Románia megerősítette a határvédelmet a szerb szakaszon

Románia a csendőrséget, a rendőrséget, valamint a belügyminisztérium légierejét is bevonta az ország délnyugati határainak védelmébe - közölte pénteken a román határrendészet.

A testület honlapján megjelent közlemény szerint az elmúlt éjszakától a határrendészet mellett a csendőrség Temes megyei egységei és a Temes, Krassó-Szörény és Mehedinti megyei rendőrkapitányságok, valamint a Belügyminisztérium légiereje is bekapcsolódott a határvédelembe. A Petre Toba belügyminiszter által jóváhagyott tervnek az a célja, hogy biztosítsa a rendet a román-szerb államhatáron. 

A vegyes határrendész-csendőr-rendőr egységek a zöldhatáron teljesítenek szolgálatot. Munkájukat éjjel-nappal egy felderítő helikopter támogatja. A határrendészet közölte: a vegyes egységek munkáját hőkamerákkal felszerelt gépjárművek és kiképzett kutyák is segítik. A szolgálatot teljesítő egységeket az operatív helyzetnek megfelelően újabb egységekkel tudják kiegészíteni.

A határrendészet közölte: az intézkedések célja a közrend biztosítása és a határ menti bűnözés megfékezése. A közlemény szerint hasonló, összehangolt akciókra volt már példa Románia más határszakaszain is.

Marius Take, a román belügyminisztérium szóvivője az intézkedéssel kapcsolatban a román Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a határ megerősítésével meg akarják akadályozni az illegális migránsok belépését Romániába. Mint közölte, a hét folyamán egy hat- és egy tizenkét fős migránscsoport megpróbálta illegálisan átlépni a szerb-román határt, hogy azután Magyarországra jusson. A belügyminisztérium a kockázatelemzés után azt a döntést hozta, hogy már a kezdet kezdetén keményen lép fel, nem várja meg, amíg új állandó migránsútvonalak alakulnak ki.

Szerző

Tovább nőnek a bérek elemzők szerint

A bérek további növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik úgy látják, a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint júniusban a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt, a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,3 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,3 százalékkal nőtt a bruttó és 7,9 százalékkal a nettó keresetek átlagos összege. A mínusz 0,2 százalékos júniusi inflációt figyelembe véve a reálbérek a nettó keresetek növekedését meghaladó ütemben emelkedtek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatokat kommentálva kifejtette: idén 5,6 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,2 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az erre az évre várt 0,6 százalékos infláció mellett 6,6 százalékos reálbér-növekedésre számít. Hozzátette, hogy a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek, mivel a hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, egyes ágazatokban pedig folyatódik az életpályamodellek bevezetése.

Az elemző kommentárjában felidézte, tavaly a 4,2 százalékos átlagos bérnövekedés és a mínusz 0,1 százalékos infláció hatására 4,3 százalékkal nőttek a reálbérek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bérnövekedés 4,5, a reálbér-növekedés 4,6 százalékos volt. Így 2013 óta az idei év végéig kumuláltan 18 százalékot meghaladó mértékben, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig csaknem 22 százalékkal nőhetnek a reálbérek - mutatott rá.

Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - fogalmazott Suppan Gergely.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az év egészében 6-7 százalék körül alakulhat a bruttó béremelkedés üteme, ami alátámasztja azt a várakozásukat, hogy idén elsősorban a háztartások fogyasztása lehet a GDP növekedés fő motorja.

Az elemző kitért arra: a rendszeres keresetek dinamikáját tekintve látható, hogy a lendület megmaradt júniusban is, az éves növekedési ütem 6 százalékos volt. A versenyszférában és a közszférában egyaránt gyors tempóban emelkedtek a bruttó átlagkeresetek, a vállalkozások esetében 5, az államigazgatásban pedig 7,3 százalékos volt az éves növekedés - hangsúlyozta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kifejtette: nincs meglepetés az adatokban, továbbra is jelentősen növekednek az átlagbérek. A korábbi tényezők, tehát az idei szja-csökkentés, valamint a minimálbér-emelés mellett felfelé húzza a béreket az is, hogy több ágazatban a munkaerőhiány miatt béremelésekre kényszerültek a munkaadók.

Hozzátette: több cégnél a béremelés az év második felében lesz esedékes, így az év hátralévő részében is jelentős lehet a béremelkedés üteme. Németh Dávid az idén 7-8 százalék körüli reálbér-emelkedésre számít, ami jövőre a várt 2 százalékos infláció miatt 4-5 százalékosra lassulhat.

Szerző

Csak az állampapír marad

Még mindig betétben tartják a legtöbb pénz a magyarok, de az elmúlt években slágertermék lett az állampapír a befektetni szándékozó lakosság körében - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakértő felidézte: az elmúlt két negyedévben is jelentős mértékben nőtt a lakossági állampapír-állomány, elsősorban a kamatkörnyezet miatt. A Magyar Államkincstár jó hozamot biztosít, ha valaki kamatozó kincstárjegyet vagy hosszabb futamidejű, 3-5-10 éves állampapírt vesz, akkor magasabb kamathoz jut - fejtette ki.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első fél év nettó tranzakciói alapján az állampapír, a készpénz és az életbiztosítás volt a három legnépszerűbb megtakarítási forma a magyar lakosságnál.

Németh Dávid rámutatott, az életbiztosítások területén vannak új termékek, amelyek a korábbiaknál kedvezőbb hozamot adnak a befektetőknek. Másrészt a bizonyos befektetési jegyekből kiáramlott pénznek más befektetési formákat keresnek az emberek, és ilyen lehet az életbiztosítás is. Emellett az ingatlanhitelezés felfutása szintén segíti az életbiztosítási piacot, nagyobb ingatlanhiteleknél az esetleges nehézségek kivédésére jó biztosíték egy életbiztosítás - tette hozzá.

Az elemző kitért arra: a munkabérek a következő időszakban várhatóan dinamikusan nőnek majd, a foglalkoztatottság pedig tovább javul, ezzel pedig a megtakarítások is tovább emelkednek.

Szerző