Miután a kormány a történelmi jelentőségű és súlyú kvótareferendum kezdeményezője, kötelessége felhívni a választók figyelmét a népszavazás fontosságára. A kabinet költései pedig nyilvánosak. Erről Lázár János tegnap, a heti Kormányinfón lapunk kérdésére beszélt. A Népszava arra volt kíváncsi, mennyi plusz költséggel jár, hogy a kampány jegyében az utakon immár egymás mellett 8-10 óriásplakáton uszítanak a menekültek ellen. Konkrétum nem hangzott el, viszont a Miniszterelnökség vezetője ez alkalommal is elmondta, tisztességtelennek és szánalmasnak tartja, hogy ellenzéki pártok a távolmaradásra buzdítanak, mert gyávaság a részükről, hogy az egyik demokratikus alapjog, a politikai véleménynyilvánítás ellen kampányoljanak. Az ellenplakátoló Kétfarkú Kutya Párt tevékenységét azonban nem utasítja el, mert a humor és az irónia is hozzátartozik a politikához. Az MKKP hirdetései viccesek, a gyerekei már fel is olvasták neki a kutyapárti szövegeket.
A kormány szerdai ülésén is foglalkozott a bevándorlással. Annál is inkább, mert Orbán Viktor ma Varsóba utazik, ahol a V4-ek vezetői találkoznak. Magyarország a V4 révén egy olyan politikai csoportba tartozik az EU-n belül, amely ma a leginkább akcióképes, ez "a legsikeresebb külpolitikai vállalkozásunk" - vélekedett. Bejelentette, a visegrádiak között teljes egység volt a Brexit utáni teendőkről, és a V4-nek nagy szerepe volt abban is, hogy a délről Európára nehezedő nyomást képesek voltunk megállítani a határnál. A varsói egyeztetésen ott lesz Angela Merkel is, és a német kancellár javaslatait meghallgatják a V4-es kormányfők. Ezt követően szeptember 6-7-én egyeztetnek a V4-es vezetők, akkor készülnek fel a 16-i pozsonyi EU-csúcsra, amely az Unió jövőjéről szól.
Lázár jelezte: az Európai Bizottság bürokratái az idén nyolc döntést hoztak a kötelező betelepítésről a bevándorlás erősítésére, és e döntések végrehajtása részben elkezdődött. Az európai politikai vezetők és a magyar kormány kész arra, hogy megváltoztassa a brüsszeli bürokraták döntését, ám ehhez a kabinet egyedül gyenge, ezért szükség van az emberek felhatalmazására, támogatására az október 2-i kvótanépszavazáson.
Lázár ezúttal is elmondta, hogy a levélszavazás szabályainak megváltoztatása már nem lehetséges az októberi referendumig, a választók már megkapták az arra szóló értesítőt. A miniszter szerint mérlegelni kell, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők levélszavazása milyen következményekkel járna. Ez már korábban is felmerült, és akkor pártállástól függetlenül a politika nem támogatta.
Az esetleg várható milliós migrációs hullám megállítására van B terve a kormánynak, ennek része, hogy a határvédelemre 3000 új rendőrt toboroznak a meglévő 37 ezer szolgálatot teljesítő mellé. A határvadászok kiképzése ősszel kezdődik, a kormány ennek feltételeit biztosítja. Nem küldhetnek a határra akárkit, "a minőség rovására nem kapkodhatunk" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője.
Kiderült, a magyar-szerb határon eddig 6,5 milliárdba, a magyar-horvát szakaszon pedig 6,1 milliárdba került a kerítés. Lázár jelzésértékűnek tartja, hogy Norvégia határzárat épít Oroszország felé, mert ez azt mutatja, a kerítés legitim megoldás, és van olyan helyzet, amikor nincs más lehetőség, mint a fizikai határzár.
Volt némi sorosozás is tegnap, a kancelláriaminiszter kérdésre válaszolva közölte, felajánlotta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának, hogy részletes betekintést ad arról, Soros György amerikai üzletember miként akarja az EU és egyes országok döntéseit befolyásolni. Úgy látja, ez "nem egészséges", hiszen az üzletembernek nincs választói felhatalmazása - fogalmazott.
Érvénytelen szavazatra buzdít a TASZ is
A Magyar Helsinki Bizottság után a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is arra kéri a választópolgárokat, hogy ne bojkottálják az október 2-i - kormány által kezdeményezett - országos népszavazást, hanem érvénytelen szavazattal üzenjenek a kabinetnek. A TASZ azért tartja a népszavazás bojkottjánál jobb megoldásnak az érvénytelen voksolást, mert "az érvénytelen szavazat lehetővé teszi a hatékony politikai véleménynyilvánítást, üzenete a távolmaradásnál egyértelműbb". Továbbá utalnak arra, hogy "az érvénytelen szavazatok nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez, ami a kormány számára presztízskérdés". Így azoknak, akik nem bíznak a szavazás tisztességes lebonyolításában, azt ajánlják: mindkét válaszlehetőséget (igen, nem) X-eljék be, mert így nehezebb meghamisítani a szavazólapokat az egyik válasz javára. Mint ismert, a demokratikus ellenzéki pártok többsége a referendum bojkottjára, vagyis az otthonmaradásra szólította fel a választókat. Kisebbik részük, illetve civil szervezetek, továbbá Tóth Zoltán választási szakértő is a TASZ-hoz hasonlóan vélekednek. A "puszta érdektelenség miatt otthonmaradókat" ugyanis, érvel a TASZ is, nehéz megkülönböztetni a tudatosan tiltakozó távol maradóktól.
A tévhitekkel ellentétben az érvénytelen voksok ugyanis nem járulnak hozzá a népszavazás érvényességéhez. Az alaptörvény szerint: "Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." Érvénytelenül szavazni sokféleképpen lehet, ám a TASZ által javasolt megoldás (mindkét válaszlehetőség beikszelése) talán a legjobb, hiszen utólag a szavazatszámláló bizottság (vagy valamely tagja) nem tudja egyik vagy a másik irányba (igen, nem) megváltoztatni a szavazólap tartalmát.