Lázár: központosított állami kifizetőhely létesül

A 60. Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter több gazdasági témát is érintett:

- Négy állami, titkosszolgálati szerv is ellenőrzi - 30 napon belül - a letelepedési kötvényt vásárolni szándékozó személyeket. Eddig több mint 315 milliárd forintnyi kötvényt adtak el, de még senkinél sem merült fel nemzetbiztonsági kockázat.

- Az új közbeszerzési törvény alapján már nem feltétlenül a legolcsóbb ajánlat nyer, és az átformált szabályozás miatt ugyan nem indult kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, de az unió vizsgálódik és magyarázatot vár néhány kérdésre. Tárgyalunk - közölte Lázár.

- Új, közös, nagy állami kifizetőhelyet létesítenek a Magyar Államkincstár átalakításával, a miniszter szerint a jövő nyárra állhat elő az a helyzet, hogy az állampolgárok minden állami juttatásukat, támogatásukat egy helyről vehetik fel. A kabinetüléseken fontos napirendi pont volt a háttérintézmények átalakítása, amellyel kapcsolatban a tárcavezető megerősítette a 20 százalékos létszámleépítést.

- A stratégiai kabinet áttekintette az uniós források lehívásának helyzetét, és megállapított, a 8900 milliárd forintos keretnek mintegy hetven százalékára már meghirdették a pályázatokat. A vidékfejlesztési programon is módosítanak, hogy gyorsabban lehessen lehívni uniós támogatásokat - említette a miniszter.

- Szigorodnak a szélerőmű-építési szabályok, a gazdálkodók és a természet védelmében.

- Folytatódik a Modern Városok program, aminek fejlesztési forrásigénye mintegy 1000 milliárd forint 2020-ig. Az eddig 23 várossal szerződtek, amelyek programjai 51 milliárd forint támogatásban részesülnek.

- Jön az e-számla, ami a NAV-hoz bekötött pénztárgépek mellett a gazdaság kifehérítésének egyik fontos eszköze lehet. Tárgyalások kezdődtek az alapszámláról is.

- Döntés született a 270 milliárdos, földárverésből származó bevételnek az államadósság csökkentésére való fordításáról.

- Orbán Viktor miniszterelnök is felháborodott azon, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem tudnak hal alapanyaghoz jutni a balatoni és a Tisza melletti vendéglátóhelyek. Erről megkérdezünk éttermeseket a gazdasági és stratégiai kabinet ülésén, és felmérjük a valós helyzetet - mondta Lázár. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter viszont arról küldött tájékoztatást, hogy a probléma megoldott - tette hozzá. A Balaton a foglalkoztatás kapcsán is napirendre került: a balatoni szezon végével a kormány értékelést kér a kormánybiztostól, és javaslatai mérlegelése után ősszel várható olyan intézkedéscsomag, amely a krónikus munkaerőhiány kezelésére alkalmas lehet. Ezzel nem lehet várni, óriási a munkaerőpiaci nyomás - mutatott rá Lázár János.

Szerző

Drágul az élelmiszer, növekedhet az infláció

Értékben 2,5 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a mennyiségi eladás viszont 0,2 százalékkal csökkent - derül ki a Nielsen piackutató vállalat negyedévenkénti európai elemzéséből. 

Az összefoglaló szerint az utóbbi három év legalacsonyabb értékbeni növekedését mérték az idei második negyedévben Magyarországon, de a 2,5 százalék még mindig magasabb, mint a 0,8 százalékos átlagos európai növekedés. A magyar mutató Európában a hatodik legnagyobb, még mindig az élmezőnybe tartozik. A hazai mennyiségi eladás kilenc negyedévi növekedés után csökkent. Az európai átlag 0,1 százalék növekedést mutat.

Az alacsony átlagos inflációs értékek ellenére Magyarországon az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok árai átlagosan 2,7 százalékkal nőttek a tavalyi második negyedévhez képest. Európában átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak - állapította meg a Nielsen.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap a júniusi kiskereskedelmi forgalomról közölt pontosított értékeket, eszerint az eladások 5,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A növekedést leginkább a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek forgalmának 9,7 százalékos emelkedése táplálta az előző havi 6,8 százalék után. Különösen megélénkült a textilek és ruházati termékek, valamint a bútorok és műszaki cikkek eladása: az előbbi 15,4, az utóbbi 9,5 százalékkal emelkedett az előző havi 13,8, illetve 6,4 százalék után. Visszatért az internetes és csomagküldő szolgálatok lendülete is, júniusban ismét 33,7 százalékos éves növekedést mért a KSH a májusi 18,4 százalékot követően.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4, százalékkal nőtt a forgalom, ezen belül az élelmiszerek eladása átlagon felül, 3,7 százalékkal nőtt, az italok és dohánytermékek értékesítése viszont csak 2,5 százalékkal.

Júniusban az országos kiskereskedelmi forgalom 46 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások hálózatában realizálódott.

A Portfolió szerint a második negyedévben kiegyenlítődött a kiskereskedelmi forgalom növekedés és eltűnt az első negyedévben mért jelentős különbség a hét régió között.

