Új tulajdonoshoz kerülhet a GfK piackutató társaság

Új tulajdonoshoz kerülhet a világ egyik legnagyobb piackutató társasága, a német GfK - írta csütörtökön a WirtschaftsWoche című német gazdasági hetilap.

A több mint 100 országban tevékenykedő vállalkozás többségi tulajdonosa, a GfK német nonprofit piackutatási egyesület (GfK Verein) a beszámoló szerint mérlegeli, hogy értékesítse 56,5 százalékos tulajdonrészét, vagy fúzió révén próbálja biztosítani a veszteséges cég jövőjét. A WirtschaftsWoche szerint több versenytárs, köztük az amerikai Nielsen csoport és a brit Kantar is szóba jöhet új többségi tulajdonosként, és pénzügyi befektetők is vizsgálják a GfK felvásárlásának lehetőségét.

A világszerte mintegy 13 ezer embert foglalkoztató cég a Wirtschaftswoche összeállítása szerint főleg azért maradt le az utóbbi években a versenytársak mögött, mert a GfK Verein elzárkózott a terjeszkedéstől, például megakadályozta, hogy a társaság egyesüljön a TNS brit piackutató céggel. Helyzetét tovább rontja, hogy ügyfelei az internet és a digitalizáció révén egyre könnyebben hozzá tudnak jutni olyan adatokhoz, amelyeket a GfK költséges piackutatási módszerekkel állít elő.

A társaság az idei második negyedévben 361,2 millió euró bevételt ért el, ami 6,1 százalékos csökkenés éves szinten, és az egy évvel korábbi 19,7 millió eurós üzemi eredmény után 148,3 millió eurós veszteséget szenvedett el, főleg értékcsökkenési leírások miatt.

Szerző
2016.08.25 17:54

Tovább drágul az élet idén

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az üzemanyagárak mérséklődése segített abban, hogy 3 százalék alatt maradt a múlt évi infláció. Az élelmiszerek viszont töretlenül drágultak.
Sikerült 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét a múlt év egészében. A KSH kedden közölt adatai szerint 2,8 százalékos lett az éves átlagos infláció, vagyis éppen akkora, mint a nyugdíjjáradékok idei emelésének mértéke. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában 1 százalékponttal mérséklődött a fogyasztói árindex, nagyrészt a nemzetközi olajárak esésének köszönhetően. (A decemberi, évesített infláció 2,7 százalékos volt.) A családok azonban ennél jelentősebbnek érzik a drágulást, ami feltehetően annak tudható be, hogy az élelmiszerek ára az év során 4,7 százalékkal növekedett - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ezen belül - mint arról a napokban beszámoltunk -, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 22, a liszté 10, a kenyéré 6 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a tojásért 26, a cukorért pedig 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A rezsicsökkentésben kulcsszerepet játszó háztartási energia 1,2 százalékkal került többe, különösen a palackos gáz és a tűzifa ára nőtt. Végigtekintve a 2018-as esztendőn, Varga Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly tavasszal-nyáron hirtelen megugrottak az üzemanyagköltségek, amit a termelők az áruk áraikba is beépítettek. Ezt követően hiába lett olcsóbb a világpiacon a kőolaj, az úgynevezett másodkörös drágulás hatásai megmaradtak, az áruk ára nem mérséklődött. A különböző hazai áfacsökkentések hatása is csak átmenetinek bizonyult, vagyis az infláció mértékét érdemben nem befolyásolja - mondta az Equilor szakértője. A monetáris politika szempontjából sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit az MNB Bank kiemelt figyelemmel követ - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (A maginfláció az a mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. Nem tartalmazza például az üzemanyagok, a gyógyszerek és az energia árváltozásait.) Ennek figyelembevételével 2,8 százalékos növekedést regisztráltak, amire 2014 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire viszont 2015 eleje óta nem volt példa - közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak, tekintettel az emelkedő bérekre, dráguló nyersanyagokra és a gyengébb forintra. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika "normalizációjának" megkezdésére ösztönözheti. Az infláció alakulására kedvezőtlen hatott a forint árfolyamváltozása is - említette meg Varga Zoltán. 2018 tavasza óta tart a nemzeti devizánk gyengülése, amely az év végére mérséklődött. Az MNB is változtatott a korábbi kommunikációján, nem feltétlenül fogják megvárni az Európai Központi Bank lépéseit - idén Frankfurtban valószínűleg nem emelnek a kamaton -, ehelyett a jegybank ügyelni fog arra, hogy ne következzen be inflációs túllövés. Kedvezően hathat a forint kurzusára - folytatta Varga Zoltán -. hogy az Egyesült Államokban 2019-ben a korábban vártnál valószínűleg kevesebb lesz a kamatemelések száma. Az idei kilátásokról a szakember úgy vélekedett, hogy 3 százaléknál érdemben nagyobb infláció nem várható. Egy-egy hónapban ugyan az évesített adat átlépheti a 3 százalékot, azonban az egész esztendő átlaga megmarad ennél a szintnél. Németh Dávid, a K&H Bank vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.         
Témák
infláció
2019.01.15 20:36
Frissítve: 2019.01.15 20:46

Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
2019.01.15 20:14