honvédség tűzszerészeinek megjelenése előtt a bombák megjelölése mellett a felső földréteg eltávolítása volt. Ezt pedig hat emberrel nem lehet elvégezni.
Késésben volt az EU-nál vállalt bombamentesítési projekt, az állam hajszolta a túllépett határidőt, ezért is halhatott meg négy honvédségi tűzszerész, egy társuk pedig megsérült a robbanásban a Hortobágyi Nemzeti Park területén, a volt bombalőtéren – írta lapunk július 1-én a tragédia okait "nyomozva".
A párt azt követeli a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a négy tűzszerész halálával járó, július 1-jén történt hortobágyi baleset minisztériumi vizsgálati anyagát és nevezze meg a történtek felelősét. Budai Bernadett, a szocialisták szóvivője Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, "ha egy állományban 25 százalékos létszámhiány van, ha óriási a túlóra és történik baleset, akkor minimum felmerül annak a gyanúja, hogy lehet összefüggés".
Ma Magyarországon a tűzszerészekre a robbanótesteken túlmenően a Fidesz-kormány jelenti a legnagyobb veszélyt - mondta, példaként említve, hogy a honvédségi létszámhiány miatt 2010 óta megduplázódott a tűzszerészek túlórája. Budai Bernadett kitért arra is, hogy a honvédelmi tárca vizsgálatát - a felelősök megállapítása mellett - azért is jó lenne megismerni, hogy kiderüljön, a tűzszerészek biztosításának 2012-es megszüntetése után milyen kártérítést kaptak a hozzátartozók, továbbá a Hortobágyi Nemzeti Park milyen megállapodást kötött a tűzszerész ezreddel a bombák hatástalanítására.
Cáfol a HM
A Magyar Honvédség kedden közleményben utasította vissza a Magyar Nemzet állítását, szerintük ugyanis a lap az általuk kiadott túlóraadatokat félremagyarázva vont le következtetéseket a tragédia okairól. Mint írják, a megadott túlóraadatok a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred teljes állományára vonatkoznak - amelybe beleértendők mások mellett a hadihajós katonák, az adminisztratív dolgozók, gép- és harcjárművezetők, logisztikusok - és nem csak a tűzszerész katonák által teljesített túlórákra. "Aki tehát a parlamenti válasz és a tűzszerészbaleset között közvetlen összefüggést sejtetett, az felelőtlen vagy szándékosan hamisítja meg a tényeket" - fogalmazott a HM. Közölték, hogy a tragikus tűzszerészbaleset okainak feltárására indított független szakértői vizsgálat nem zárult le, az jelenleg is zajlik, annak eredményeit a minisztérium, a Magyar Honvédség a közvéleményhez hasonlóan várja.