A területi különbségek mindig is megvoltak és most is meg vannak, és a KSH is csak annyit közölt, hogy ezek a különbségek csökkennek - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szakember nem zárta ki, hogy a végleges számok tükrében a statisztikai hivatal egyes régiókban továbbra sem a kiskereskedelmi forgalom növekedését, hanem csökkenést fog mérni. Egyebek mellett a jövedelemkülönbségek miatt is, hiszen a főváros és a hátrányos helyzetű területek átlagbérei között 100 ezer forintos különbség is lehet.

Szerző

Költekezésre buzdítja a jegybank a kormányt

Publikálás dátuma
2016.08.26. 07:22
A költségvetés váratlan megtakarításának főként a laza tervezés az oka FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Idén 100-150 milliárd forintos mozgástér nyílik a gazdaság költségvetési élénkítésre - erre a következtetésre jutott a 2016. első fél éves költségvetési jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt a pénzt minden valószínűség szerint a költségvetés fellazítására, a növekedés ösztönzésére fordítja majd a kormány.

A piacgazdaságokban furcsa együttműködésre derült fény az MNB-nek az első félévi költségvetésről szóló jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően. Matolcsy György MNB-elnök szándékai szerint - a jegybank függetlenségét figyelmen kívül hagyva - vezetni kívánja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kezét. Az MNB-nek ugyan kötelessége, hogy a költségvetési folyamatokat figyelemmel kísérje, értékelje, de az már korántsem - mint az napjainkban megtörténik -, hogy ötleteket adjon a kormány számára. Matolcsy György minden bizonnyal előzetesen tájékoztatta erről Orbán Viktor kormányfőt.

Az idei költségvetésben - előzetes számítások szerint - 100-150 milliárd forintos többlet keletkezhet, azaz az előzetesen várt 2 százalékos, GDP arányos hiánynál kedvezőbb, 1,6-1,8 százalékos deficittel zárhatjuk majd az esztendőt.

Ez a mintegy 0,2 százalékpontos különbség onnan adódik, hogy egyrészt az állami földek értékesítésből 270 milliárd forint folyik be, másrészt az adó- és járulékbefizetések meghaladják a korábban tervezettet. Jövedéki adóból ugyanakkor 29 milliárd forinttal több érkezhet be a tervezettnél, ami a szeptemberben életbe lépő jövedéki adó emelésével függ össze. A dohányforgalmazásból származó jövedéki adóbevétel növekedése és az áremelések mellett arra számítottak, hogy a forgalom nem növekszik, ami egy ideig így is volt, de tavaly óta ismét több cigaretta fogy. A tartósan alacsony infláció miatt viszont az áfa-bevételek akár 50 milliárd forinttal is kisebbek lehetnek az előzetes várakozásoknál. Ugyanakkor, amire valljuk be előzetesen kevesen számítottak: a közmunkával kapcsolatos kiadások 40 milliárd forinttal is alacsonyabbak lehetnek a korábbi elképzeléseknél. De azzal sem kalkuláltak, hogy az alapítványait milliárdokkal kitömő és az ingatlanbeszerzésekben tobzódó MNB - hosszú idő után ismét - befizeti osztalékának egy részét, 50 milliárd forintot a központi költségvetésbe.

Az MNB nem adta fel a feltehetően 2018-ra teljesülő, 3 százalékos inflációs célját, éppen ezért úgy gondolják - és ezt meg is üzenték a nemzetgazdasági tárcának -, hogy a megtakarításokat el lehet költeni. Kiss Mónika úgy véli, hogy ezt a pénzt a növekedés szolgálatába fogják állítani. Equilor Zrt. vezető elemzője szerint a költségvetési lazítás a forint gyengüléséhez vezethet, mert a túlzottan magas árfolyam a gazdaságnak sem kedvező, figyelembe véve, hogy a jegybanknak deklarált árfolyamcélja nincs. Lázár János a tegnapi Kormányinfón azt érzékeltette, hogy az idei költségvetést nem módosítják, de azt a kancelláriaminiszter sem zárta ki, hogy a jövő évi büdzséhez hozzányúlnak.

A 2017. évi költségvetés feszített lesz erre figyelmeztetett Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője lapunknak elmondta, hogy idén csak olyan többletkiadásokra lehet számítani, amelyeknek nincs a jövő évre áthúzódó hatása, márpedig a járulékcsökkentés, vagy a béremelés nem ilyen. Viszont egyszeri támogatást kaphatnak kijelölt állami beruházások. Rövid továbbképzésekre, amelyek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez szintén fordíthatnak pénzt. De érdemes lenne a bürokráciacsökkentés érdekében az informatikai fejlesztést is végrehajtani. Németh Dávid emlékeztetett arra, hogy a költségvetés mozgástere azáltal is bővült, hogy az uniós pénzek gyorsabb beáramlására számított a kormány, mint ami megvalósult, ezeknél a projektek társfinanszírozást kaptak volna. A pluszpénzek elköltéséről a döntés szeptemberi számok ismeretében októberben várható.

Az Állami Számvevőszék is megvizsgálta a költségvetés 2016. első félévi teljesítését - a jegybankkal mintegy összebeszélve - azt állapította meg, hogy a többletbevételek, valamint többletkiadások eredményeként az államháztartás év végi egyenlege a tervezetthez képest 130-175 milliárd forinttal kedvezőbb lehet.

Szerző